Az általános tömegvonzás törvénye és Kepler törvényei

Az előadások a következő témára: "Az általános tömegvonzás törvénye és Kepler törvényei"— Előadás másolata:

1 Az általános tömegvonzás törvénye és Kepler törvényei

2 Ptolemaiosz geocentrikus világképe
A Földet gömb alakúnak tartja. A bolygók és a Nap egy-egy képzeletbeli pont körül keringenek egyenletes körmozgással, egy kisebb sugarú kör mentén. Ezek a képzelt pontok nem állnak, hanem egyenletes körmozgást végezve megkerülik a Földet. Ptolemaiosz (i.u. I. század vége - i.u körül)

3 Tycho de Brahe munkássága
Bizonyította, hogy az üstökösök („hajas csillagok”) nem légköri jelenségek; Bizonyította, hogy a Holdon kívüli szférában is vannak változások Bizonyította, hogy a Holdon kívüli szférában nincsenek olyan, a mozgást gátló „héjak”, amikre a bolygók rögzítve lennének. Tycho de Brahe ( )

4 Kopernikusz heliocentrikus világképe
A Föld és a többi bolygó kering a Nap körül, a Hold pedig a Föld körül kering. Elméletével forradalmasította az egész világképet és megalapozta Galilei, Kepler és Newton felfedezéseit. Nézeteiért az egyház támadta Kopernikuszt. Nikolas Kopernikusz ( )

5 Az általános tömegvonzás törvénye
Bármely két test között vonzóerő hat, amely egyenesen arányos a testek tömegével és fordítottan arányos a köztük levő távolság négyzetével. Cavendish kísérlete (1798)

6 Kepler I. törvénye (1609) A bolygók ellipszis alakú pályán keringenek, melynek egyik gyújtópontjában a Nap áll. Johannes Kepler ( )

7 Kepler II. törvénye (1609) A Napból a bolygókhoz húzott vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. Ennek következménye, hogy Naptávolban lassabb, Napközelben gyorsabb a bolygó. Johannes Kepler ( )

8 Kepler III. törvénye (1618) A bolygók keringési időinek négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint a fél nagytengelyek köbei. Ennek következménye, hogy a távolabbi bolygók keringési ideje nagyobb. Johannes Kepler ( )

9 Kepler törvényei