MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES „Magyarország FÁK-stratégiája, különös tekintettel.

Az előadások a következő témára: "MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES „Magyarország FÁK-stratégiája, különös tekintettel."— Előadás másolata:

1 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES „Magyarország FÁK-stratégiája, különös tekintettel Oroszországra, Ukrajnára és Kazahsztánra” MeH-MTA stratégiai kutatások zárókonferencia Ludvig Zsuzsa projektvezető MTA Világgazdasági Kutatóintézet Budapest, 2009. október 1.

2 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES A 2008/2009. évi kutatás Partnerintézet: MTA Szociológiai Kutatóintézete Projektelőzmény: 2007/2008. kutatási év –Korábbi kutatási témák a VKI-ban: Energetika Integráció és dezintegráció a FÁK-térségben Fontosabb külkapcsolati rendszerek Egy nagy téma kiemelése és komplex körbejárása: „Oroszország, az Európai Unió és a közös posztszovjet szomszédság”

3 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES A téma aktualitása EU-orosz kapcsolatok tartósan mélyponton EU-orosz új megállapodás napirenden EU-ukrán új megállapodás napirenden Többi posztszovjet „PCA” lejárta Európai szomszédságpolitika továbbfejlesztése: Keleti Partnerség program elgondolás (2008) - elindítása (2009. május 8.) Közelmúlt posztszovjet konfliktusai Magyar EU-elnökségi előkészületek

4 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Megközelítésünk: komplex Oroszország Európai Unió (Brüsszel- tagállamok) Közös posztszovjet szomszédok =Keleti Partnerség célállamok (6 ország)

5 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Kiinduló feltételrendszer Megosztott EU – értékek versus érdekek ( Peter Mandelson: ”nincs még egy ország, amely oly jól megvilágítaná különbözőségeinket, mint Oroszország”) (CEPS-tanulmány: bilaterális viták alapvetően befolyásolják a Moszkva-Brüsszel szinten zajló párbeszédet) EU-orosz kapcsolatok 2003 óta lejtmenetben EU-orosz kapcsolatok Achilles-sarka: a közös szomszédság ügye Keleti Partnerség kezdeményezés – közös szomszédok EU-hoz közelebb vonása Orosz megközelítés EU-hoz: bilateralista Orosz megközelítés közös posztszovjet szomszédokhoz: érdekszféra alapú Ambivalens magatartást mutató közös szomszédok (vonzódás a Nyugat felé, lazítási szándék – eltérő módokon és intenzitással - az orosz szálakon)

6 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Kutatási célcsoportok és irányok Célcsoportok 1. Nagy (régi és új) tagállamok – meghatározó véleménnyel (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, Románia) kakukktojás: Finnország 2. Közép-kelet-európai országok – új hozadékkal (Szlovákia, Csehország, Balti- országok, Bulgária) kakukktojás: Ausztria Irányok: * Tagállami szintű orosz kapcsolatok * hatásuk két új uniós politikára 1. energiapolitika 2. európai szomszédságpolitika (orosz-ukrán kapcsolatok, EU-Keleti Partnerség célországok közötti kapcsolatok)

7 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES 1. Kutatási eredmények : Az EU-orosz kapcsolatok tagállami típusai Stratégiai partnerek – nagy tagállamok Barátságos pragmatisták – kisebb régi és új tagállamok _______________________________________________ Barátságtalan (ellenséges?) partnerek – régi és új tagállamok, nagyok és kicsik vegyesen Választóvonalak: - érdekek versus európai értékek - megértő-bevonó magatartás versus elítélő-távoltartó magatartás 2004-től: „Red lines” – keresése, kevés sikerrel

8 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES A) Stratégiai partnerek Németország – „Oroszország modernizátora” Franciaország – érzelmi-kulturális töltetű, „megértő pragmatizmus” Olaszország – „személyes kapcsolatokon keresztül erősödő pragmatizmus” Közös: „Russia-first” policy, hidegháborús időkig visszanyúló jó kapcsolatok, történelmi terhek lezárására való képesség, intenzív és erősödő gazdasági szálak, szoros és szorosabbá váló energetikai kapcsolatok

9 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES B) Barátságos pragmatisták Spanyolország – „megértő-udvarias pragmatista ” Ausztria – pragmatizmus energialábakon Finnország – a felelősségteljes pragmatista (bevonó magatartás, „Oroszország tudásközpont” szerep, környezeti szempontok) Bulgária – „a szláv-ortodox közép-kelet-európai szövetséges” ? Szlovákia – „speciális kapcsolatok”, 2009 gázkrízis részben felülírta a korábbi hozzáállást ? Magyarország – „hullámzó kapcsolatrendszer” – gyakran Brüsszel-Moszkva párbeszéddel ellentétes amplitúdóval Közös: megértő – elfogadó – konfrontálódást kerülő magatartás, jelentős mértékű orosz energiafüggőség, orosz piac vonzereje, hídszerepek? Átjárás a barátságtalan partnerek csoportjába és onnan ide, (belpolitika?) függően a KKE-országok körében

10 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES C) Barátságtalan partnerek Nagy-Britannia – „az európai értékek védője” (korábban orosz oldalról stratégiai partner) Csehország – „pragmatizmus, de nem minden áron” Románia – „gyanakvó távoltartó” (Moldova ügye, fekete-tengeri együttműködés) Lettország, Észtország … (Litvánia) – „a birodalom öleléséből menekülők”, szolidaritás a többi posztszovjet állammal Lengyelország (- Litvánia) – „történelmileg terhelt, elszánt értékvédő” (fókuszban: európai posztszovjet ENP-országok) Közös: távolságtartásra törő politikák, a többi posztszovjet ország ügyének előtérbe helyezése – EU-orosz „rivalizálás ügyvivői”, de szoros kereskedelmi kapcsolatok, gyakran erőteljes energetikai függőség, orosz tőkével szemben feltartóztató politika

11 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES 2. Kutatási eredmények: A kétoldalú kapcsolatok hatása a közös energiapolitikára A stratégiai partnerek a közös európai energiapolitika megfúrói? – különalkuk, szoros vállalati összefonódások A barátságtalan partnerek a közös energiapolitika legfőbb szorgalmazói, középpontban a diverzifikációs kérdéskör, a függőség csökkentésének igénye, szolidaritás Barátságos partnerek – gyakran ambivalens magatartás a közös energiapolitika kérdéskörében (versengő projektekben való párhuzamos részvétel) Példák az igen eltérő érdekeltségekre és megoldási irányokra: 1. 90-100%-os gázfüggések; 2. zéró gázimport Oroszországból (Oo. diverzifikációs lehetőség!); 3. jelentős orosz import és függőség (válasz: energetikán kívüli területeken is együttműködés fokozása) MEGOLDÁS irányai?: –intézményes keretek fejlesztése, a „rule of law” érvényesülésére törekvés, de az orosz igényekkel, érdekekkel is számolva. –Oroszország tartós energiapartner marad! –Unión belüli regionális összeköttetések kialakítása, szolidaritás erősítése, Rivalizálás helyett együttműködés!

12 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES 3. Kutatási eredmények: A kétoldalú kapcsolatok hatása az európai szomszédságpolitikára (ENP) Stratégiai partnerek: visszafogott célkitűzések az ENP-t illetően (Ukrajna ne kapjon tagsági ígéretet, Oroszországot nem kell ingerelni a közös szomszédságban, de „egyéb” módokon támogatják a közelebb vonás és hasonulás stratégiáját) Barátságtalan partnerek : a Keleti Partnerség legfőbb motorjai (lásd pl. cseh elnökség!), Ukrajna legjelentősebb támogatói, a közös szomszédság megszerzésért folyó küzdelem – kivétel: Nagy-Britannia: orosz érzékenységekre, érdekeltségekre tekintettel kell lenni! Barátságos pragmatisták : ENP-hez való viszonyulást a földrajzi (etnikai) helyzet is befolyásolja (pl. Magyarország, Szlovákia), de inkább visszafogott célkitűzések MEGOLDÁS irányai: rivalizálás helyett együttműködési lehetőségek keresése a közös szomszédság ügyében, posztszovjet energiaügyekben is közös gondolkodás, Keleti Partnerséghez hasonló menetrendek kialakítása Oroszországgal, a két keretrendszer közelítése (szabadkereskedelem, jogharmonizáció?, vízumtárgyalások, határmenti együttműködések, multilaterális együttműködések szorgalmazása) és egymást kiegészítő jellegének hangsúlyozása

13 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Konklúziók Új KKE-tagállamok belépése jelentősen megterhelte a Brüsszel-Moszkva párbeszédet Vélt és valós KKE-hídszerepek megkopóban Régi tagállamok gyakran nagyobb realitásérzékkel rendelkeznek (orosz érzékenységeket jobban érzékelik, követik) Választóvonalak EU-n belül nemcsak földrajziak, újak és régiek közöttiek, értékek és érdekek harca is – erősödőben 2003-tól EU-orosz kapcsolatok korábbi története: hullámzó kapcsolatrendszer, távolodó és együttműködő magatartás váltakozása Várható egy újabb együttműködő szakasz – az „új megállapodás” időszaka? –szorgalmazói az EU-n belül –hozzájárulhat az USA-orosz kapcsolatok megújulása –Orosz hozzáállás is változhat (válság elősegíti?) EU-n belüli feltétele: –„red line”-ok megtalálása és egy új paradigmára való áttérés: „rule-of law” – paradigma (WTO, energiatranzit elveinek lefektetése, jogi érvényű New Agreement stb.) –feladni a „megváltoztatni” politikát, helyette a „megismerni-elfogadni” politikára áttérni –Oroszország egyenrangú partnerként való elfogadása –megegyezés keresése a közös szomszédságról, amely az orosz érdekrendszeren belül felértékelődött

14 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Tanulságok Magyarország számára Finnország példáján keresztül -Kis ország, Oroszországnak több szempontból is „kitett”, történelmileg terhelt kapcsolatok, de EU-orosz kapcsolatokat pozitív irányban formáló ország (pl. Északi Dimenzió) -„Oroszország-tudás” uniós szintű hasznosítása -Egyszerre saját és közösségi érdekek keresése, érvényesítése (pl. közös környezet ügye) -Oroszország: fenyegetettség helyett lehetőség-kihívás (távoltartás helyett együttműködés) -Okos pragmatizmus (kereskedelem, turizmus, tranzitlehetőségek, innovációs együttműködés stb.) -következetes és felelősségteljes Oroszország-kurzus hosszú évek óta (nem hagyja befolyásolni magát a társadalomban jelen lévő russzofóbiától, média túlkapásaitól) -De látja a problémákat, azokat – tárgyalásos úton, ha kell anyagi eszközök révén is - igyekszik kezelni (határátkelési problémák, gömbfa- exportvám ügy)

15 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES www.vki.huwww.vki.hu ; www.fakprojekt.hu;

16 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET INSTITUTE FOR WORLD ECONOMICS OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES Köszönöm a figyelmet!