Készítette: Drávucz Marcell

Az előadások a következő témára: "Készítette: Drávucz Marcell"— Előadás másolata:

1 Készítette: Drávucz Marcell
Szurikáta Készítette: Drávucz Marcell

2 Elnevezése A szurikáta vagy négyujjú manguszta (Suricata suricatta) a monguzfélék (régebbi, hagyományos besorolás szerint a cibetmacskafélék) családjának monotipikus neme. A szurikáta elnevezés a szuahéli nyelvből származik, jelentése „szirti macska”.

3 Elterjedése A Dél-afrikai Köztársaságban Fokföldtől Natalig, sőt Transvaalig, valamint Angolában, Namíbiában és Botswana déli részén honos. Az állomány legnagyobb része az Oranje folyótól délre él.

4 Alfajai Suricata suricatta suricatta Suricata suricatta iona
Suricata suricatta marjoriae

5 Felépítése Testhossza mintegy 30 cm, ehhez jön még a 20–24 cm-es farok. Tömege az 1 kilogramot is elérheti.A hímek valamivel nehezebbek, mint a nőstények.A törpemongúzok után a legkisebb mangusztafaj. Teste karcsú és hosszúkás, lába rövid. Erős mellső lábain négy ujj található, amelyek 15 mm hosszúak, és az ásást segítik. Nem húzhatók vissza. Hátsó lábain a karmok rövidebbek, 8 mm-esek, a fára mászást segítik. Lábai bokáig szőrtelenek

6 Hangja A szurikáták által kiadott hangoknak pontos jelentésük van. A vészkiáltások jelzik a ragadozó típusát, és hogy mennyire sürgős elmenekülni. Emellett hallatnak pánik kiáltásokat, hívójeleket, és mozgásra is késztethetik társaikat. A körülményektől függően csicseregnek, trilláznak, morognak vagy ugatnak.Vészjeleik megkülönböztetik a földön mozgó vagy a levegőből támadó ragadozót. Így összesen hatféle vészjelet adhatnak, amire a csapat különbözőképpen reagál. A sürgős földi veszélyre menedéket keresnek, míg a sürgős légi veszély esetén lekuporodnak. Magát a támadót is keresik szemükkel a megfelelő irányban.

7 Életmódja A nyílt, füves területeket, száraz síkságokat, a bozótosokat és a sziklás terepet kedveli. Dél-Afrikában a ragadozók gyakori zsákmányállata: nemcsak a sakálok és améhészborzok (Mellivora capensis) vadásznak rá, hanem ragadozó madarak is. Mivel élőhelyén a növényzet nem elég sűrű ahhoz, hogy elbújhasson a nagyobb ragadozók elől, föld alatti kotorékokban él. Egy-egy kotorékban a járatok hossza elérheti a 3 m-t is. Táplálékuk 90 százalékát a rovarok teszik ki.Amikor a telep környékén már nincs mit enni, az egész csoport új otthon után néz.

8 Békát evő szurikáta Namíbiában

9 Életmódja Egy-egy telep akár harminc egyedből is állhat, és a kolóniában egyfajta „munkamegosztás” uralkodik. Amíg az állatok többsége táplálkozik, vagy éppen pihen, néhányan két lábra állva figyelnek, és vészjelekkel figyelmeztetik a csoport többi tagját, amikor ragadozó közeledik. Ekkor mindenki a föld alá menekül. A kicsinyeket felváltva őrzik és etetik és fokozatosan tanítják meg vadászni. Minden csapatban van egy domináns hím és egy domináns nőstény, amelyek valamivel nagyobbak a többieknél, és másképp is viselkednek.

10 Szaporodása A hím addig kurkássza a nőstényt, amíg az meg nem engedi, hogy párosodjon vele. A vemhesség 70–77 nap. Általában 2–4, de néha 5 kölyök születik. Az üreget három hetesen hagyhatják el először. A kis szurikáták 4–6 hetes korukig szopnak, de csak 9 hónaposan válnak ivaréretté. Addigra fokozatosan megtanulják a felnőttektől a túléléshez szükséges tennivalókat: milyen ennivalót hogyan szerezhetnek meg, hogyan bánhatnak el a skorpiókkal stb.Egy csapat évente akár három almot is felnevelhet. Várható élettartamuk 6 év. 

11 Fenyegetések A Dél-Afrikai Köztársaságban nem kedvelik őket, mert építkezéseikkel termőföldeket tesznek tönkre, és veszettséget terjesztenek. Üldöztetése ellenére nincs veszélyben. Néha összetévesztik az észak-amerikai prérikutyákkal, Ezek azonban rágcsálók, így csak távolabbi rokonok.

12 Állatkerben Mókás külseje miatt igen kedvelik az állatkertekben; fogságban akár 12 évig is elélhet. Magyarországon állatkertekben messze a legkedveltebb mongúzfaj. Sok helyen tartják, így Budapesten, Nyíregyházán,Miskolcon, Pécsen, Kecskeméten, Szegeden, Veszprémben és Jászberényben is.

13 Budapesti szurikáta

14 Köszönöm a figyelmet