Gyermekkori beszédhibák és kezelésük

Az előadások a következő témára: "Gyermekkori beszédhibák és kezelésük"— Előadás másolata:

1 Gyermekkori beszédhibák és kezelésük
Dr. Závoti Józsefné PhD

2 Logopédia fogalma Olyan gyógyító, fejlesztő tevékenység, amely a beszédzavarok felismerésével és korrekciójával foglalkozikl, gyógypedagógiai, pszichológiai és orvostudomány elméleti és gyakorlati megalapozottságra és tevékenységre épülő speciális beavatkozás. Pl. (Rhinophonia aperta) Orvosi műtét-----logopédiai beavatkozás----pszichológiai kezelés

3 Beszédpatológia- logopédia
A beszédpatológia komplex tudományterület a beszédzavarok – kutatásával - megelőzésével - diagnosztikájával - korrekciójával foglalkozik medicinális- Foniátria pedagógiai, gy.p.-i - Logopédia

4 A logopédia célja A beszédhibák megelőzésével, a már kialakult beszédhibák és azok következményeként fellépett másodlagos elváltozások korrekciójával ép beszéd létrehozása. A beszédhibával küzdő egyén számára a komplex személyiségfejlődést figyelembe véve elősegíti az önmegvalósítás, a társadalmi integrálódás megvalósítását.

5 A logopédia feladata Tanulmányozza a beszédet, annak fejlődését, zavarait Fejleszti a logopédiai diagnosztikát Felvilágosító munkát végez (szülők, pedagógusok, orvosok) Együttműködik (szülők, pedagógusok, orvosok, más szakemberek)

6 Logopédiai tevékenység szervezeti háttere
Közoktatási és egészségügyi törvény szabályozza Intézmények: Oktatási-nevelési intézményekhez kötötten pedagógiai szakszolgálat keretében - logopédiai óvoda - logopédiai osztály - beszédjavító intézet - korai fejlesztő központok - gyógypedagógiai intézmény - általános iskola Egészségügyi ellátás keretében - kórházakban – fül-orr-gégészet - neurológia - idegsebészet osztályain

7 Logopédus képzés Logopédiai tevékenységet
a gyógypedagógusképzésben az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon logopédia szakon Pedagógiai karokon logopédus képzésen belül A képesítési követelményeket teljesítő, erről hivatalos oklevéllel (diplomával) rendelkező szakember végezhet.

8 A verbális kommunikáció
Az emberi közösségek tagjainak alapvető szükséglete a kölcsönös érintkezés, a kommunikáció nyelv, beszéd Beszéd nélkül nem lehetséges, társadalmi, közösségi élet A verbális (nyelvi) kommunikáció a kommunikáció egyik fajtája. Alkalmazása során az információközlés nyelvileg szerkesztett, mondattanilag tagolt formában (beszéd, írás) történik, amelyet a fogadó fél auditív, vizuális vagy taktilis úton érzékel, és a kód ismeretében feldolgoz.

9 A nyelv Társadalmi produktum Egyazon közösségek, nemzedékek alkotása
A társadalom életében változik, módosul Az adott környezet alakítja az egyénnél A nyelvi környezet a gyermeki nyelv fejlődésének meghatározója (Salimenes krónikája)

10 A beszéd Egyéni produktum
Egyénhez fűződik, az egyén élettani működésének és a környezet nyelvi hatásainak a következménye Kifejező mozgás, látható, érzékelhető Akaratot, érzelmi állapotot fejez ki Hangok összessége, melyeket egy adott közösség azonos rendszerek, szabályok alapján használ A beszélő rendszerekhez, szabályokhoz alkalmazkodik ez maga a nyelv A gondolkodás eszköze Információs értéke van a verbális jelek mellett a beszédben prozódiai elemeknek (hangsúly, hanglejtés, ritmus, tempó, hangszín, hangmagasság) Metakommunikációs eszközök (arcmimika, gesztus, testbeszéd, távolság)

11 A beszéd fiziológiója A beszédet az idegrendszer irányításával pszichikus és fiziológiai funkciókkal hozzuk létre. A hangképzés folyamata: Idegrendszer tüdő gégefő toldalékcső garat száj orrüreg

12 Tüdő ---a beszéd létrehozásában a levegőáramlást szolgálja
Gége---a légcső legfelső porcán van, elzárja a légcsövet az evés és ivás közben, itt jön létre a hangrezgés, a beszédhang alapját képező zönge

13 Garatüreg – gégét a szájüreggel köti össze
Szájüreg /rezonátor/ - lágyszájpad - kem.szájpad - uvula - nyelv legaktívabb - fogak - ajkak - orrüreg

14 Hangképzés szervei

15

16 Magánhangzók képzése

17

18 A verbális kommunikáció akadályoztatottságával járó főbb sérülések - Beszédfogyatékosság - Hallássérülés - Mutizmus

19 Beszédfogyatékosság A beszéd és nyelvi teljesítmények biológiai/organikus, funkcionális okok következtében kialakuló súlyos érintettsége, amelynek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességben, a szociális kapcsolatokban. Megjelenési formák: - A beszédfejlődés súlyos elmaradása - A beszédfolyamatosság sérülése - A beszéd és hangképzés sérülései - Olvasás-, írászavar

20 Beszédakadályozottság
A kommunikációs problémák átfogó megnevezése Lehet: öröklött szerzett organikus funkcionális Különféle tüneti szerveződésekben és kiterjedtségben (hangadás, beszéd-és nyelvi fjelődés, beszédfolyamatosság, olvasás, írás teljesítményében, nyelvi produkciók változásaiban

21 Beszédzavar A beszédszervi központ fejlődési és működési akadályozottsága folytán jön létre, érintve a kommunikációs teljesítmények több területét, hangzó-kifejező beszédet, nyelvi működést, fonológiai, morfológiai, szintaktikai és szemantikai szerveződést

22 Beszédhiba A beszédbeli akadályozottság legenyhébb formái
A beszédhangok képzésének eltérő formái, nyelvi ügyetlenség

23 A nyelvi- és beszédfejlődést befolyásolja
a szociokultúrális hatások A nyelvi környezet hatásai A pszichés feltételek hatásai

24 Óvodás- és iskoláskorú gyermekek beszéd-rendellenességei
Hangadás Diszfónia Megkésett beszédfejlődés Fejlődési diszfázia Artikuláció zavarai Pöszeség Orrhangzós beszéd Beszéd folyamatosság zavarai Dadogás Hadarás Olvasás-írás zavarai

25 Beszédhibák tipizálása
Diszfónia (beszédhang problémája hangszín) organikus, funkcionális Megkésett beszédfejlődés Expresszív beszéd időbeli, morfológiai, grammatikai, fonológiai eltérése Receptív beszéd fejlettsége Jó szó- és mondatmegértés Az expresszív és receptív beszéd diszkrepanciája Gyermeknyelvi szavak továbbélnek Dysgrammatizmus Általános pöszeség(több hangcsoport, hang helytelen ejtése) Beszédrefigyelés jó, beszédmegértés jó Amire megtínítják, jól alkalmazza A nyelvi formák lassú kialakulása nem társul a pszichikus müködés egyéb zavaraihoz (kivétel a mozgásfejlődés terén) 2-3-4 évesen kifejezett tünetek 5-6 évesen a javulás jól tapasztalható A kognitív és szocializációs fejlődésben nem idéz elő zavart

26 Beszédhibák tipizálása
Fejlődési diszfázia Az expresszív beszéd és receptív beszéd időbeli és strukturális zavara (morfológiai, grammatikai, fonológiai, szemantikai szinten) Szó- és mondatalkotás hiányos Szómondatok, szótöredékek, mondatöredékek Részképességek halmozott zavara Aktív-passzív beszéd diszkrepanciája Fonológiai eltérések, hangátvetések, kihagyások Szóalak rövidítése, érthetetlenség Akusztiko-motoros integráció zavara Egy-egy jól ejtett szó 4-8-9 évesen gondot jelent még a nyelvi formák helyes alkalmazása, nehezen alkalmazza kommunikációs eszközként a nyelvet A beszédfejlődés stagnál, mintha ért. Fogy. Lenne A nyelvi és részképesség zavarok nem intelligencia függőek, de a mentális érés lassú (hosszabb időben a szemléletes gondolkodástól az elvont gondolkodás eljutás)

27 Etiológiai (oki ) tényezők
(sok tisztázatlan kérdés) agyi érés zavara vagy lelassúbbodása centrális szerveződs zavara környezeti hatás familiáris eredet pszichoszociális faktorok

28 Pöszeség Legelterjedtebb beszédhiba (74-75 %)
Életkori előfordulás: 3-4 év 60 % 5-7 év 40 % 10 év 10 % Felnőttek 2.4 %

29 Definíció A pöszeség a beszéd tisztaságának olyan zavara, amely egy adott nyelvközösség artikulációs normáitól tér el. Egy adott nyelv fonémáinak eltérő kiejtése. Típusok: - Funkcionális pöszeség - Organikus pöszeség – a szervezetben fennálló elváltozás, kóros státusz okozza a pöszeséget.

30 Organikus pöszeség A szervezetben fennálló elváltozások, kóros státusz okozza a pöszeséget Központi idegrendszeri elváltozások (centrális eredetű) Beszédszervek elváltozásai (perifériás) - ajakra - fogakra (prognathia, progénia,

31 Organikus pöszeség mélyharapás, élharapás, nyílt harapás)
- nyelvre (lenőtt, nagy) - ajak szájpadra (hasadék)

32 A pöszeség kiterjedtség szerint
Általános pöszeség (13 hang vagy több hangcsoport helytelen ejtése) Részleges pöszeség (1-1 hangra vagy hangcsoportra kiterjedő) Tünetek szerint Hangtorzítás (rossz képzési hely pl. interdentális szigmatizmus) Hangcsere (pl. sapka – szapka) Hangkihagyás (pől. Éhajó – ajó)

33 A pöszeség terápiájának feladatai
Általános logopédiai vizsgálat, szükség esetén kiegészítő szakorvosi (neurológiai, foniátriai) és pszichológiai vizsgálattal. A vizsgálati eredmények elemzése és az összefüggések értelmezése alapján differenciált diagnózis felállítása. Az egyéni korrekciós terv kidolgozása a logopédia sajátos módszereivel, szükség esetén orvosi segítséggel. A logopédus tervszerűen készítse elő, fejlessze ki és rögzítse a helyesen képzett beszédhangokat, majd építse be a folyamatos beszédbe. Korrigálja a beszédhibával együttjáró esetleges nyelvi-grammatikai zavarokat, fejlessze a gyermek szókincsét, kifejező készségét. Együttműködés más pedagógussal szülővel

34 Pöszeség terápiájának célja
tiszta, a köznyelvi ejtésnormáknak megfelelő artikulációt Kiépíteni a nyelvi közlés formájában megjelenő, annak alapjául szolgáló fonológiai rendszert. a tiszta artikuláció segítségével megteremteni a beszédhibás gyermek számára az információk befogadásának, feldolgozásának és továbbításának lehetőségét a harmonikus személyiség kialakításának feltételeihez.

35 Pöszeség terápiája, módszertani rendszere
A I. Előkészítő szakasz: 1.      motoros képesség fejlesztése 2.      auditív percepció fejlesztése  II. Hangfejlesztés szakasza - Hangfelidézés  III. Rögzítés szakasza  IV. Automatizálás szakasza  V. Motoros differenciálás szakaszajak- és nyelvügyesítő gyakorlatok

36

37 Dadogás (nem folyamatos beszéd jelenségköre)
Előfordulása a populációban 2 %-os Fiúknál gyakoribb 77, 9 %-ban 3 éves korban és iskolakezdésnél gyakoribb (3-5%) A beszéd ritmusának zavara, amikor is az ember pontosan tudja, hogy mit akar mondani, de a hangok akarattalan ismétlése, elnyújtása vagy elakadása miatt nehezen tudja azt elmondani

38 Tünetek Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját, míg a másodlagos tünetek reakciók a dadogásra. Az elsődleges tünetekhez tartoznak: hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése hangok megnyújtása csendes vagy hangzó blokádok A bezésd összeredezettségének görcsös, spasztikus zavara A légzés, hangadás és a folyamtos beszéd gátoltsága Alkati alapokon nyugszik Gyakran párosul más beszédhibával (pöszeség, hadarás)

39 A másodlagos tünetek között vannak ( amik az elsődleges tünetek leküzdését szolgálják)
Az izmok megfeszítése, grimaszok, bevezető szövegek használata, a nehéz hangok elkerülése segítik a beszédet. Más stratégiák használatával a beszédet, mint olyat igyekeznek elkerülni. Gyakori a megakadástól való félelem, a szégyenkezés és a kisebbségrendűségi érzés.

40 Oki háttér Szomatogén eredet Pszichogén eredet
Pszichoszomatikus eredet a fő hajlamosító tényezők a beszédfejlődés rendellenességei az érzékeny idegrendszer az átállított balkezesség fő kiváltó okok pszichés tényezők: a huzamosabb ideig tartó szorongás, az ijedtség, a félelem, és a tartós érzelmi feszültség.

41 Típusok Nem folyamatos beszéd (élettani dadogás) (klónusos tünetek )
Kóros dadogás (klónusos, tónusos, klonotónusos)

42 Enyhítő, súlyosbító tényezők
Mikor nem dadog a dadogó Mikor jelentkezik a görcsös dadogás Nehéz hangok (p,b,dt,t k,g, m,) Légzési sajátosság (mellkasi izmok fokozott tónusa átterjed a gégeizmokra, ahol hirtelen zárlat kelezkezik – görcs) Együttmozgások (arcizmok, nyelv kiöltése, csettintés, szemhunyorítás stb) Prozódiai jellegzetességek (gyors beszéd, lmonotónia, sztereotípia stb)

43 Pszichés sajátosságok
Logofóbia Szocializációs problémák Étkezési zavarok Alvászavarok

44 Élettani dadogás jellemzői
Ellentét áll fenn a beszéd tartalmi és emocionális valamint a motoros képességek között Nem tudatos a hiba A görcsök a száj- és nyelvre korlátozódik Együttmozgások nincsenek Nincs beszédfélelem ---Tanácsadás

45 Élettani dadogás Valódi dadogás
Gondtalan energikus Élénk beszédkésztetés Tartalmi-kiviteli diszkrepancia Folyamatos beszéd Szótag, szóismétlés Félénk, bátortalan Beszédfélelem Expresszív beszéd gátoltsága Megszakított Elnémulás, erős görcs

46 Tanácsok szülőknek, pedagógusoknak az élettani dadogás esetén
Ne mondják a gyermeknek, hogy dadog. Ne ismételtessék meg, ne javítsák a beszédét. Ne szakítsák félbe a gyermek beszédét, mindig legyen idő őt meghallgatni. Ne produkáltassák mások előtt, ha ő nem szeretné. Ne fárasszák túl a gyermeket sem szellemileg, sem fizikailag. Amikor fáradt a gyermek, keveset beszéltessék. Ajánlott a közös bábozás, mesekönyv-nézegetés, éneklés. Nyújtsanak nyugodt, halk, dallamos beszédpéldát.

47 Dadogás terápia a logopédiai, pszichológiai esetleg orvosi vizsgálat eredményét a dadogás etiológiáját (okát) a dadogó egyén életkorát a dadogás súlyosságát a dadogó személyiségét a környezet befolyásolhatóságát

48 Cél A logopédus - intenzíven és komplex módon - a dadogó érzelmi életére és értelmi tevékenységére egyaránt ható, tervszerű munkával és logopédiai módszerekkel a lehetőségek határain belül teremtse meg a folyamatos beszédet, az egyéni sajátosságoknak megfelelő beszédtempó és - ritmus, továbbá a helyes hangsúlyozás kialakításával járuljon hozzá a kommunikációs zavar leküzdéséhez és az esetlegesen fellépő másodlagos tünetek megszüntetéséhez.

49 Élettani dadogás terápiájának komponensei
a mozgáskészség fejlesztése, a testtartást általánosan fejlesztő, játékos utánzógyakorlatok, a kommunikációra irányuló játékos gyakorlatok, a légzés és a lazitás gyakorlatai tudatositás nélkül "rejtett" módon, játékos hang- és mozgásgyakorlatokba ágyazva a tér- és formaérzéket fejlesztő gyakorlatok, ritmusgyakorlatok: a zenei és beszédritmust fejlesztő feladatok mozgásformákhoz kötve, mozgásgyakorlatok témák utánzása alapján, megszüntetését célzó mozgásgyakorlatok témák utánzása a beszédfélelem oldását, illetve megszüntetését célzó gyakorlatok, a tárgyakkal végzett cselekvés és a beszéd összekapcsolása.

50 Kisgyermekkori dadogás terápia
mozgásfejlesztő gyakorlatok, lazító gyakorlatok, a légzés szabályozása énekléssel és verses gyakorlatokkal összekötve, a hangadás gyakorlatai, a hangerő és a hangszín szerepének megismertetése, használatának játékos formákban történő gyakorlása, az artikulációs bázis fejlesztését célzó, a helyes időtartamú és pontos képzésű hangok és hangkapcsolatok játékos gyakorlása, a helyes hangindítás és zöngeképzés kialakításának gyakorlatai, ritmusgyakorlatok, cselekvés és a beszéd összekapcsolása, a fogalmak, szavak tartalmának tudatosítása, a szómegtalálási készség fejlesztése, szókincsbővítés játékos gyakorlatokkal, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a képzelet fejlesztését szolgáló gyakorlatok, játékos utánzások, énekek, versek dramatizálása, tanult mozgások alkalmazása, a gondolatok szóbeli megfogalmazását elősegítő gyakorlatok.

51 A serdülőkorú és felnőtt dadogók terápiájának összetevői
tudatosan végzett lazító- és légzőgyakorlatok (a hasi légzés kialakítása, a be- és kilégzés koordinációja, légzéskapacitás növelése, a folyamatos beszédhez szükséges levegőmennyiség helyes beosztása), rezonancia és hangképző gyakorlatok, szótag- és szógyakorlatok, mondatgyakorlatok, olvasási gyakorlatok, szövegtanulás, a spontán beszéd gyakorlatai, gyakorlatok a helyes hangsúlyozás kialakítása és a beszédszünetek helyes alkalmazása érdekében, a mozgáson alapuló kifejezőkészség fejlesztése, gesztus tanítása kommunikációs gyakorlatokba illesztve, a kezdeményezőkészség és önértékelés fejlesztése, a tűrőképesség fokozása különböző életszerű helyzetekben.

52 A dadogás felosztása Oliver Paxton nyomán:
0-3 hónapig tart nem folyamatos beszéd szülői tanácsadás 3-6 hó átmeneti dadogás valódi dadogás 1 év után sem szűnik meg személyiségre irányuló terápia kis csoportban és szülőcsoport tünetekre irányuló terápia

53 Afázia A nyelvnek olyan zavara, amely az anyanyelv teljes elsajátítása után az agy organikus sérülése következtében jön létre (a bal agyfélteke körülhatárolt részeit érinti) Okai: (az egy bizonyos betegség során fellépő állapot) - agyvérzés - baleset utáni állapot - tumorok

54 Típusai 1. Totális afázia – értelmetlen szótagokat mond, mondatok nincsenek, szótalálásnál segítségre van szükség, értése nehéz, 1-1főnév, ige használata 2. kevert afázia –spontán beszéd sérült, 1-1 szót tud mondani, a beszéd tartalma nehezen érthetőj, a beszédértése sérült, 1-1 mondatot tud mondani 3. motoros afázia – spontán beszéd sérült, szavak automatizmusa, agrammatizmus, beszédmegértés jó, példamondatokat jól utánmond 4. szenzoros afázia – spontán beszéd súlyosan sérült, tartalom nélküli közhelyek, véletlen szótalálatok, mondatfelépítése zavart, beszédkényszer, bőbeszéd, beszéd tartalma nem érthető, beszédmegértése sérült, szavakhoz hozzátold 5. Amnesztikus afázia – spontán beszéd állhat szóvirágokból, közhelyekből, néha teljes mondatokból. Szűk főnév, melléknévi, igei használat. Közepesen vagy jól érthető a beszéd tartalma, hangbeli torzítások előfordulnak, néha mellékmondatos formában közöl, megértése jó

55 Kísérő tünetek Dysarthria Apraxia Látótér beszűkülés
Jobb testfél bénéulása Megjegyzőképesség zavara Koncentráló képesség z. Átváltás z. Konstruktív képesség z. Teljesítmény- és hangulat z. lelassulás

56 Terápia Cél: beszédmegértés tréningje expresszív beszéd tréningje
Összetett terápia: a nyelvi struktúra, grammatikára, morfológiai, szemantikai szempontok, egyéni jellegzetességek figyelembevételére épül

57 Orrhangzós beszéd(rhinophonia) – kóros nazalitás, orrhangzósság
Típusai Nyílt orrhangzós beszéd a./ Organikus eredetű veleszületett - teljes vagy részleges ajak és/ vagy szájpadhasadék - submucozus szájpadhasadék - lágyszájpad rövidülés Szerzett – hegedés - sérülés - bénulás b./ Funkcionális – szervi elváltozás nélkül nazális színezetű a beszéd

58 Ajakhasadék – műtéti rendezés

59

60 Szájpadhasadék

61 Oki tényezők multifaktoriális eredetet kromoszóma aberrációk,
örökletes tényezők A hasadék kialakulásával járhat terhesség során egyes gyógyszerek tartós szedése. A gyógyszer folsav és retinsav Az anyai dohányzás szerepe is ismert.

62 Terápia Interdiszcipliáris team Sebész Fül-orr-gégész Logopédus
Pszichológus

63 beszédterápia Az orrhangzós beszéd javításának célja
Szüntesse meg a különböző kórokok következtében kialakult kóros nazalis rezonanciát, Alakítsa ki a magyar nyelv percepciós bázisának megfelelően az orális és nazalis hangszínezet megjelenését. A terápia eredményezze: a tiszta artikulációt, a folyamatos, ritmusos és érthető beszédet. Célul kell kitűzni az esetlegesen fellépő másodlagos tünetek (kóros személyiség jegyek megjelenéset) megszüntetését is. Légző gyakorlatok

64 A cél megvalósítása érdekében elvégezendő feladatok a következők
A terápia kezdési időpontjának megállapítása a szakorvosi és pszichológiai szakvélemények figyelembevételével, A funkciós próbák elvégzése a pontos és differenciált diagnózis céljából, A beszéd- és mozgásállapot vizsgálata, A hallási megkülönböztető képesség vizsgálata, Az egyéni kezelési terv elkészítése, Az organikus feltételeknek megfelelő légzés kialakítása A lágy szájpad működésének megváltoztatása, Az artikulációban részt vevő izomzat helyes tónusának kialakítása, A beszédhangok fejlesztése, rögzítése, automatizálása, A tünetmentessé vált gyermekek beszédérthetőségének

65 A kezelés tartalmi jellemzői
A habilitációban a logopédus legelső feladata: a tanácsadás, a korai fejlesztés megindítása, majd az intenzív, pösze-orrhangzós terápia beállítása, s végül az eredményektől függően az utógondozás.

66 Logopédiai terápia(Gerebenné Várbíró K.)
artikulációs mozgások fejlesztése, ajaktorna, légzéstorna, nyelvtorna, rezonancia-gyakorlatok, szájpadtorna, szenzoros differenciálás, az anyanyelv helyes használata.

67 Típusok Zárt orrhangzós beszéd
Az m,n, ny hangok jellegzetes rezonanciája hiányzik, helyette n-d, ny-gyx hang hallható Kevert orrhangzós beszéd – a beszédhangok rezonanciájában az előző típusok jellemzői

68 Zárt orrhangzós beszéd terápiája
Organikus ok fennállása esetén orvosi feladat. Funkcionális formánál a logopédiai gyakorlatok célja: a lágyszájpad túlságosan feszes zárának lazítása, a nazális rezonancia kifejlesztése. Prognózisa az organikus formánál jó. A funkcionális hátterű esetekben a logopédiai munka eredménye függ az intelligenciától, a beszédszervek ügyességétől, az akarattól, a kitartó gyakorlástól.

69 Forrásanyag Molnár József: A magyar beszédhangok atlasza
Tankönyvkiadó, Bp.,1970. Ajtony Péter: Logopédia a gyakorlatban Tankönyvkiadó, Bp. Gyakori Beszédhibák /Tanítók kézikönyvtára/ Beszéd- és beszédviselkedés az óvodában Tanszer-Tár Bt., Bp. Taníts meg engem! Logopédiai Kiadó, Bp. Soproni Logopédiai Napok I-II. Szoc.fogl., Sopron, 2008. Gyógypedagógiai Szemle aktuális cikkei Logopédiai vizsgálatok ELTE-BGYFK, Bp Vassné-Kovács Emőke: Logopédia BGGYTF, Bp A beszédészlelési és beszédmegértési zavarok, szerk.:Gósí Mária, Bp