A Föld, mint égitest.

Az előadások a következő témára: "A Föld, mint égitest."— Előadás másolata:

1 A Föld, mint égitest

2 A Föld alakja Geoid alakzat
A Föld valódi alakját az a szintfelület rajzolja ki, amely minden pontban merőleges a nehézségi erő irányára.

3 A Föld mozgásai I. FOROG a saját tengelye körül.
A Föld képzeletbeli forgástengelyének felszíni döféspontjai az Északi- és a Déli-sark. E tengely körül a Föld 24 óra alatt tesz meg egy teljes fordulatot. Az Északi-sark felől szemlélve nyugatról keletre, azaz az óramutató járásával ellentétesen forog.

4

5 A Föld mozgásai II. Kering a Nap körül
A Föld ellipszis alakú pályán kering a Nap körül, melynek egyik gyújtópontjában a Nap áll.--- Így a Föld hol napközelben, hol naptávolban van a Naptól. A keringés ideje 365 és ¼ nap --- négy évente szökőév

6 A keringés pályasíkja, az ekliptika nem esik egybe az Egyenlítő síkjával, a két sík által bezárt szöget (23,5 °) nevezzük az ekliptika ferdeségének. Ebből adódik, hogy a Föld forgástengelye és az ekliptika síkja 66,5 °-os szöget zár be. A forgástengely és az ekliptikára merőleges sík által bezárt szöget pedig a forgástengely ferdeségének nevezzük, melynek értéke 23,5 °.

7 Az évszakok váltakozása

8 MÁRCIUS 21. A Nap sugarai az Egyenlítőn delelnek A Föld északi és déli félgömbét egyenlően melegítik A nappalok és éjszakák az egész Földön egyenlő hosszúságúak Az északi félgömbön tavasz, a délin ősz van. TAVASZI NAPÉJEGYENLŐSÉG JÚNIUS 22. A Nap sugarai a Ráktérítő felett delelnek 90 fokos szögben. Az északi félgömbön nagyobb a napsugarak hajlásszöge, a nappalok is ekkor a leghosszabbak. Az Északi-sarkon március óta nem nyugszik le a Nap. (éjféli nap jelensége) Az északi félgömbön nyár, a délin tél van. NYÁRI NAPFORDULÓ

9 DECEMBER 22. A Nap sugarai a Baktérítő felett delelnek 90 fokos szögben. Az déli félgömbön nagyobb a napsugarak hajlásszöge, a nappalok is ekkor a leghosszabbak. Az északi félgömbön tél, a délin nyár van. TÉLI NAPFORDULÓ SZEPTEMBER 23. A Nap sugarai az Egyenlítőn delelnek A Föld északi és déli félgömbét egyenlően melegítik A nappalok és éjszakák az egész Földön egyenlő hosszúságúak Az északi félgömbön ősz, a délin tavasz van. ŐSZI NAPÉJEGYENLŐSÉG

10

11 A HOLD A Hold ellipszis alakú pályán kering a Hold és Föld közös tömegközéppontja körül- keringési ideje 27,3 nap Nincs légköre Nincs saját fénye Felszíne nappal kb. 130 fokos, éjszaka -160 fok. Felszínén medencéket, fennsíkokat, krátereket találunk.

12 Holdfázisok A Hold forog saját tengelye körül és kering a Föld körül, illetve a Földdel együtt a Nap körül. A Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé. A Hold alakját négy hétig figyelve folyamatosan változik, oka, hogy a mozgása során állandóan más a Hold és a Nap egymáshoz viszonyított helyzete.

13

14 NAPFOGYATKOZÁS

15 HOLDFOGYATKOZÁS