Megújuló energiaforrás

Az előadások a következő témára: "Megújuló energiaforrás"— Előadás másolata:

1 Megújuló energiaforrás
Készítette : Erdős Eszter 11A

2 : A legfontosabb megújuló energiaforrások
napenergia (naperőmű) napelem napkollektor vízenergia (vízerőmű) árapály-energia hullám energia szélenergia geotermikus energia biomassza bioetanol biodiesel

3 napenergia A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés. Naperőművekben alakítják át a napenergiát elektromos árammá. Passzív hasznosításkor az épület tájolása és a felhasznált építőanyagok a meghatározóak. Ilyenkor az üvegházhatást használjuk ki hőtermelésre. Alapjában véve passzív napenergia-hasznosító minden olyan épület, amely környezeti adottságai, építészeti kialakítása következtében képes használni a Nap sugárzását mint energiaforrást. A passzív napenergia-hasznosítás főként az átmeneti időszakokban működik, vagyis akkor, mikor a külső hőmérséklet miatt az épületen már/még hőveszteség keletkezik, de a napsugárzás még/már jelentős. Az aktív energiatermelésnek két módja van. Első módszer, hogy a napenergiát hőenergiává alakítjuk. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba, melyeket estére hőszigetelő táblákkal fednek.

4 vízenergia A vízfolyások, tavak, tengerek, mechanikai energiakészletét villamos energiává (régebben közvetlenül mechanikai energiává) alakító műszaki létesítmény. Gyűjtőfogalomként magában foglalja mindazokat a műtárgyakat és berendezéseket, amelyek a villamosenergia-termeléshez szükségesek. A hasznosítható energia növelése érdekében a vizet duzzasztják, esetleg tárolják, és a vízerőtelepen a turbinákra ejtik, amelyek generátort hajtva termelnek villamos áramot. A vízenergia az egyik lefontosabb alternatív energia forrás

5 Árapály-energia Ár-apály: Egy égitestben valamely másik égitest tömegvonzása által keltett (mechanikai) feszültségek miatt föllépő alakváltozás. Köznapi értelemben a tengerjárás, a Földet körülvevő vízburok napi kétszeri szintváltozása, amelyet a Nap és a Hold tömegvonzása okoz. A legalacsonyabb vízállástól a legmagasabbig terjedő időszakot dagálynak, a legmagasabbtól a legalacsonyabb szintig terjedőt pedig apálynak nevezik. A két szint közötti vízálláskülönbség a dagálymagasság. A Föld tengely körüli forgásából és keringéséből adódóan, valamint a tengerek és óceánok, továbbá a kontinensek szabálytalan eloszlásából következik, hogy térben és időben nagy különbségek alakulnak ki az ~ méreteiben. A napi kétszeri szintváltozást a Hold delelése, ill. a Holddal ellentétes oldalon a Föld forgásának centrifugális ereje okozza. Ha a Hold és a Nap delelése egybeesik, különösen nagy a dagály magassága (szökőár), amit a holdtölte és az újhold beállta jelöl 14 napos szakaszossággal.

6 Hullámenergia hullámenergiáról bővebben
A Föld felszínének több mint háromnegyed részét tavak, folyók, tengerek és óceánok borítják. A felszálló meleg levegő helyébe áramló hűvösebb légtömegek mozgásba hozzák ezeket a víztömegeket: így keletkeznek a hullámok. Villamos energia termelés A hullámenergia hasznosítására több különböző módszer létezik, a hullámok csapdába ejtésétől a lebegő bójákig. A hullámenergia-rendszerek tengerpartra és nyílt vízre egyaránt telepíthetők. Álljon itt két hullámenergiát hasznosító berendezés rövid bemutatása:

7 szélenergia A szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban, főleg Európában. 2006-ban a szélerőt felhasználó generátorok 74 223 megawatt energiát termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának 1%-a. A szélerőművek azonban a Harvard Egyetem kutatóinak számítása szerint 1,3 millió terawattóra áramot is tudnának termelni, ami bőségesen elláthatná a világ lakosságát, mivel a világ áramfogyasztása 2006-ban csak terawattóra volt: a megadott potenciál mindössze 1,2 százaléka.[1] A szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. Ennél sokkal öregebb technológia a szélmalom, amelyben a szélenergia csak mechanikus szerkezetet működtetett és fizikai munkát végzett, mint a gabonaőrlés, vagy a vízpumpálás.

8 Geotermikus energia A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi.

9 biomassza A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok.

10 Bioetanol,biodiesel A bioetanol kifejezés alatt olyan, nagyrészt etil-alkoholból (etanolból) álló üzemanyagot értünk, melyet biológiailag megújuló energiaforrások (növények) felhasználásával nyernek abból a célból, hogy benzint helyettesítő, vagy annak adalékaként szolgáló motor-üzemanyagot kapjanak Otto-motorokhoz.

11 Köszönöm a figyelmet!