Az élőlények országai.

Az előadások a következő témára: "Az élőlények országai."— Előadás másolata:

1 Az élőlények országai

2

3 A vírusok, a prokarióták és az állati egysejtűek

4 A vírusok virus - „méreg”

5 A legkisebb mikroorganizmusok, méretük 20 – 400 nanométer (10-9 méter)
Két megjelenési formájuk van: az egyik a nyugvó vírus, a virion, ami semmiféle életjelenséget nem mutat, a másik az élő sejtben található, működő vegetatív vírus. A megfelelő gazdasejtekbe jutva élő anyagként viselkednek. Átprogramozzák a sejt anyagcseréjét, a vírusokra jellemző enzimek, majd fehérjék keletkeznek, így elszaporodnak. Ezért nevezzük a vírusokat abszolút parazitának. Felépítésükre nem jellemző a sejtes szerveződés.. Szimmetrikus, kristályos felépítésűek. Egy örökítőanyag-molekulából, ami vagy DNS, vagy RNS lehet, és az azt körülvevő fehérjeburokból (kapszid) állnak. A fehérjeburok jellegzetes geometriája határozza meg a vírus alakját. E körül bizonyos vírusok esetén még egy külső, lipoid jellegű burok is lehet (az ún. peplon, ami a gazdasejtből származik, és a vírus sejtbe történő behatolását segíti).

6 A vírusok Nem illeszthetők be az élőlények rendszerébe
Nem sejtes szerveződésűek Élő és élettelen anyagra egyaránt jellemző tulajdonságaik egyaránt vannak Az inaktív forma – kristályos virion A gazdasejtbe jutva szaporodóképes vegetatív vírussá alakul

7 A vírusok felfedezése 1892 D. Ivanovszkij L. Pasteur (vírus=méreg)
Hőgyes Endre Vírus okozta betegségek Gyermekparalízis, - influenza Herpesz, - bárányhimlő, - rubeóla AIDS, - mumpsz, - agyhártyagyulladás Száj és körömfájás, - baromfipestis

8 A gyermekbénulás vírusa
Asztalosné - Franyó: Távoli tájak élővilága az élőlények rendszere, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.

9 Vírus felépítése

10 A vírusok felépítése Méretük: 1-300 nm
Felépítésük: örökítő anyag (DNS, vagy RNS) és fehérje burok A fehérjeburok alakja szerint Helikális vírusok – dohánymozaik vírus, f. himlő kubikális vírusok – herpesz, gyermek bénulás binális vírusok- bakteriofágok, rákkeltő RNS vírusok

11 A vírusok örökítőanyagból és fehérjeburokból állnak
Biológia 9 - Az élőlények teste élete és környezete, Mozaik Kiadó, 2002. Dohánymozaik-vírus Influenza-vírus Bakteriofág

12 Rágcsálók daganatát okozó vírus
Más vírusformák Bal oldali és jobb oldali kép: Biológiai lexikon, Akadémiai Kiadó, 1975. Középső kép: Oláh Zsuzsa: Biológia I., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. Rágcsálók daganatát okozó vírus Egy kis bakteriofág Szemölcsvírus

13 Megkülönböztetünk: Növényeket fertőző vírusokat Fágokat, azaz baktériumokat fertőző vírusok Állatokat fertőző vírusok: Állatokra veszélyes: (száj- és körömfájás, sertéspestis, baromfipestis, veszettség) Emberre veszélyes: (influenza, bárányhimlő, rózsahímlő (rubeola)) DEFINÍCIÓ: a vírus nem sejtes fertőző ágens, amely csak élő, fogékony sejtben képes replikálódni (szaporodni).

14 Védekezés a vírus okozta betegségek ellen
Csak a szervezet saját immunrendszere tud védekezni ellenük! Kétszer ugyanaz a vírus nem tud beteggé tenni egy szervezetet. Védőoltások jelentősége

15 Bakteriofágok megsokszorozódása
Dr. Lénárd Gábor: Biológia I., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001.

16 Nincs valódi, körülhatárolt sejtmagjuk.
Prokarióták Nincs valódi, körülhatárolt sejtmagjuk.

17 rendszerezésük: Testszerveződésük: Baktériumok törzse
Kékbaktériumok törzse Testszerveződésük: Méret: 1-10μm Alak: gömb, pálcika, görbült, spirál

18 A baktériumok

19 A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága, a bakteriológia foglalkozik a baktériumok tudományos vizsgálatával. A Föld minden élőhelyén megtalálhatóak a baktériumok: vízben, szárazföldön vagy a levegőben, még mélytengeri hőforrásokban és nukleáris hulladékban is. Egy gramm talaj kb. 40 millió, egy milliliter felszíni víz egymillió baktériumsejtet tartalmaz. A Földön pedig összesen mintegy 5 kvintillió (5 × 1030) baktérium élhet. A baktériumok alapvető szerepet töltenek be a bioszféra anyagforgalmában, mint például a légköri nitrogén megkötésében. Ennek ellenére a baktériumfajok nagy részét nem ismerjük: a baktériumtörzsek fele rendelkezik csak olyan fajokkal, amelyek laboratóriumi körülmények között tenyészthetők.

20 A BAKTÉRIUMOK SEJTSZERKEZETE
Létfontosságú sejtalkotók sejtfal citoplazmahártya, citoplazma, maganyag Nem létfontosságú sejtalkotók burok, csilló, fimbria, spóra

21 Gömb, pálcika és csavart alakú baktérium rajza
Biológia 9 - Az élőlények teste élete és környezete, Mozaik Kiadó, 2002. Gömb, pálcika és csavart alakú baktérium rajza

22 Pálcika és csavart alakú baktérium képe
Bal oldali kép: Asztalosné - Franyó: Távoli tájak élővilága az élőlények rendszere, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. Jobb oldali kép: Lovas: Édesvízi parányok 1. (növények) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó Pálcika és csavart alakú baktérium képe

23 Bal oldali kép: Biológia 9 - Az élőlények teste élete és környezete, Mozaik Kiadó, 2002.
Jobb oldali kép: Lovas Béla: Mikroszkóp - mikrokozmosz, Gondolat Kiadó Osztódó baktériumok

24 Lépfene (anthrax) baktérium
Bal oldali kép: Lovas Béla: Mikroszkóp - mikrokozmosz, Gondolat Kiadó Jobb oldali kép: Biológiai lexikon, Akadémiai Kiadó, 1975. Szénabacillus

25 Levegőből származó baktériumokból „táptalajon” kitenyésztett telepek
Dr. Horváth Sándor: Mikrobiológiai praktikum, Tankönyvkiadó, 1980.

26 A középen levő fokhagyma gátolja közelében a baktériumtelep növekedését
Dr. Horváth Sándor: Mikrobiológiai praktikum, Tankönyvkiadó, 1980.

27 A különböző színnel jelölt antibiotikumok eltérően gátolják a baktériumok növekedését
Dr. Horváth Sándor: Mikrobiológiai praktikum, Tankönyvkiadó, 1980.

28 Biológiai jelentőségük
1. Ökológiai Fotoszintetizálók - Szimbionták Paraziták - Szaprofiták 2. Gazdasági Élelmiszeripar - Gyógyszeripar Szennyvíztisztítás, hulladékkezelés Hadászat

29 A pillangósvirágúak gyökérgümőiben nitrogénkötő baktériumok élnek
Asztalosné - Franyó: Távoli tájak élővilága az élőlények rendszere, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.

30 Baktériumok által okozott betegségek
Gyulladások Vérhas, kolera, pestis, lepra, skarlát, tetanusz, Nemi betegségek: gonorrhoea (tripper, kankó) vérbaj (szifilisz),

31 Kékbaktériumok

32 Kékbaktérium sejtek Lovas: Édesvízi parányok 1. (növények) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó

33 Kékbaktériumok lapos és gömb alakú sejttársulása (telepe)
Bal oldali kép: Lovas: Édesvízi parányok 1. (növények) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó Jobb oldali kép: Simon-Csapodi: Kis növényhatározó, Tankönyvkiadó Kékbaktériumok lapos és gömb alakú sejttársulása (telepe)

34 Kékbaktériumok fonál alakú sejttársulása (Oscillatoria)
Lovas: Édesvízi parányok 1. (növények) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó

35 Fonalas kékbaktérium telep (Nostoc)
Lovas: Édesvízi parányok 1. (növények) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó

36 Körülhatárolt sejtmagjuk vagy sejtmagvaik vannak)
Egyszerű eukarióták Körülhatárolt sejtmagjuk vagy sejtmagvaik vannak)

37 Az egyféle magvúak

38 Ostorosmoszatok törzse
Származásuk: Az ősi ostoros prokariótáktól Az ősi típusaiktól származtathatóak … a gombák, a növények, az állatok.

39 Testfelépítésük Sejtalkotóik: Bőrke (pellicula): a sejt határa
Ostor: mozgásszerv Sejtmag: benne örökítő anyag – A sejt működésének szervezése Lüktető üregecske: kiválasztás Szemfolt: tájékozódás Zöld színtest: a fotoszintézis helye Garat, sejtszáj: a szerves anyag felvételének a helye

40 Mixotróf táplálkozásuak
Életmódjuk Mixotróf táplálkozásuak A körülményektől függően képes (autotróf) fotoszintézisre és szerves anyag felvételre (heterotróf) is. Légzésük: általában aerob élőlények Szaporodásuk: kettéosztódással Biológiai jelentőségük: a vizek öntisztulásában Előfordulásuk: édesvizekben

41 Euglena fajok

42 Szemes ostoros – piros szemfolttal

43 Phacus fajok

44 Álomkór ostoros és a terjesztő cecelégy
Uránia állatvilág Alsóbbrendű állatok, Gondolat Kiadó

45 Óriás amőba Bal oldali kép: Lovas: Édesvízi parányok 2. (állatok) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó Jobb oldali kép: Dr. Lénárd Gábor: Biológia I., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002.

46 Papucsállatkát fogyasztott
A táplálkozó amőba… Édesvízi parányok 2. (állatok) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó Kékbaktériumot nyel el Papucsállatkát fogyasztott

47 Termeszek belében élő cellulózbontó ostoros
Dudich - Loksa: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó (Trichonympha agilis)

48 Likacsoshéjú: héjas egysejtű (a váz jobb fele felnyitva)
Dudich - Loksa: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó

49 Napállatka rajza és mikroszkópi képe
Bal oldali kép: Dudich - Loksa: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó Jobb oldali kép: Lovas Béla: Mikroszkóp - mikrokozmosz, Gondolat Kiadó

50 Sugárállatkák Bal oldali kép: Dudich - Loksa: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó Jobb oldali kép: Lovas Béla: Mikroszkóp - mikrokozmosz, Gondolat Kiadó

51 A kétféle magvúak

52 Papucsállatka Csillói közelről
Bal oldali kép: Lovas: Édesvízi parányok 2. (állatok) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó Jobb oldali kép: Biológia 9 - Az élőlények teste, élete és környezete, Mozaik Kiadó, 2002. Csillói közelről

53 Megfelelő megvilágítással jól látszik a papucsállatka két lüktetőűröcskéje.
Lovas Béla: Mikroszkóp - mikrokozmosz, Gondolat Kiadó

54 Papucsállatka Osztódás Örökítőanyag-kicserélés (konjugáció)
Bal oldali kép: Lovas - Édesvízi parányok 2. (állatok) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó Jobb oldali kép: Lovas Béla - Mikroszkóp - mikrokozmosz, Gondolat Kiadó Örökítőanyag-kicserélés (konjugáció)

55 Harangállatka táplálkozik, megriadt
Állathatározó 1., Tankönyvkiadó, 1984.

56 Ormányos csillós Bal oldali kép: Állathatározó 1., Tankönyvkiadó, 1984. Jobb oldali kép: Lovas - Édesvízi parányok 2. (állatok) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó

57 Kürtállatkák Bal oldali kép: Lovas - Édesvízi parányok 2. (állatok) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó Jobb oldali kép: Állathatározó 1., Tankönyvkiadó, 1984.