Energia témakör tanítása Balogh Zoltán PTE-TTK IÁTT A legelterjedtebb energiahordozók.

Az előadások a következő témára: "Energia témakör tanítása Balogh Zoltán PTE-TTK IÁTT A legelterjedtebb energiahordozók."— Előadás másolata:

1 Energia témakör tanítása Balogh Zoltán PTE-TTK IÁTT A legelterjedtebb energiahordozók

2 Energia témakör tanítása Az energiahordozók 2 nagy csoportra oszthatók Megújuló energiaforrások Szélenergia Geotermikus energia NapenergiaVízenergia Nem megújuló energiaforrások Atomenergia Fosszilis tüzelőanyagok

3 Energia témakör tanítása Bolygónk energiaigényét nagyrészt a nem megújuló energiaforrások elégítik ki, mivel ezek energiasűrűsége a legnagyobb. Gyorsabban fogyasztjuk az energiát, mint az termelődni tudna!

4 Nem megújuló energiaforrások Szénenergia: 500 év alatt elhasználjuk készleteinket, melyek 500 millió év alatt jöttek létre Rohamos fogyasztása az ipari forradalom után kb. 200 évre elegendő a tartalék SAVAS ESŐK és egyéb súlyos környezeti hatások

5 Nem megújuló energiaforrások Olaj és olajszármazékok: Már csak 40-60 évnyi készlet maradt! Ezután gazdaságtalanná válik a kitermelés. Égető fontosságú megfelelő üzemanyagot keresni a jövő gépeinek. Az olaj hiánya problémát okoz a mezőgazdaságban, a műanyagiparban, a közlekedésben...szinte mindenhol!

6 Nem megújuló energiaforrások Atomenergia: Nem az atomok közti kémiai kötések feloldásából nyerünk energiát, hanem az atommag szerkezetének megváltozásakor keletkező energiát hasznosítjuk. Lehet fúziós és fissziós reaktor. Fúziókor egyesülnek, fissziókor szétbomlanak az atommagok.

7 Nem megújuló energiaforrások Atomenergia:

8 Atomenergia: A reaktorban felszabaduló hőt hűtőközeggel szállítatjuk el, és azt gőz termelésére használjuk fel. A gőz azután a turbina forgólapátjaira kerülve meghajtja azokat, és ebből a mozgási energiából termel villamos energiát a generátor. A gőz a kondenzátorba kerül, ahol lecsapódik, újra folyékony halmazállapotúvá alakul. Az így lehűlt víz előmelegítés után újra a visszajut a kazánba, illetve nyomottvizes atomerőmű esetén a gőzfejlesztőbe.

9 Nem megújuló energiaforrások A paksi nyomottvizes (PWR) reaktor vázlata: 1 Reaktortartály 8 Frissgőz 14 Kondenzátor 2 Fűtőelemek 9 Tápvíz 15 Hűtővíz 3 Szabályozórudak10 Nagynyomású turbina 16 Tápvíz szivattyú 4 Szabályozórúd hajtás 11 Kisnyomású turbina 17 Tápvíz előmelegítő 5 Nyomástartó edény 12 Generátor 18 Betonvédelem 6 Gőzfejlesztő 13 Gerjesztőgép 19 Hűtővíz szivattyú

10 Nem megújuló energiaforrások Fúziós energiatermelés: -a természetben a Napban és minden csillagban végbemegy -4db hidrogénatom egyesül 1db héliumatommá -eközben a tömeg csekély százaléka energiává alakul (E=mc 2 ) -óriási nyomás és legalább 15 millió fokos hőmérséklet kell a fúzió beindulásához

11 Nem megújuló energiaforrások A Culham-i tokamak:

12 Nem megújuló energiaforrások A Culham-i tokamak: -1983-ban állították fel kísérleti fúziós berendezésként -elektromágnessel vasmagokat vesznek körül -ezek nyílásaiba helyezik el a plazmát tartalmazó tóruszt

13 Megújuló energiaforrások Szélenergia: -elektromos áram előállítására -szélfarmokat állandó szélirányú helyeken létesítenek -Magyarország jellemző széliránya ÉNY ezért a Fertő-tó körül épültek szélkerekek -teljesítményük 50-100kW -hatásfokuk max. 60%

14 Megújuló energiaforrások

15 Geotermikus energia: -A Föld mélyén végbemenő radioaktív bomlás hőt termel -Magyarországon a felszín közelében (1000m) is van már 60 fokos melegvíz - 1 köbméter hévízből 70kWh hőenergia nyerhető miközben 90fokról 30fokra hűl -alkalmas lakóházak, üvegházak fűtésére

16 Megújuló energiaforrások

17 Napenergia: -passzív hasznosítás:közvetlenül használjuk a Nap energiáját épületek fűtésére (üvegház, fóliasátor) -aktív hasznosítás: napelemmel vagy kollektorral a Nap energiáját hővé vagy elektromos árammá alakítjuk át

18 Megújuló energiaforrások