Befektetés a működő gazdálkodó szervezetbe

Az előadások a következő témára: "Befektetés a működő gazdálkodó szervezetbe"— Előadás másolata:

1 Befektetés a működő gazdálkodó szervezetbe

2 Definíció A kockázati tőke nagy haszon megszerzése céljából tőzsdén nem jegyzett vállalkozásokban, átmeneti vagy hosszabb időre tulajdonossá váló szervezet vagy magánszemély részesedés vásárlására fordított tőkéje.

3 Nagy haszon Kiemelkedő kockázat jutalma Tulajdonrész vásárlása Cégtulajdonos Türelmes tulajdonos Cél: eladáskor az elérhető tőkenyereség

4 A befektetőkre váró vállalkozások jellemzői
a meglévő vállalkozás bővítése, a meglévő tevékenység bővítése, az átmeneti pénzzavar feloldása, a nehéz helyzetbe került vállalkozás reorganizációja, a tulajdonosok körének megváltozásakor.

5 A befektetések kockázatait befolyásoló tényezők
A befektetés piacának jellemzői. A tőkepiac jellege. A vezetők tapasztalatai. A vezetők részvétele a finanszírozásban. A cégből történő kilépés várható ideje. Az osztalékból való részesedés várható nagysága. Jogi problémák.

6 A vállalkozások élet ciklusa
„magvető” finanszírozás „induló vagy korai” finanszírozás „expanzív szakasz” finanszírozása „érett szakasz” finanszírozása „lecsengő szakasz” finanszírozása

7 A „magvető” finanszírozás
Nem létezik még finanszírozandó cég Kutatás-fejlesztés tevékenység A vállalkozás indításának előkészítésére A kiinduló elgondolás értékelésére és kifejlesztésére Magas a bizonytalanság

8 Az „induló vagy korai” finanszírozás
Felállítás alatt lévő cég esetében Termék kifejlesztésére Kezdeti marketing kiadások finanszírozására Létező, de profittal nem rendelkező cégek esetében A kockázat magas A finanszírozás résztulajdonosi szerepkörrel jár

9 Az „expanzív szakasz” finanszírozása
Már működő, termelő, szolgáltató cégek esetében Gyors növekedésre képesek Már profitot termelnek a cégek A vállalkozás piaci helyzete, termékeinek versenyképessége jól mérhető Az előállítás hatékony A bővítés a termék továbbfejlesztését, a piaci terjeszkedést szolgálja Növekszik a cég forgóeszköz igénye Kevésbé kockázatos

10 Az „érett szakasz” finanszírozása
Tulajdonosi kör megváltozása esetében tőkekiváltás vezető kivásárlás vezető bevásárlás Jelentős bankhitel Alacsony kockázat

11 A „lecsengő szakasz” finanszírozása
Átfordító finanszírozás Reorganizáció Megfelelő képességű vezetők A gazdálkodás racionalizálása Magas kockázat

12 Kockázati tőke Magyarországon
Magyarországon a kockázati tőke tevékenységét a kockázati tőke törvény (1998. évi XXXIV. Törvény) szabályozza. Két formája: a kockázati tőke alap és a kockázati tőketársaság. Mind a kettőnek legalább 6 évre kell alakulnia. Zárt végű alap, min. 500 millió tőkéjű Névre szóló részvények, alaptőkéje min. 500 millió Ft.

13 Inkubátor és kockázati tőke
Teljes körű szolgáltatást nyújtó szervezetek Kezdő vállalkozóknak szolgáltatásukat rendelkezésre bocsátják Az inkubátorok Szolgáltató cégek Kezdő vállalkozások fejlődését segítik Esettanulmányok, elemzések felhasználása A vállalkozás gyorsítók Az inkubátorportálok Kapcsolati háló létrehozása Kockázati tőke társaságok és holdingok keverékei Nem kezdő cégekbe fektetnek Az internetes vállalatcsoportok

14 A kockázati tőkebefektetés folyamata
A befektetési lehetőségek és ajánlatok megkeresése és szűrése, A javaslatok összevetése a befektető fő elképzeléseivel, A javaslatok általános, majd részletekbe menő értékelése, Az ügyletek struktúrájának kidolgozása, A befektetési döntés meghozatala, A finanszírozás lebonyolítása, A projekt menedzselése, A befektetésből történő kiszállás.

15 A kockázati befektetők által alkalmazott szempontok befektetések kiválasztásához
A finanszírozandó vállalkozás vezetőinek megfelelő felkészültsége. A befektetésből történő kiszállás ideje és módja jól prognosztizálható legyen. A befektetés feleljen meg egy adott megtérülési elvárásnak. A finanszírozás nyomán a befektető meghatározott tulajdoni hányadra tegyen szert. A finanszírozandó vállalkozás tőkeigénye bizonyos értékhatár alatt vagy felett legyen. A tulajdonostársakkal kölcsönös érdekeltséget biztosító szerződés konstrukció legyen kialakítható. A finanszírozandó vállalkozás meghatározott életciklusban legyen. A befektetés a tőkén kívül igényelje a befektető szakértelmét és segítségét. A befektetésre meghatározott ágazatban kerüljön sor.

16 A befektetési lehetőségek értékelésénél felhasznált információs források
A finanszírozandó cég alkalmazottairól származó információk. KSH statisztikák Speciális statisztikák és információk. Más befektetők információi. Saját értékelő jelentéseik, felméréseik. Könyvvizsgálók / tanácsadó cégek jelentései. Üzleti tervben szereplő adatok Értékesítési és marketing információk. Termelési technológiákra, kapacitás kihasználására vonatkozó adatok, információk. A vezetők önéletrajzi adatai. Konkurensekről szóló információk.

17 A befektetések értékelésének módszerei
Eszközérték modellek Jövedelem modellek Részvényár/ fajlagos adózott nyereség modellek

18 Eszközérték modellek Könyv szerinti: - a vállalat saját vagyonának értékét a mérlegből határozza meg Pótlási: - hasonló eszközök beszerzésének költsége Felszámolás szerinti érték: - értékesítéskor

19 Jövedelem modellek A tulajdon értéke a tulajdonlástól várható előnyök sorozatától függ. A jövőben realizált pénzforgalom értékét diszkontáljuk a vállalat tőkeköltségeivel. Pl.: diszkontált cash-flow modell

20 Részvényár/ fajlagos adózott nyereség modellek
Tőzsdén jegyzett céghez való viszonyítás Hasonlóság: - növekedési dinamika - kockázatosság - nyereség

21 A befektetési döntés alátámasztása
Pénzügyi szempontok Szubjektív tényezők

22 Pénzügyi szempontok 1. Saját tőke szerkezet 2. Tőkearányos nyereség
Jegyzett tőke és saját tőke aránya< 0.7 2. Tőkearányos nyereség (Adózott eredmény/Saját tőke átl. értéke) 100 > 15 3. Likviditási mutató Forgóeszk. /rövid lej. köt. > 1,8

23 Nyereségtermelő képesség időbeni alakulása:
- az elmúlt 3 év mérlege alapján és az üzleti terv elkövetkező 3 évének átlaga > 15 Kötelezettség állomány aránya: - összes kötelezettség és összes forrás aránya < 0,4 Pénzforgalmi terv kiegyensúlyozottsága: - forrás hiányos hónapok száma Értékesítéshez kapcsolódó korlátozások vizsgálata:

24 Szubjektív tényezők Termékek Piac Vezetés Dolgozók
Környezetre gyakorolt hatások

25 A befektetők részvétele a cégek menedzselésében
Életciklusonként más-más funkciók Vállalkozás sikere: az ellenőrzés Vezető testület kialakítása Stratégiák kidolgozása Válságok megoldásában részvétel

26 A cég ellenőrzését biztosító eljárások
Havi pénzügyi beszámolók, jelentések bekérése A teljesítmények havi jelentésének bekérése Saját képviselet biztosítása a vezető testületekben A vezető testület rendszeres összehívásának előírása Hitelek felvételének korlátozása Vagyon értékesítésének a korlátozása Auditált pénzügyi jelentések bekérése Korlátozások a tulajdonosi kör megváltoztatásánál

27 A befektető hozamigénye
A befektetéssel finanszírozott ügylet sikere a hozammal mérhető Hozam Kockázat

28 Befektetői megfontolások
A, Kap 1 millió Ft-t B, Pénz feldobás alapján 0 vagy 2 mFt-t kap C, Pénz feldobás alapján 1 mFt-t fizet vagy 3 mFt-t kap Melyiket választaná?

29 Milyen kockázati prémium értékek mellett tartaná egyformán vonzónak a 3 lehetőséget?
50% 50% 1 millió 1 millió 0+KP1 2+KP2 3+KP4 -1+KP3

30 Hasznosság W-V W W+V Vagyon

31 A befektetésekkel kapcsolatos pénzmozgások
Konvencionális pénzáramok Nem konvencionális pénzáramok

32 Konvencionális pénzáramok
A vizsgált időtartam alatt egyetlen egyszer változik meg a pénzáramok előjele. Annuitás jellegű Típusai Vegyes pénzáramok

33 Nem konvencionális pénzáramok
Az adott időtartam alatt többször is megváltozik a pénzáramok előjele. Kezdő pénzáram Típusai Működés során képződő pénzáram Végső pénzáram