Dr. Budai Balázs Benjámin

Az előadások a következő témára: "Dr. Budai Balázs Benjámin"— Előadás másolata:

1

2 Dr. Budai Balázs Benjámin
GALILEO Dr. Budai Balázs Benjámin egyetemi adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem – Közigazgatástudományi Kar – Közigazgatás-Szervezési és Urbanisztikai Tanszék E-government Kutatócsoport

3 Tartalom Az ESA A GALILEO program résztvevői, támogatói
A GALILEO célja, jelentősége A GALILEO fázisai A GALILEO szolgáltatási területei A GALILEO problémái Galileo Dr. Budai Balázs Benjámin

4 ESA ESA = European Space Agency (1975) Központ: Párizs
3 milliárd eur költségvetés Magyarország és Csehország PECS (Plan for European Cooperating State) tag Központjai: ESTEC: (European Space Research and Technology Centre) vagy Európai Űrkutatási és Technológiai Központ az ESA fő technológiai fejlesztési és tesztelő központja. Székhelye a hollandiai Noordwijk. A központban 2500 mérnök, technikus és kutató dolgozik űreszközök fejlesztésén. ESRIN: (European Space Research Institute) információs központ, székhelye Frascati, Olaszország. ESOC: (European Space Operations Centre) irányítóközpont, székhelye Darmstadt, Németország. Innen irányítják az európai űreszközök nagyrészét. EAC: (European Astronauts Centre) az ESA űrhajós kiképző központja, székhelye Köln, Németország Galileo Dr. Budai Balázs Benjámin

5 ESA Befejezett programok Helios-program (1973): napkutató szondák.
Infrared Astronomical Satellite (1983): infravörös csillagászati műhold. Spacelab (1983): a Space Shuttle űrrepülőgépek rakterében indítható laboratórium. Giotto (1985): üstököskutató űrszonda. Elsőként készített fényképeket a Halley-üstökös magjáról. HIPPARCOS (1990): asztrometriai műhold. Huygens (1997): 2005-ben szállt le a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a Titánra és kémiai méréseket végzett. (együttműködés a NASA-val) SMART-1 (2003): az első európai holdszonda. Ionmeghajtást tesztelt. Galileo Dr. Budai Balázs Benjámin

6 ESA Aktív programok Hubble űrtávcső (1990): a NASA-val közösen épített űrtávcső. Ulysses (1990): napkutató szonda. A Föld keringési síkjából kilépve vizsgálja a Nap pólusait. Solar and Heliospheric Observatory (1995): napkutató szonda. Megfigyeléseket végez a Nap belsejével és légkörével kapcsolatban, és vizsgálja a rendszeres napkitöréseket. XMM-Newton (1999): röntgencsillagászati űrtávcső. Cluster-program (2000): geofizikai program négy hasonló felépítésű műholddal. Artemis (2001): kísérleti távközlési műhold. Envisat (2002): távérzékelő műhold. Mars Express (2003): az első európai marskutató szonda. Double Star (2003): Kínával közösen indított műholdak. A napszél és a Föld mágneses terének kölcsöhatását vizsgálják. Rosetta (2004): üstökös-kutató szonda, úton a Csurjumov–Geraszimenko-üstököshöz, ahová várhatóan 2014-ben érkezik meg. EGNOS (2004): Európa első vállalkozása a műholdas navigáció terén. Kiegészíti az amerikai ( GPS ) és az orosz (GLONASS) katonai műholdas rendszereket, hogy használhassák őket légi és hajóforgalom irányítási feladataihoz is. Venus Express (2005): az első európai űrszonda a Vénuszhoz. COROT (2006): exobolygók után kutató csillagászati műhold. Galileo Dr. Budai Balázs Benjámin

7 ESA Előkészítés alatti vagy tervezett programok
Columbus (2007): a Nemzetközi Űrállomás európai kutatómodulja. Herschel űrtávcső (2008): infravörös csillagászati műhold. ExoMars (2013): az első európai marsautó. Bepi Colombo (2013): az első európai űrszonda a Merkúrhoz. Solar Orbiter (2015): napkutató szonda. Galileo Dr. Budai Balázs Benjámin

8 A GALILEO program résztvevői, támogatói
Az ESA az EU-tól független szervezet Kooperáció 1998-tól -> Joint Task Force Pénzügyi megoldás: GJU – Galileo Joint Undertaking – 50-50%-ban finanszírozó szervezet EU: Űrkutatási az FP6-ban Támogató szervezetek: OREGIN: Felhasználói szegmens fejlesztésére (Szakmai és kutató szervezetek) GALILEO Services: Nonprofit szövetség (fejlesztésben érdekelt kis- és nagyvállalatok) ESINET (European Space Incubators Network) – Űr infrastruktúrára épülő megoldások kis és középvállalkozások hálózat-építésére Application Center for Satellite Navigation új termékek és szolgáltatások létreoházásra EUROGI – Európai térinformatikai esernyőszervezet (tagok és projektek) Galileo Dr. Budai Balázs Benjámin

9 A GALILEO program résztvevői, támogatói
Hazai szervezetek: ITKTB – Műholdas Navigáció Albizottság (MNAB): információs társadalom fejlesztése GNSS alkalmazások felhasználsával Galileo Interes Group (GIG): téma iránt érdeklődők fóruma HUNGIS Alapítvány: térinformatikai alkalmazások magyarországi elterjesztéséért (oktatás – publikáció) FÖMI: Földmérési és Távérzékelési Intézet (FVM) irányítás alatt HUNAGI: Hungarian Association for Geo-Information (Eurogi magyarországi tagszervezeteként) Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI): K+F, ESA kapcsolattartás, koordináció Magyar Űrkutatási Tanács (MŰT): Szakminiszteri munkát segíti Űrkutatási Tudományos Tanács: MŰI igazgatója által létrehozott grémium, javaslattétel, döntéselőkészítés Galileo Dr. Budai Balázs Benjámin

10 A GALILEO célja, jelentősége
A Galileo Európa legnagyobb infrastrukturális beruházása Célja: legyen olyan – civil – rádió-navigációs helymeghatározó rendszer, mely: pontosabb, mint a meglévő rendszerek (a műholdak elhelyezkedésének, valamint a földi irányító-, támogató és ellenőrző rendszernek köszönhetően ); jelentős gazdasági hasznot termel (tehát a befektetés megtérül); kifejezetten civil felhasználásra fejlesztik, figyelembe véve az üzleti felhasználási területek folyamatos rendelkezésre állás igényét is, valamint a biztonsági és védelmi feladatokat; EU kontroll és irányítás alatt működik. Galileo Dr. Budai Balázs Benjámin

11 A GALILEO célja, jelentősége
Számos új közösségi irányelv a navigációs eljárásoknak köszönhetően Növekszik a tagállamok közötti kohézió: gazdasági, politikai, külgazdasági összetartozás Újonnan csatlakozottak gyorsított felzárkózása Tagállami vállalkozások könnyebb terjeszkedése, gazdasági dinamizálódás Fejlődő csúcstechnológia-ipar Jövedelmezősége: 3,4 milliárd beruházás -> 250 milliárd EUR éves bevétel Éves szinten 25%-os bővülés 2020-ra 2,478 milliárd vevőkészülék új munkahely Szociális haszon: zsúfoltság, környezetszennyezés, növekvő biztonság, felszabaduló frekvenciák, vészhelyzeti reagálás, biztonságérzet, kevesebb téves riasztás stb. Galileo Dr. Budai Balázs Benjámin

12 A GALILEO célja, jelentősége
Felhasználási terület Piacméret – 2015 (mEUR) Járművezetés 12 600 Pozicionálás/Kommunikációs szolgáltatások 5 100 Gyalogosok 1 500 Jármű (flotta) menedzsment 900 Járműkövetés 600 Hobbirepülés 190 Személyes navigáció 120 Útvonalkeresés 110 Kartográfia 100 Elsősegély 150 Egyéb 750 Összesen 22 120 Becsült értékek; Forrás: Commission Communication to the European Parliament and the Council on Galileo, Brussels, Galileo Dr. Budai Balázs Benjámin

13 A GALILEO fázisai Az ESA feladatai:
feladat-meghatározás - Mission High Level Definition Document (Mission requirements, System requirements); 5 teszt műhold megépítése, fellövése; földi irányító rendszer kiépítése (Galileo System Test Bed); Galileo System Simulation Facility, Galileo Signal Simulation Facility kiépítése. Az EU feladatai : a szolgáltatási és a felhasználó szektor feladatainak és igényeinek felmérése; a szolgáltatás földi szegmenseinek kiépítése; interoperabilitás biztosítása (2004/52/EC Interoperábilis rendszerek direktívája); a frekvenciák koordinációja és biztosítása; a szolgáltatásokhoz kapcsolódó standardok és engedélyek kialakítása; a piac igényeinek felmérése; jogi, szabályozási és intézményi környezet kialakítása. 1.) definíciós szakasz (definition) Meghatározzák a célokat és felhasználási területeket, valamint a szükséges lépéseket. 2.) fejlesztés és tesztelés (development and validation) Ez a szakasz már a GJU irányítása alatt működik. a programfázishoz tartozó ESA tevékenység ellenőrzése; az FP6 Galileo pályázatok kiírása, bírálata; a következő két fázist irányító konzorcium (PPP) kiválasztása. Galileo Dr. Budai Balázs Benjámin

14 A GALILEO fázisai 3.) kiépítés (deployment) - 2006-2008
Irányító: Galileo Koncesszió (GJU vagyona is erre a konzorciumra száll át). Felügyelő Hatóság ellenőriz (közösségi hivatal) Igazgató Tanács (a tagállamok és a Bizottság képviselőiből) 4.) kereskedelmi üzemeltetés fázisa (commercial operation) – 2008-(2010)-2027 Ez a fázis szól a megtérülésről , valamint a magánszektor további befektetéseiről. Ennek részletei azonban még nem kidolgozottak. Galileo Dr. Budai Balázs Benjámin

15 A GALILEO szolgáltatási területei
1.) Nyilvános szolgáltatás (Open Service) Tömegigények kiszolgálása - Négy méteres pontossággal 2.) Életvédelmi szolgáltatás (Safety of life Service) A szolgáltatást a tömegközlekedési szektor (légi-, folyami-, tengeri- és vasúti közlekedés) képviselői számára alakítják ki. Pontossága jobb lesz a nyilvános szolgáltatás pontosságánál 3.) Kereskedelmi szolgáltatás (Commercial Service) Ezek azok a még kiforratlan – de nagy potenciált rejtő - területek, ahol előfizetési díjért értéknövelt szolgáltatásokat kapunk. Az alkalmazandó felhasználások köre a szolgáltatókon múlik. 4.) Kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás (Public Regulated Service) Elsősorban a rendvédelmi szervek (határőrségek, rendőrségek és tűzoltóságok, polgári- és katasztrófavédelem, nemzetbiztonság stb.), valamint a veszélyes áruk szállítását végző szervezetek számára kialakított terület, Titkosított, zavarással és interferenciával szemben ellenálló, biztonságos rendszer, folyamatos, nagy pontosságú jelátvitel 5.) Kutató- és mentő szolgáltatás (Search and Rescue) Bajbajutott vízi-, légi, vagy földi járművek vészjelei már néhány percen belül a mentést koordinálókhoz jussanak, a segítségre szorulók pozícióját néhány méteres pontossággal határozhassák meg . Galileo Dr. Budai Balázs Benjámin

16 A GALILEO szolgáltatási területei
Alkalmazása fontos: Energiaipar, építés, építészet, bányászat, erdészet, flottairányítás, földmérés, halászat, informatika, katasztrófavédelem, környezetvédelem, közlekedés (közúti, vasúti, vízi, légi), mezőgazdaság, pénzügyi, banki és biztosítási szektor, polgári védelem, rendvédelem, szállítmányozási logisztika, távérzékelés, telekommunikáció, térinformatika, térképészet, vízügy stb. A Galileo-n alapuló szolgáltatások kétféle infrastruktúrán jöhetnek majd létre. Egyrészt a meglévő telekommunikációs szolgáltató meglévő infrastruktúráján, mint kiegészítő szolgáltatás , másrészt állami vagy magán szervek dedikált hálózatán, vagy kiegészítő szolgáltatásként (pl.: EUPOS, EDR ). Galileo Dr. Budai Balázs Benjámin

17 A GALILEO problémái Finanszírozási problémák: Csúszás: Tatalom:
Üzleti szféra nem kíván beruházni EU biztosítja között szükséges 3,4 m Eurót. Csúszás: Legkorábbi kiépülés 2012-re Tatalom: Satellite Navigation Challenge: szolgáltatási újításokat ösztönzik Hatalmi tolakodás: Ki kerül középre, milyen arányban történik a költségviselés Galileo Dr. Budai Balázs Benjámin

18 Köszönöm a figyelmet! balazs.budai@e-government.hu www.e-government.hu