A sejtalkotók felépítése és működése.

Az előadások a következő témára: "A sejtalkotók felépítése és működése."— Előadás másolata:

1

2

3

4

5

6

7 A sejtalkotók felépítése és működése

8 Színtest: 1.) típusai: - zöld színtest (kloroplasztisz) –
fotoszintézisben jelentősek - színes színtest (kromoplasztisz) – pl: rovarok csalogatása a bepor- zásra - színtelen színtest (leukoplasztisz) – raktározásra módosultak - proplasztisz – melyből a színtestek kialakulnak

9

10 2.) előfordulás: minden növényi eukarióta sejtben

11 3.) alak: moszatokban: lemez v. szalag alakú moháktól a virágos növényekig: lencse alakú 4.) méret: mikrométeres (baktérium méret – en- doszimbionta elmélet) 5.) szám: fényviszonyoktól függően változó (1-100) 6.) felépítés: a.) külső membrán: sejtplazmától választ el b.) belső membrán: erősen redőzött, gránumokat hoz létre, ebben találhatók a klorofill molekulák

12 c. ) plazmaállomány (mátrix v
c.) plazmaállomány (mátrix v. sztróma) - Külső és belső membrán között a saját, kör alakú DNS

13 7.) működése: fotoszintézis
Belső membrán: fotoszontézis fényszakasza (fotolízis) Alapállomány:sötét szakasza – ( CO2 megkö-tése és redukciója = Calvin –ciklus) Kemiozmotikus elmélet (lásd később)

14

15

16 (Elektronmikroszkópos kép)

17 II. Mitokondrium 1. ) alak: hosszúkás, fonalas v. gömbölyded 2
II. Mitokondrium 1.) alak: hosszúkás, fonalas v. gömbölyded 2.) szám: a sejt E-forgalmával kapcsolatos (pl: fehérvérsejtekben néhány, gerincesek májsejtjeiben több ) - a sejt osztódásától függetlenül is tudnak osztódni 3.) méret: mikrométeres ( baktérium méret, endoszimbionta elmélet)

18 4. ) előfordulás: eukarióta sejtek 5. ) felépítés: a
4.) előfordulás: eukarióta sejtek 5.) felépítés: a.) külső membrán – citoplazmától választ el b.) belső membrán : erősen redőzött ( csöves v. tubuláris és lemezes v. krisztás szerkezetű) c.) belső hártyán belül: alapállomány v. mátrix a két hártya között saját, kör alakú DNS molekula ( anyai öröklődés)

19

20

21 6.) működés: biológiai oxidáció
- alapállomány: citromsavciklus belső membrán: terminális oxidáció, E-átalakí-tás, ATP-szintézis (kemiozmotikus elmélet) ( az 1. szakasz a glikolízis a sejtplazmában játszódik le)

22

23

24

25

26

27

28 A sejtmag

29 A sejtmag szerepének bizonyítása:
- egysejtű zöldmoszat (Acetabularia) sejtmagját eltávolítva elpusztul - másik sejt magját visszahelyezve helyreáll a működés LÉNYEGE: - eukarióta sejtekre jellemző - információt tartalmazó sejtalkotó - a sejtalapállományában élesen elkülönül - a plazmánál erősebb fénytörésű

30 II. Szerkezete: 1.) maghártya: - szerkezete olyan, mint a sejthártyáé - kettős falú, elválasztja a magot a sejtplazmától - a kettős falú hártya közötti tér kapcsolatban van az ER belső üregrendszerével - a maghártya a törzsfejlődés során az ER-ból alakult ki - felszínét lyukak = pórusok törik át

31

32 2.) pórusok: - belsejüket fehérjemolekulák borítják - a legtöbb anyag számára átjárhatatlanok - szelektív szűrőként viselkedik: - bejutnak a mag szabályozó fehérjéi - kijutnak az mRNS-molekulák és a ribo- szómák alapegységei

33

34 3.) magplazma: - magnedv: a sejtmag állományában lévő szabályozó fehérjék, ionok, kisebb szerves molekulák vizes oldata - kromatin(állomány): a DNS és a fehérjék együttese. a.) eukromatin: világosabb rész (RNS szintézis itt zajlik) b.) heterokromatin: sötétebb rész (DNS többszörösen feltekeredett) mindkettő nukleoszómákat tartalmaz

35 ( nukleoszóma áll: hisztonfehérjékből, melyekből 8 alkot egy hisztonmagot, erre feltekeredett DNS-ből és egy rögzítő fehérjéből)

36 A kromatinállományból keletkeznek sejtosztó-
dáskor a kromoszómák

37

38 - fénymikroszkóppal látható, jól festődő DNS + fehérje ( kromo= színes, szóma= test ) ( lásd még később) 4.) magvacska (nukleolusz): - a sejtmag alapállományában - fénymikroszkóppal jól látható - itt készülnek a riboszómák ( rRNS-ből és fehérjékből)

39 III. Működése: sejtosztódás mRNS - szintézis

40 A sejt mozgásszervei 1.) csillók, ostorok: D: határozott belső szerkezettel rendelkező, mozgást segítő-végző plazmanyúlványok a.) található: egysejtűekben pl: csillósok, zöld szemes ostoros többsejtűekben: pl: orr nyálkahártyája, légcső „bélelése”, hímivarsejtek mozgása

41

42 b.) szerkezete: csillók rövidek és nagyszámúak, ostorok a test hosszát meghaladóak, számuk egy vagy néhány tövüknél: alapi test: 9×3 mikrotubulusból, belsejükben : 9×2 + 2 mikrotubulus van csillók és ostorok hártyával borítottak

43

44

45 c.) működése: A csillók mozgása összehangolt, az ostoroké csapkodó v. körkörös A működést az alapi testek irányítják, a kerületen lévő csövek elcsúsznak a középen lévő csövek mellett (izommozgáshoz hasonló)

46 2.) mikrotubulusok: a.) található: a sejtközponttól sugárirányban helyezkednek el b.) szerkezete: a sejtközpont 2 db 9×3 csőből felépülő, egymásra merőlegesen elhelyezkedő képlet c.) működése: sejtosztódáskor a kromoszómákat mozgató húzófonalak kialakításában van jelentősége - kapcsolatban van a csillók, ostorok alapi testjével

47

48

49 3.) mikrofilamentumok: aktinfonalak, melyek a miozinnal együtt az izomműködésért felelősek ( lásd később ) 4.) álláb: - pl: amőba (egyfélemagvúak törzse) fehérvérsejtek, vándorsejtek - ideiglenes plazmanyúlványok - szerep: bekebelezés (táplálkozás), mozgás - „működéséhez” szilárd aljzat szükséges

50 ( Sejtalkotók szétválasztása: centrifugálással, ált
( Sejtalkotók szétválasztása: centrifugálással, ált. sűrűség grádiens alapján) TK. 48.o.

51

52

53

54

55