Konzulens: Deák Anita Készítette: Vajda Dóra Beáta

Az előadások a következő témára: "Konzulens: Deák Anita Készítette: Vajda Dóra Beáta"— Előadás másolata:

1 Konzulens: Deák Anita Készítette: Vajda Dóra Beáta
Hasonlóak és különbözőek A párkapcsolati elégedettség diádikus vizsgálata az egyéni coping stratégiák tükrében Konzulens: Deák Anita Készítette: Vajda Dóra Beáta

2 „Hasonló a hasonlónak örül”? vagy „Ellentétek vonzzák egymást”?

3 Stressz, stresszor A szervezet nem specifikus válasza bizonyos megterhelésre. (eustressz vs distressz) (Oláh, 2004; Stauder, 2007) Olyan negatív érzelmi állapot, amit általában biokémiai, élettani, kognitív és viselkedés szintű változások kísérnek, melyek a megterhelő esemény megváltoztatására vagy a hozzá történő alkalmazkodás javítására irányulnak. Stresszorok: mindazon külső vagy belső ingerek, melyek általános fiziológia riasztást hoznak létre a szervezetben.(erős, hosszantartó vs gyenge, átmeneti)

4 Selye János (1956) : Általános Adaptációs Szindróma
Stressz hatására bekövetkező aspecifikus élettani változások összességét Általános Adaptációs Szindrómának (GAS) nevezte.

5 Stressz és megküzdés „Nem a stressz az, ami megöl bennünket, hanem a stresszhez való hatékony alkalmazkodás teszi lehetővé azt, hogy éljünk” (Vaillant, 1984 ). Minden olyan viselkedéses vagy kognitív megnyilvánulást megküzdési stratégiának tekintünk, amely az adott esemény által létrehozott stressz redukálására irányul.

6 Lazarus (1966) : Kognitív Tranzakcionalista Coping modell
A viselkedés: a személy és a környezet közötti dinamikus kölcsönhatás eredményeként jön létre. A coping (minden olyan kognitív vagy viselkedéses erőfeszítés, amellyel az egyén a külső/belső hatásokat próbálja kezelni, amelyek felülmúlják a személyes forrásait) központi változóként van jelen, a tranzakció moderátoraként. Elsődleges minősítés: veszélyesnek tekintjük-e a helyzetet? Másodlagos minősítés: a rendelkezésünkre álló erőforrásokkal képesek vagyunk-e befolyásolni a helyzetet?

7 Megküzdési (coping) stratégiák Kopp, 2005
Problémaközpontú megküzdés Emócióközpontú megküzdés Támogatáskérés (nők között gyakoribb) Hatékony megküzdési stratégia magasabb élettel való elégedettség (McCrae és Costa, 1986) A stressz mindennapi életünk része házasságunkban, párkapcsolatunkban is döntő tényezőként van jelen Jó házastársi kapcsolat jó egészségi állapottal jár együtt (Balogh et al., 2006)

8 „Egy házasság akkor nevezhető sikeresnek, ha tartós és stabil, a társadalmi elvárásoknak eleget tesz, a benne élők elégedettek vele, jó minőségűnek ítélik és egymással szembeni magatartásukban, viszonyulásukban is ez tükröződik”(Gödri, 2001, 11).

9 Párkapcsolati elégedettség I.
Az elégedettség nagy egyéni különbségeket rejt magában A legfontosabb elégedettséget okozó tényezők Stinnett és Stinnett nyomán (Horváth-Szabó, 2006) A személyiségjegyek és a kapcsolat hossza, mint elégedettséget befolyásoló tényezők (Bouchard és Arseneault, 2005) HEXACO modellel végzett újabb kutatások a hasonlóság témakörben (Lee et al., 2009)

10 Párkapcsolati elégedettség II.
A házasság minőségének, sikerességének próbaköve a konfliktusok, problémák kezelése (Cramer, 2002) A házassági kapcsolat minőségét a házastársak közötti interakciók mennyisége és minősége is tükrözi Partnerkapcsolatok sikeressége számtalan tényező bonyolult befolyásolásának függvényében valósul meg

11 Hipotézis Hogyan hat a kapcsolat elégedettségére, ha a párok tagjai hasonlóak ill. különbözőek? A hasonlóság jelen tanulmányban nem a fenotípusra vonatkozóan kerül előtérbe, hanem a megküzdési stratégiák szempontjából. Stressz helyzetekben alkalmazott megküzdési módok megegyezése vs. eltérése a partnerek nő és férfi tagjainál milyen hatást gyakorol kapcsolatuk elégedettségére? Azok a párok, akik azonos coping stratégiát alkalmaznak elégedettebbek lesznek párkapcsolatukkal, szemben azokkal a párokkal, akiknek tagjai különböző megküzdésűek.

12 Módszerek Résztvevők:
52 pár, ebből 14 élettársi kapcsolatban és 38 házasságban él Részvétel feltételei A férfiak átlagéletkora 34,5 év (szórás: 6,38), a nők átlagéletkora 31,5 év (szórás: 5,51) A vizsgálatban való közreműködés önkéntes alapon szerveződött, a párok ezért semmilyen juttatást nem kaptak

13 Módszerek Vizsgálati eszközök:
A vizsgálatban három különböző kérdőív felvételére került sor: Coping Inventory for Stressful Situations (CISS-48) Dyadic Adjustment Scale (DAS) – hazánkban még kevésbé alkalmazott eljárásként tartják számon Relationship Assessment Scale (RAS)

14 CISS-48 egy megküzdési módokat feltáró kérdőív
Endler és Parker (1994). feladatközpontú megküzdés (16 tétel) emócióközpontú megküzdés (16 tétel) elkerülésre irányuló megküzdés (16 tétel). A válaszadás 5-fokú Likert - skálán történik, attól függően, hogy a vizsgálati személy mennyire ítéli saját magára jellemzőnek az adott állítást, ha problémahelyzettel szembesül

15 DAS alkalmazkodási skála
Spanier (1976) 32 item, 4 faktor elégedettség (10 item) kohézió (5 item) konszenzus (13 item) érzelmek kifejeződése (4 item) Házastársak és élettársi kapcsolatban élők diádikus tesztelésére egyaránt alkalmas A skálán pontszám érhető el Két nominális attribútum kivételével a válaszadás Likert - skálán történik

16 RAS kapcsolati elégedettség skála
Hendrick (1988) 7 kérdés válaszadás 5 fokú Likert-skálán diádikus tesztfelvétel Korreláció RAS és DAS elégedettség skála tekintetében (r = 0,834 p<0,01), mely összhangban van az 1988-as eredményekkel: DAS teljes és RAS (r = 0,80 p<0,05) ill. DAS elégedettség skála és RAS (r = 0,83 p<0,05)

17 Módszerek Vizsgálat lefolytatása
Mindhárom kérdőív kitöltésére egyszerre került sor a párok férfi és nő tagjainál A kérdőívek felvétele anonim módon történt Párok egymástól való megkülönböztetése kódszám alapján A kérdőívek kitöltésén kívül, a nem, kor, legmagasabb iskolai végzettség, jelen párkapcsolat kezdetének éve vagy házasságkötés éve kérdésekre kellett választ adni A vizsgálatban való részvétel kb percet vett igénybe

18 Eredmények I. A CISS-48 kérdőív értékelésekor került sor a párok két csoportba sorolására, az alapján, hogy a pár férfi és nő tagja a három megküzdő stratégia melyikében érte el a legtöbb pontot Legmagasabb pontérték elérése a pár tagjainál azonos vagy különböző megküzdési mód típusában történt 52 párból 30 azonos (feladat-feladat coping) és 22 különböző módon megbirkózó pár. Az utóbbi megoszlása: 19 pár feladat – érzelem coping és 3 pár feladat – elkerülő coping stratégiákat alkalmaz

19

20 Eredmények II. t szabadságfok p DAS teljes 8,089 54,558 <0,01 elégedettség 8,374 53,594 konszenzus 6,519 56,191 kohézió 4,623 102 érzelmek 7,251 69,111 RAS 7,096 67,870 Az adatok elemzése függetlenmintás T- próba alkalmazásával történt Az eredmények szignifikáns különbségekről számolnak be

21 A két csoport DAS és RAS skálákon elért átlagpont értékeinek különbségei

22 Eredmények III. Megküzdés a nemek tekintetében: a kevert mintás
varianciaanalízis eredményei F szabadságfok p Megküzdés 145,37 2,204 <0,01 Nem 6,008 1,102 <0,05 megküzdés x nem 3,595

23 Megküzdés a nemek tekintetében

24 Megvitatás Az eredmények alátámasztják a hipotézist, miszerint a megküzdés tekintetében hasonló párok elégedettebbek a kapcsolatukkal (A hasonló coping stratégia jelen tanulmány értelmében csak a feladatközpontú férfi és feladatközpontú nő esetében került a középpontba) Evolúciós pszichológiai magyarázat Szociálpszichológiai magyarázat

25 Összegzés A személyiség választásaiban, az életet befolyásoló elvekben, az értékorientációk során a hasonlóság mértéke a meghatározó. Vizsgálat eredményeinek tükrében a megküzdésben való hasonlóság nagy hatással van arra, hogy miként értékeljük párkapcsolatunkat. A hasonlóság biztonságot nyújt, segíti a kapcsolat továbbfejlődését. A különbözőség izgalmat és elevenséget kölcsönöz a kapcsolatnak. Megállapítható, hogy a megküzdési módok tekintetében bizonyosságot nyert az elv: „Hasonló a hasonlónak örül”.

26 Néhány nyitott kérdés A hasonló megküzdés magasabb elégedettséggel párosul, de a párok hasonló coping stratégiája az együtt töltött idő folyamán idomult egymáshoz vagy eleve elrendeltnek tekinthető-e? Az elégedettség nem tekinthető a házastársak egy adott időpontra jellemző szubjektív értékelésének, sokkal inkább egy olyan görbének, mely a szubjektív értékelés időbeli ingadozását is szemlélteti. Vagyis az elégedettség csakis úgy értelmezhető, ha ismerjük az azt megelőző s követő időpontokban mért értékeit?! Amennyiben szerepet játszik az azonos megküzdés a kapcsolat elégedettsége szempontjából, akkor az elváltak nagy részénél különböző copingú párokat feltételezhetünk? Kizárólag a feladat-feladatorientált párok tagjai ítélik kapcsolatukat elégedettebbnek vagy az érzelem-érzelem ill. elkerülő-elkerülő megküzdési stratégiát alkalmazó partnerek esetében is helytálló ez a megállapítás?