V. Magyarország és az első világháború

Az előadások a következő témára: "V. Magyarország és az első világháború"— Előadás másolata:

1 V. Magyarország és az első világháború

2 Magyarország gazdasága a két világháború között
1. Magyarország az első világháborúban - Hadigazdaság 2. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása 3. Összeomlás, illeszkedési kísérletek 4. Trianon gazdasági hatása 5. Gazdasági stabilizáció 6. Gazdasági szerkezet 7. Világgazdasági válság 8. Állami beavatkozás – A német befolyás 9. Hadigazdaság, fegyverkezés és ennek gazdasági következményei

3 1. Magyarország az első világháborúban – Hadigazdaság A háború gazdasági erőviszonyai: - Tartalékok kimerülése - Jelentős munkaerőtömegek igénybe vétele - A korábbi liberális világkereskedelem széttörése - Közép-európai országok csak belső erőforrásra számíthattak

4 Háborús kiadások és a teljes mozgósítás adatai - A szövetségesek 57, 4 milliárd dollárt és 38,1 millió főt mozgósítottak - A központi hatalmak 24,7 milliárd dollárt és 25,19 millió főt - Az USA 17,1 milliárd dollárt és 3,8 millió főt

5 Veszteségek, háborús költségek (1) - A 9 millióból 1,1 millió esett el, csaknem 3,6 millió sebesült meg, s több mint 2 millió került hadifogságba - A halottakból 530 ezer, a sebesültekből 1,4 millió, és a foglyokból 833 ezer esett a Lajtán inneni államra lakosra jutó összes veszteség: osztrák 99,44, magyar 103,74 és 81,05 boszniai (átlag 100,56)

6 Veszteségek, háborús költségek (2) - 1 főre eső összeg: Monarchia 1000 korona, Ausztria korona és Magyarország 852 korona - Fellner Frigyes becslése alapján Gratz Gusztáv ill millió koronára teszi 1914 júliustól 1918 júniusáig - Fedezete: A. A jegybank (Popovics tabella) hitelei (ö.: korona) B. Hadikölcsön kötvények (kibocsátás emisszió: Ausztria 8, Magyarország 17 alkalommal) összege: K illetve K.

7 Infláció 1914. július 31. 100 1916. december 31. 329 1917. december 31
Infláció július december december október

8 Hadigazdaság - Háborús anyagok szállítása - Fegyveripar (erőgépek, robbanóanyag ipar, acél és fémipar, kémiai ipar konjunktúrája - A munkaerő kiesése (ipar, mezőgazdaság) - női munka alkalmazása - ipari munkásság száma csökken - Ércbányászat: réz, mangán, cink, bauxit - Óriási munkaerőhiány - A gazdasági élet egy modern háborúra nem volt felkészülve

9 Hadigazdaság - A mezőgazdasági termelés helyzete katasztrofális, vonóerő hiánya, munkaerő gondok - Hadiszükségletek tól fejadag (liszt 210 gramm (384- ről, hús és zsír napi 34 gramm) - Életszínvonal csökkenése - A mezőgazdasági termelés helyzete katasztrofális, vonóerő hiánya, munkaerő gondok

10 Hadigazdaság - Szénhiány, ellátási gondok - Behozatal: gyapjú, bőr - Az általános termelési visszaesés teljes gazdasági visszaeséshez vezetett (növekvő katonai kiadások) - Kötött devizagazdálkodás

11 Magyarország gazdasága a két világháború között

12 2. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása - Centripetális és centrifugális erők - Vélemények, értelmezések, magyarázatok: 1. kisállami szerkezet 2. átrendezés során érvényt szereztek a nemzeti elvnek 3. Jóváhagyták a nagyhatalmak amit a kettős monarchia népei végrehajtottak - Gazdasági szempontból is felbontás, feldarabolás (dissolutio). Utal erre a békeszerződések szövege. Államutódlás szempontjából feldarabolásról, területi átadásról és önállósulásról van szó.

13 1918. október 17-i császári kiáltvánnyal ellentétben: - Csehszlovákia október Német-Ausztria (október 30) - Magyarország (november 16: a köztársaság kikiáltása) - A szerbek-horvátok-szlovének királysága (dec. 1.-én az „SzHSz állam” - Jugoszlávia 1929). - Kontinuitás - diszkontinuitás

14 3. Összeomlás és illeszkedési kísérletek (1)
A katonák százezrei tértek haza Ellátási és termelés gondok Zavarok a közlekedésben Feketekereskedelem A földkérdésben a kormány halogató politikát folytatott A konszolidáció helyett az agrárpolitikában is zűrzavarok mutatkoztak Gazdasági és politikai csőd

15 3. Összeomlás és illeszkedési kísérletek (2)
Szovjet-orosz orientáció Szocializálás Vásárló erő hiány Általános munkakötelezettség Az árutermelés megszűnt a közösség átvette a termelőeszközök feletti rendelkezés jogát Naturálgazdaságra való áttérés A pénzgazdálkodásról a terménykereskedelemre való áttérés Hiány, ideiglenes intézkedések

16 3. Összeomlás és illeszkedési kísérletek (3)
A gazdasági viszonyok naturalizálódása Szocializált vállalatok A pénz eltűnése, a fizetés természetben A román megszállás okozta pénzérték- veszteséget közel 3 milliárd aranykoronára becsülték

17 4. Trianon gazdasági hatása (1) - Nagy-Trianon kastély 1920
4. Trianon gazdasági hatása (1) - Nagy-Trianon kastély június részből álló szerződés: területi változások - Magyarország kötelezettségei más európai államokkal szemben - Kisebbségvédelmi előírások - Katonai rendelkezések: Katonai Ellenőrző Bizottság - Jóvátétel - 30 esztendőn át köteles a háborús károkért fizetni Ennek pontos összegét a szerződés nem tartalmazta: szeptemberéig 880 tonna szenet Jugoszláviának, 28 ezer vágóállatot Olaszországnak, Jugoszláviának és Görögországnak.

18 4. Trianon gazdasági hatása (2) - Szabályozta az egykori állami aktívumok elosztásának kérdését - Az egykori adósságállomány átvállalását - Szerződések érvényességét, jogfolytonosságát - Levéltárak, muzeális tárgyak hovatartozását - A magánszemélyek szerzett jogainak védelmét - Sok kérdésben homályosan fogalmazott: ez vitára adott alkalmat – döntőbírói tevékenység.

19 4. Trianon gazdasági hatása (3) - Vagyonvesztés - Terület és népesség drasztikus változása - Településszerkezet, infrastruktúra - Gazdasági ágazatok új helyzete - Népsűrűség - Városiasodás - Kereskedelem - piac - Nyersanyag - Vízrajz, földrajzi helyzet - Külkereskedelem új helyzete

20 5. Gazdasági stabilizáció (1) - Az infláció ellen: Hegedűs Lóránt - szanálási kísérlet belső erőforrásokra ősze kudarc. Bankóprés - kétszámjegyű infláció. 50, 100, 500 ezer koronás címletek - Kállay Tibor 1922 „szerves adóreform” - Széles néprétegeket sújtja. Új adórendszer. 11 ezer állami alkalmazott elküldése - Az Osztrák-Magyar Bank közös vagyonának megosztása

21 5. Gazdasági stabilizáció (2) millió aranykoronás népszövetségi kölcsön tavasza: jóvátétel vállalása -179 millió aranykorona készpénzben 20 éven át. Kezdete: évi 5 milliós tételekben az infláció utolsó szakasza - MNB - pénzkibocsátás joga - Hitel vagy piac. Ki veszi át Németország szerepét a térségben? - Anglia offenzívája - a térség egységes kezelése - Tőke olyan területről, akiknek minimális a keresletük a Duna-völgyi országok termékei iránt

22 5. Gazdasági stabilizáció (3) - Az államháztartás egyensúlya:
5. Gazdasági stabilizáció (3) - Az államháztartás egyensúlya: még deficit június 26 a népszövetségi kölcsön folyósítása. A következő évben a háború óta először többlet - így marad a 20-as évek végéig (költségvetési megszorítások, növekvő adóbevételek, a kölcsön egyharmadát használták az államháztartás egyensúlyához. - Az új pénz bevezetése: január font = 27,8 pengő 1 dollár = 5,7 pengő 1 német márka = 1,4 pengő

23 5. Gazdasági stabilizáció (4) Adósságállomány:
5. Gazdasági stabilizáció (4) Adósságállomány: Sikeres stabilizáció - magánhitelek egész sora ig a kormány, magáncégek 1,9 milliárd pengő hosszú, közép- és rövidlejáratú hitelt vettek fel. A háború előtti kölcsönökkel: 3,5 milliárd, 1931-re 4,3 milliárd. Az egy főre jutó adósság itt a legmagasabb 432 Svájci Frank.

24 5. Gazdasági stabilizáció (5) - A fizetési mérlegre súlyos nyomás: örökölt adósság, jóvátétel ben külkereskedelmi mérleg 300 millió pengő összegű passzívumának emelkedése. A behozatal értéke 25,6%-kal emelkedett, a kivitel 8%-kal csökkent. - Mai szemmel az eladósodás nem volt olyan aggasztó. Egy ben készült kimutatás szerint Magyarország nettó adósságállománya 3,7 milliárd pengő volt, ez kb. 80%-a volt a 20-as évek átlagos nemzeti jövedelmének.

25 5. Gazdasági stabilizáció (6) Probléma: a hitelek (rövid lejáratú jelentős aránya) lejárati ideje éppen arra az időszakra esett, amikor a nemzetközi válság következtében Magyarország exportja jelentősen csökkent a mezőgazdasági árak zuhanása miatt.

26 6. Gazdasági szerkezet (1) - Az 1920-as földbirtokreform (a nagybirtok meghatározó maradt) - Egyenetlen birtokrendszer – mégis megindul a növekedés - Gyorsan nőtt a textilipar, a könnyűipar gyorsan fejlődő ágazatai: optikai ipar, faipar, papíripar, a gyógyszeripar. - Visszaesett, de még mindig meghatározó az élelmiszeripar, gyorsan fejlődő területe a konzervipar. - Nehézipar, bányászat – meghatározó veszteségek Trianon miatt. Bauxittermelés fordulópontot jelent. Fellendült a villamos energia termelés. A magyar gépgyártás megújhodása.

27 6. Gazdasági szerkezet (2) - A békeszerződés lehetőséget nyújtott 5 éven belül a korábbi vámközösség megtartására. A térségben mégis: protekcionista vámvédelem - Új vámrendszer kidolgozása 1925 január 1-én lépett életbe. 30%-os vámvédelem. Az utódállamok és Magyarország külkereskedelmi kapcsolatát az autarchia jellemezte ban nagyszabású iparfejlesztési törvény - A külkereskedelmi partnerek a régi nyomvonalon (Ausztria és Csehszlovákia) - A mezőgazdaság domináns szerepe maradt az összes kivitelben.

28 A nemzeti jövedelem alakulása 1913-1945 között 6
A nemzeti jövedelem alakulása között A nemzeti jövedelem alakulása között (3) ben csak 10%-kal magasabb mint 1913-ban ban a nemzeti jövedelem 55%-ra zuhant ban 78%-a (1929 = 100%). A NJ növekedési üteme nem érte el az 1,5%-ot (ezzel szemben a megelőző évtizedeké 3%-os volt).

29 6. A nemzeti jövedelem alakulása között (4) - Lassú gazdasági fejlődés, de a gazdasági szerkezet nem marad változatlan. Nem tört meg az agrárlakosság túlsúlya, ben is még 49%, ipari foglalkoztatottak aránya 25%. - A NJ termelésében a mezőgazdaság részesedése két évtized alatt 42%-ról 37%-ra csökkent Az ipar részesedése 30%-ról 36%-ra nőtt.

30 7. Világgazdasági válság (1) - A liberális gazdaság válsága. A 20
7. Világgazdasági válság (1) - A liberális gazdaság válsága.A 20. század meghatározó fordulópontja. - Válságmagyarázatok: Polányi, Galbraith, Varga, Kondratyev. - Rendszerválság, átfogó megközelítés: - Mezőgazdasági depresszió - A világ aranykészletének szűkössége - Tőzsdespekuláció - Túltermelés - Gazdasági növekedésben a hosszú ciklus leszálló ágára esett - A háborút követő jóvátételi politika hatása

31 7. Világgazdasági válság (2) Hatás: Agrárválság: 1. Árak csökkenése 2
7. Világgazdasági válság (2) Hatás: Agrárválság: 1. Árak csökkenése 2. Ipari és agrárárak - agrárolló 3. Külső piacok összeszűkülése. Megoldási eszköz: A Boletta-rendszer 1930 július, 4 éven át volt érvényben. Minden eladott mázsa gabonához 3-6 pengő ártámogatást adott az állam. A vevő a piaci ár mellett 1-1 bolettát kellett hogy fizessen (értéke 3-6 pengő között). Ezt az eladó az adófizetésnél használhatott fel.

32 7. A válság következményei (3) - Magyarországnak adósságszolgáltatás keretében kamatok és törlesztések céljára 1929-ben 300 millió pengőt kellett fizetni, ami az évi kivitelnek kereken 25%-a volt. - A transzfermoratórium 1931 július 17, 1931 augusztus 15-i rendeletek. Megtiltja a devizák szabad beszerzését és a pengő átváltását a Nemzeti Bank engedélye nélkül Belföldre szánt értékpapírok felülbélyegzése

33 7. A válság következményei (4) - Központosított külföldi fizetési eszközök készleteinek felhasználása - Kötött devizagazdálkodás: Klíringvaluták bevezetése – klíringszámlák - Piac: A devizagazdálkodás mellett fontos: új piacok a magyar mezőgazdasági export számára es német-magyar kereskedelmi szerződés (I. (1933 július22) II. (1934 február 21) pótegyezmény Németország, Olaszország, Ausztria.

34 8. Állami beavatkozás – A német befolyás (1) - Állami ipartámogatás (villamosenergia-ipar, rádióipar, alumíniumtermelés, közlekedési eszközök gyártása, szénhidrogénprogram - Titkos katonai megrendelések - Állami beavatkozás a mezőgazdaságba - Hjalmar Schacht Neuer Plan 1934 szeptember 22 millió pengő exporttámogatás, ártámogatás - ezt a német állam visszafizette Cserekereskedelem - klíringelszámolás rendszere (90%, 10% conto ordenario)

35 8. Német-magyar gazdasági kapcsolatok (2) Német klíringtartozások – Dél-Kelet-Európa 1936 vége 463 millió márka A német külkereskedelem átcsoportosulása Német tartozások Magyarországnak: millió, milliárd, milliárd pengő

36 9. Hadigazdaság, fegyverkezés és ennek gazdasági következményei (1) - Az ország hadiipari potenciáljának fejlesztése Válság háborús konjunktúrába való átnövése Ötéves beruházási program meghirdetése (1938. március 5 Győr) millió közvetlenül, 400 millió közvetett. A fedezetét 60%-ban egyszeri vagyonadóból, 40%-át pedig kölcsönből Módosítás 600-ról 800 millió pengőre növelik február - döntés: az eredeti 5 év helyett 2 év alatt 1940 augusztus 1-ig befejezik

37 9. Hadiipari konjunktúra (2) - Beruházás és megrendelés ben 16 milliárd pengőt tett ki. - A győri program beindította a folyamatot, de messze túl is mutat azon. Gyáripari termelés háborús növekedése döntő fordulat népszövetség pénzügyi ellenőrzése megszűnt az államháztartás egyensúlyban volt. Sokkal rosszabb volt a helyzet az I. világháború előtt. Győri program befektetés is, Nemzeti Beruházási Kölcsönt vettek igénybe. - Egyszeri beruházási hozzájárulás

38 9. Hadiipari konjunktúra (3) - A forgalmi adók jelentősége megnőtt
9. Hadiipari konjunktúra (3) - A forgalmi adók jelentősége megnőtt Az állami szükségletek folyamatos kielégítése: állam adósságának folyamatos növekedése. A háború végén kereken 7 milliárd pengő, ebből 57% esett a I.Világháborúban való részvétel finanszírozására - Ugyanakkor a németeknek hitelek

39 9. Következmények (4) ben rendelet mezőgazdasági termékek zárolásáról ben elrendelték a fejadagokat, zsírbeszolgáltatás - A Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszer - A mezőgazdaságot megsegítő 10 éves évi egymilliárdos törvény. - Német szállítások, Repülőgépprogram, Árnövekedés - Nő a deficit - kölcsönök felvétele - Nő a bankjegyforgalom. A bankjegyszaporulat 42%-át a német adósság okozta.