A karbantartási rendszer felépítése

Az előadások a következő témára: "A karbantartási rendszer felépítése"— Előadás másolata:

1 A karbantartási rendszer felépítése
dr. Péczely György A.A. Stádium Kft.

2 Ez az előadás Kötöttebb, kevésbé polemizáló
Van egy többé kevésbé kiforrott, de egységes szemlélet, ami alkalmazható egy atomerőműben, egy vízműnél vagy éppen a tömegétkeztetésben Az előadás erről szól, ezt mutatja be

3 Érintett elemek Szakmai tartalom meghatározása
A tartalomból eredő keretek-részrendszerek sorra vétele – főleg említés szinten

4 Hol kezdjük el enni az elefántot?
Melyik berendezések? Mely elemek? Milyen rendezőelvek? (Egységes rendszer?)

5 1. Melyik berendezéseket?
Mire terjedjen ki az új karbantartási rendszer? Mi az, ami fontos, és mi az, ami nem? Hasra ütés Bocsánat! Jó műszaki becslés IRD módszer (Mi az az IRD és miért foglalkozott ezzel a kérdéssel?) J, KF, F, NF, RF skálázás Becslés szerint megállapítva RCM módszer (Mi az az RCM és miért foglalkozott ezzel a kérdéssel?) Magja az RCM elemzés

6 RCM elemzés – szánjunk rá egy kis időt!
Hét lépésből áll: Berendezés kiválasztása (egy listáról) A berendezés funkciói és a funkciók definiálása Milyen módon sérülhetnek a funkciók? Mi okozhatja a funkciók sérülését? Milyen lehetséges következményei vannak a sérülésnek? Döntés, teszünk-e ellene Megvalósítási terv (+1 megvalósítás – visszacsatolás – folyamatos fejlesztés)

7 RCM piramis

8 RCM - a minden rendszere
Mindenre gondol Még mielőtt bekövetkezne Brad Pitt – avagy pl. csővezeték: Az igazgató ajtaja előtt A ti üzemetekben és a végeselem módszer Egy szivattyú RCM elemzése 4…6 óra Két egyforma szivattyú is 4…6 óra?

9 A FV rendszer A kialakítás története A rendszer magyarázata
Elvileg az IRD és az RCM módszer továbbfejlesztett keveréke De hol van Brad Pitt?

10 Tehát Berendezések listája Berendezések leválogatása
A nem fontos egységek Hibáig üzemelés, DE Érzékszervi diagnosztika Ütemezett gondozás – bemérés – takarítás (a mérték és gyakoriság józan ész alapú döntés kérdése) „Letudtuk” az egységek 70…90 %-át

11 A folytatás Maradjunk a szivattyús példánál!
Gépalap Villamos motor Tengelykapcsoló Szivattyú Csővezetékek Műszerezés Szabályozó rendszer Ugyanaz a karbantartási taktika? Nyilvánvalóan nem

12 A következő lépés tehát
…a berendezés elemekre bontás Mi az a berendezés elem? Milyen elvek szerint történik a felbontás? Pl. egy rádiótelefon TPM megközelítések mechanikus, villamos,… Funkciók szerinti Inkább túlzó legyen, mintsem később kiderüljön: erre nem gondoltam…

13 Még mindig túl nagy az elefánt
Szükség lesz valami RCM elemzés szerűségre, de a falat még mindig túl nagy Jön a második szűkítő lépés Karbantartási szempontból egyforma súlya van minden elemnek? Nyilvánvalóan nem Hasra ütés? IRD módszer? Több kell

14 Kritikusság becslés Milyen következménye lehet egy hibának?
Nem RCM mélységben, …hanem inkább becslés, józan ész, tapasztalat alapján (TPM stílus) Az elemzést néhány tipikus kategória felállításával és a kategóriákon belüli súlyossági osztály meghatározásával megkönnyítjük Két fő kategória csoport: Gazdasági következmények Biztonsági következmények Minden kategória csoporton belüli osztály kap egy pontszámot (általában 1-3 és 1-10 között) Létezik-e egységes, mindenütt alkalmazható pontozás?

15 Kritikusság becslés Van egy másik nagyon fontos további szempont: a hiba bekövetkezési valószínűsége Elméleti megközelítés: hibastatisztikák Gyakorlati megközelítés: az emlékezet Ere a szempontra is születik egy osztályozás Megbízhatósági vagy megbízhatatlansági pont A Következmény és a Megbízhatósági érték összeszorzása adja a kritikussági pontot

16

17 A vonatkozó klasszikus RCM ábra

18 A folytatás (A lépés egyik célja az elefánt csökkentése volt – elemzéses alapon) Jön egy hasra ütés A felső 30 %-kal folytatjuk A többit visszasoroljuk az előző kategóriákba: Ütemezett gondozás – bemérés – takarítás (a mérték és gyakoriság józan ész alapú döntés kérdése) „Marad” a 30 % 30 %-a (Dekantálás) A maradékkal (kb. 10 %, „nincs mese” foglalkozni kell

19 RCM? ERCM! Az RCM elemzés még mindig túl erős (munkaigényes) lenne, illetve bizonyos elemzésekkel – ha RCM szempontból felületesen is – de végeztünk Itt már a karbantartási mix kialakítása a cél

20 Az ERCM elemzés logikája

21 A karbantartási mix változása

22 A vonatkozó „hogyan alakítsuk át a karbantartást?” ábrák

23

24 Ütemezés Jellemzően az m – (1) – 6 – 12 – 24 – 48 hetes rendszert használjuk Melléktermék: a 4-ről 6 hétre áttérés jellemzően semmi gondot nem okoz, azaz jelentősen csökkenti a túlkarbantartást

25 Mit jelent ennek a megvalósítása?
Nagyságrenddel kevesebb váratlan hiba Kevesebb kellemetlen helyzet Nagyobb elismertség Felszabaduló karbantartási erőforrások A termelők nagyobb mértékű bevonása A megelőzés olcsóbb (kevésbé erőforrás igényes)

26 Ezzel kész a karbantartási rendszer megtervezése? A stratégia?
Természetesen nem! Szervezet IT Anyaggazdálkodás Mérőszámok és mérőszám alapú tevékenység szabályozás Vezetési kérdések A karbantartás újratervezése Stb.

27 A pókháló (radar diagram)

28 A radardiagram kiépítéséhez
Kb. 30 oldalas szempontrendszer Ha ez elkészül és ismeretesek az erőforrások, akkor lehet a fejlesztéseket reálisan és védhetően (indokoltan) tervezni

29 Jelenleg Nem csak elmélet: Minden út Rómába vezet
Több TPM projektünk alkalmazza ezt a rendszert – sikerrel Több errefelé halad Némelyik haladhatna gyorsabban… Több olyan projektünk van, ami csak erről a folyamatról szól Minden út Rómába vezet

30 Összefoglalva Eszközlista A fontos eszközök kiválasztása
Berendezéselem lista A fontos elemek kiválasztása Karbantartási mix meghatározása Ütemezés Erőforrás allokáció Karbantartási stratégiába illesztve

31 Köszönöm a figyelmet!