ÁBRÁZOLÁSI RENDSZEREK A MŰVÉSZET TÖRTÉNET OKTÁTÁSI PÉLDÁI ALAPJÁN

Az előadások a következő témára: "ÁBRÁZOLÁSI RENDSZEREK A MŰVÉSZET TÖRTÉNET OKTÁTÁSI PÉLDÁI ALAPJÁN"— Előadás másolata:

1 ÁBRÁZOLÁSI RENDSZEREK A MŰVÉSZET TÖRTÉNET OKTÁTÁSI PÉLDÁI ALAPJÁN

2 ÁBRÁZOLÁSI RENDSZEREK
SÍK TÉR VETÜLETI AXONOMETRIKUS PERSPEKTIVIKUS

3 ÁBRÁZOLÁSI RENDSZEREK
SÍKÁBRÁZOLÁS-vetület A síkábrázolásban a művész a dolgokat a legjellemzőbb nézetből mutatja be a, testesség kifejezését elhagyja . Ami egymás mögött van, az egymás fölé kerül. Az ábrázolt forma nem "töri át" a kép síkját, hanem benne   marad.    A legrégibb  koroktól használatos ábrázolásmód.

4 SÍKÁBRÁZOLÁS- VETÜLET
ELÖLNÉZET OLDALNÉZET K3 K2 FELÜLNÉZET K1

5 VETÜLETI-RAJZ A síkábrázolás geometriai rendszere
X 2,3 A síkábrázolás geometriai rendszere a vetületi ábrázolás. A tárgy többnézetű képét elöl,-felül- oldalnézet méretarányosan ábrázolja. X 1,2

6 ÁBRÁZOLÁSI RENDSZEREK
TÉRÁBRÁZOLÁS AXONOMETRIKUS -ábrázolás Az axonometrikus ábrázolásnál nem a látszat szerinti térbeli helyzet fejeződik ki. Geometriai rendszere egyesíti magában a téri jelleget és a mérhetőséget. Főleg az iparban alkalmazzák mert az ábra szemléletes, térhatású és ugyanakkor pontos méreteket tartalmaz A tárgyat olyan ferde helyzetből ábrázolja amelyben három oldalát egyszerre látjuk. Rendszere:  három egymásra  merőleges tengelykereszt, amelyet a rajzlapon egy függőleges, egy vízszintes és egy ferde iránnyal, vagy  egy függőleges és  két ferde irányú tengellyel  határozzuk meg. Az axonometriában a tárgy képe a vetületek alapján szerkeszthető.

7 TÉRÁBRÁZOLÁS AXONOMETRIA
y

8 ÁBRÁZOLÁSI RENDSZEREK
PERSPEKTÍVA A térbeli tárgyaknak síkon történő, de a térbeliség látszatát keltő ábrázolási módja. Perspektíva:  távlat.   A látszati képet perspektív vagy távlati képnek nevezzük. A tőlünk távolodó és a valóságban   egymással párhuzamos egyenesek látszólag összetartanak és képen a horizontvonalon egy ponton (irány pontokban) metsződnek . Horizontvonal: a szemmagasság vonala,  látóhatár. A távlati kép a dolgok térbeli helyzetét a látszatnak megfelelően érzékelteti, s az arányok kifejezését is szolgálja. Rendszerét a reneszánsz kor képzőművészei dolgozták ki. Segítségével végtelenül távoli dolgok is ábrázolhatók.

9 PERSPEKTÍVA Kocka két iránypontos szerkesztéssel
rálátásban és alálátásban /madártávlat és békaperspektíva/ i i horizont vonal

10 TÉR ÁBRÁZOLÁS - egyiránypontos perspektíva
horizont vonal irány pont

11 Klasszicista művészet /1770-1840/ Romantika Naturalizmus Realizmus
ŐSKOR Ősember művészete ie. / / ÓKOR Egyiptomi művészet Római művészet KÖZÉPKOR Bizánci művészet / / Román művészet / / Gótikus művészet / / Reneszánsz művészet / / KOROK ÉS STÍLUSOK Manierizmus / / ÚJKOR Barokk művészet / / Klasszicista művészet / / Romantika / / Naturalizmus Realizmus /1850- 1870-XX.-elejéig/

12 Posztipresszionizmus /1880 Nagybányai festészet Szimbolizmus
KOROK ÉS STÍLUSOK Impresszionizmus Posztipresszionizmus /1880 Nagybányai festészet Szimbolizmus Szecesszió XX.sz Művészete Fauvizmus / / Expresszionizmus / / Kubizmus / / Futurizmus / Dadaizmus / Szürrealizmus / / Absztrakt/ / Lírai absztrakció Geometrikus absztrakció Konstruktivizmus /1950- Tasizmus Opart /1950- Napjaink kísérletei

13 ÁBRÁZOLÁSI RENDSZEREK OKTATÁSI PÉLDÁI
Alexander Calder:Hovering Bowties Apostolok Balla:Pórázon vezetett kutya Barlangrajz Bechmann:Karnevál Berényi Róbert:Capri Braque:Csendélet Brueghel:Vádászat Caravaggió :Szt.Páll megtérése Cezanne: Mointe Sainte-Viktórie Cezanne.Táj házakkal Provance-ben Chagall:Önarckép Chagall:Az én falum Chirico Corot:Orfeus Csontváry:Önarckép Csontváry:Magányos cédrus Csontváry:Zarándoklás a cédrushoz, Mária Dürer:Apokalipszis Dürer:Jeromos Echneton /IV. Amenhotep/ Egry József:Víszhang Ferenczy István:Október Galéria Gauguin:Matemoa Giotto:Szent Ferenc kalváriája

14 ÁBRÁZOLÁSIRENDSZEREK OKTATÁSI PÉLDÁI
Goya: GALÉRIA Gulácy: Vár ostrom Gulácy: Várázslat Gusztáv Klimnt: Virágok Henry Matisse: Portré Henry Matisse: Hopper-ház Kadinszkij: Sárga -vörös -kék Kadinszkij: Horizontális Kapitány András:1, 2 Kassák: Kompozíció Klee: Aranyhal Leonardo: Monalisa Leonardo:Athéni iskola Mantegna: Piéta Marcel Duchamp: Lépcsőn lemenő akt Maulbrecht: Frskó Max Ernest: Csodálatos kiválasztás Míro Modigliáni: Elena Mondrian: Kompozíció1 Mondrian: Kompozíció2 Monet: A felkelő nap impressziója Munkácsy: Poros út, Erdei út, Tépéscsinálók, Krisztus Pilátus előtt.

15 ÁBRÁZOLÁSIRENDSZEREK OKTATÁSI PÉLDÁI
Salvador Dali:Arc és gyümölcsös tál látomása, Bacchanália, Elfolyó idő, Canibál Székely Bertalan: Egri nők Színyei Merse Pál: Majális Türner: Grand kanális Velazquez: Infásnő Wermer Fan Delft:Enteriör Viktor Vasarely :Alakzat 1, Alakzat 2 William Bleke: A napok őse PablPicasso: Avignoni kisasszonyok, Család, Csendélet gitárral, Gvernika Házak, Kollázs, Nő madárral, Vasaló nő Páll lászló:Erdei út Raffaello:Athéni iskola, Mária és József eljegyzése Rembrandt: Múzeum Renoir: Táncosnő, Páholyban Rippl-Rónai: Kalitkás nő

16 ŐSEMBER MŰVÉSZETE A barlangfestmények titka
A festmények a varázs -szertartás eszközei voltak . Az állatokon végrehajtott jelképes vadászattal úgy érezték, hogy az állat lelkét rabul ejtik. Ezzel a varázs -szertartással az emberek erősítették önbizalmukat, magabiztosabban bátrabban indultak vadászatra. Bölény, a spanyolországi altamirai barlangban.

17 Síkábrázolás, körvonal- ,vagy foltrajz, az állatok legjellemzőbb nézetből láthatók (oldalnézet).
Nincs tudatos kompozíció (a különböző időben készült rajzok egymásra rajzolva kerültek a barlang falára) A térbeli ábrázolás hiánya ellenére a, legjellemzőbb nézet alkalmazása és a lényeges vonások kiemelése miatt, rendkívül élethűek.

18 IV. Amenhotep /Echnaton fáraó/ képmása i.e. 1370 körül / /dombormű/
EGYIPTOM Az egyiptomi művészek munkáikban az örök érvényűt, az állandót mutatták be. IV. Amenhotep /Echnaton fáraó/ képmása i.e körül / /dombormű/

19 Több nézőpontból ábrázoltak egy képen belül.
SÍKÁBRÁZOLÁS EGYIPTOM Az egyiptomi festmények tudatos kompozíció alapján készültek, és hieroglifikus feliratokkal is „díszítették”. Több nézőpontból ábrázoltak egy képen belül.

20 SÍKÁBRÁZOLÁS Egyiptomi istenek
Anu Ízisz Amon Hathor Ozi Az egyiptomi festő mindég a formákra legjobban jellemző nézetet választotta azok megörökítésére. Jellemző rá a legnagyobb felületek törvénye szerinti ábrázolás: A fej:oldalnézet, a szem:elölnézet, a vállak:elölnézet, a mellkas:oldalnézet a csípő:oldalnézet.

21 TÉR ÁBRÁZOLÁS : AXONOMETRIA AXONOMETRIA
Az i.e . II század vége felé tiszta festői eszközökkel /árnyékolás; rövidülés/- alkottak. A festett építészeti terek mélységét növelték, majd áttörték és a látszólagos nyílásokon át további épületek váltak láthatóvá. Római művészet: freskórészlet

22 AXONOMETRIA Római művészet- freskórészlet

23 BIZÁNCI MÜVÉSZET A vallásos témájú mozaikművészetben a klasszikus szépségeszmény és az új; keresztény embertípus ötvöződik. Hagia Georgios-templom mozaikja

24 Mozaiktechnika:a durva alsó vakolatra felrajzolták a kép körvonalát és csak kisebb foltokban /kb.fél m2/ rakták fel az ágyazásra szolgáló réteget. Ebbe aztán kockánként kellett belenyomkodni a színes mozaikdarabokat /üveg ,arany, ezüst, gyöngy, drágaköveket/

25 KÖZÉPKOR SÍKÁBRÁZOLÁS ROMÁN STÍLUS:
Apostolok

26 A falakon dekoratív, erős, határozott kontúrok egységessé teszik
Kiss Ferencné: A román stílusú festészetben nem az egyénítés, a karakter kifejezése volt fontos, hanem a téma érzelmi hatása, a kifejező erő fokozása. A falakon dekoratív, erős, határozott kontúrok egységessé teszik képet, és erősítik a síkhatást. A középkori festmények ábrázolási konvekciójához hasonlóan a háttér is egyszínű felületként zárul, amely nem mutat térmélységet, ahogy a szereplők alakját sem érezzük testesnek, domborodónak.

27 KÖZÉPKOR GÓTIKA GÓTIKUS STÍLUS Gótikus stílus:
A háttérben megjelenik a valóságos természeti környezet. A kép előtérre és háttérre tagolódik. -A háttér még egyszerű, jelzésszerű. Giotto di Bondone / /

28 TÉRHATÁS ELÉRÉSÉNEK MÓDJAI
A vonalperspektíva segítségével a távolabbi formák kisebbeknek látszódnak és feljebb kerülnek a síkon. Az egymással szembelevő párhuzamosok összetartónak, és mélységben rövidülőnek látszanak. A levegőperspektíva azon a tapasztalaton alapul, hogy a horizont felé közeledve a meleg színek látványát a közelbe levő levegőtömeg egyre hűvösebbé, kékebbé változtatja. A színperspektíva azt a tapasztalatot használja fel a képek festésekkor, hogy egyes színek a képen előre lépőnek, közelebbinek látszódnak, míg a másikak távolinak , hátrább levőnek tűnnek.

29 TÉRÁBRÁZOLÁS AZ ŐSKORTÓL A RENESZÁNSZIG
Őskor: síkábrázolás Egyiptom: síkábrázolás /legjellemzőbb nézetek, hatalomnak megfelelő méretek, /sávos ábrázolás / távolabbi jelenetek magasabb sávokba elhelyezve/. Görög és római: síkábrázolás és axonometrikus ábrázolás. Bizánci művészet:síkban maradó, de árnyékolás miatt teret érzékeltető. Román stílus: síkábrázolás. Árnyék nélküli formák, lebegő alakok, erős kontúrok, egyszínű háttér. Gótikus stílus: a háttérben megjelenik a valóságos természeti környezet, a kép előtérre és háttérre tagolódik. A háttér még jelzésszerű.

30

31 TÉRÁBRÁZOLÁS RENESZÁNSZ
A reneszánsz művészet forrásai: Az antik művészet példáinak követése, a hagyományok újjáélesztése, a humanista életfelfogás és a perspektívikus ábrázolás elterjesztése. A képen az előtér meleg színeivel kontrasztot képez a háttér, jellegzetesen párás ( sfumátó ködös, füstös ) kékes tónusú sziklás tája. Leonardo da Vinci / / :Monalisa

32 TÉRÁBRÁZOLÁS RENESZÁNSZ
Jellemzője a szimmetrikus és háromszög-kompozíció melynek segítségével nyugodt harmónikus hatást tudnak elérni. A kompozíció a műalkotás szerkezete amely megbonthatatlan egész. Ha jól megfigyeljük ezen a képen is felismerhető a levegő és a színperspektíva alkalmazása. TÉRÁBRÁZOLÁS Leonardo da Vinci / /:Sziklás Madonna

33 A vonalperspektíva segítségével a távolabbi formák kisebbeknek látszódnak és feljebb kerülnek a síkon; az egymással szembelevő párhuzamosok összetartónak, és mélységben rövidülőnek látszódnak. A színperspektíva azt a tapasztalatot használja fel hogy egyes színek /vörös, sárga/ a képen előre lépőnek míg másikak a / kékek/ távolinak, hátrább levőnek tűnnek. Ezért festik a hátteret kékes árnyalatura, elmosódott kontúrokkal, az előtér formáit pedig melegebb színekkel és élesebb kontúrokkal.

34 LINEÁRIS PERSPEKTÍVA Athéni iskola i hv Raffaello Santi
Egy iránypontos perspektíva i= iránypont h.v= horizont vonal Raffaello Santi / /: Athéni iskola i hv

35 A szimmetrikus kompozíciójú kép színtere egy ókori épület belső tere
A szimmetrikus kompozíciójú kép színtere egy ókori épület belső tere. Az épületszerkezetek meghosszabbított vonalai a távolba vonzzák a tekintetet. A tágas előtérben filozófusok csoportja látható, középen a filozófia két óriása Platón és Arisztotelész sétál. A megszerkesztett iránypont is a két szereplő közé esik. Alakjuk fontosságát a felettük ismétlődő boltívek hangsúlyozzák.

36 Raffaello di Santi: Mária és József eljegyzése
A festmény az érett reneszánsz jellegzetes képszerkesztési módszere alapján készült, melynek lényege a kép előtér, középtér és háttér szerinti tagolása. A háttérben egy centrális templom.A festmény szimmetria tengelye éppen a templom középvonalán halad át, majd Mária és József majdnem összeérő ujjai között folytatódik. A szimmetrikus kompozíciót hangsúlyozza Raffaello az egyiránypontos perspektivikus szerkesztés alkalmazásával. A tér színes burkolatának egymással párhuzamos távolodó élei éppen a szimmetriatengelyen találkoznak az iránypontban. i

37 PERSPEKTÍVA Lineáris pespektíva: a horizont vonal átszeli az ábrázolt teret /lehet egy és kétiránypontú/ Madártávlat: A horizontvonal az ábrázolt formák felé kerül. Békaperspektíva: A horizont vonal az ábrázolt formák alá kerül. hv i Andrea Mantegna / / :Piéta

38 PERSPEKTÍVA Levegőperspektíva azon a tapasztalaton alapul, hogy a horizont, felé közeledve a meleg színek látványát a közben levő levegő tömeg egyre hűvösebbé, kékebbé változtatja. Pieter Brueghel / /:Vadászat

39 NÉMETALFÖLDI RENESZÁNSZ /lineáris, egyiránypontos, vonalperspektíva/
TÉRÁBRÁZOLÁS NÉMETALFÖLDI RENESZÁNSZ /lineáris, egyiránypontos, vonalperspektíva/ -Az ólomüveg ablakon beáramló napfény a könyve fölé görnyedő tudóst meleg dicsfénnyel veszi körül. h.v i Albrecht Dürer / /: Jeromos

40 - A Háború borzalmai sorozatból.
TÉRÁBRÁZOLÁS NÉMETALFÖLDI RENESZÁNSZ Albrecht Dürer: Apokalipszis négy lovasa - A Háború borzalmai sorozatból. -Egymás mögöttiség, takarással.

41 A kép dinamizmusa, a száguldó lovasok mindent elsöprő ereje, a halott és rémült emberek sora, a világos és sötét foltok villódzása, a kavargó vonalak, a gomolygó felhők félelmet keltenek a nézőben. Az átlós kompozíció csak még fokozza ezt a hatást. A lovasok szimbolikus alakok: 1. lovas: keleti királyok képviselője íjjal a kezében 2. lovas: a háború, kardot tartva 3. lovas: az éhínség a mérleggel 4. lovas :a halál, villával a kezében

42 MANIERIZMUS Stílus jellemzők:
A kifejező erő fokozódása, irrealitás, fantasztikum, groteszk, abszurd világ. A forma megnyújtása. Szimbolizmus Leghétköznapibb tapasztalás tárgyában is kozmikus világkép tüköződése. El Creco / /: Toledo látképe

43 TÉRÁBRÁZOLÁS BAROKK MŰVÉSZET Maulbertsch Franz Anton

44 Az illuzionista festészet jellemzői:
BAROKK MŰVÉSZET Az illuzionista festészet jellemzői: A falfestményeken és a mennyezetképeken festve folytatódik az épület architektúra, mely a végtelen tér érzetét kelti. A művész valódinak látszó oszlopokat, pilléreket, falfelületeket, szobrokat, boltíveket úgy festi a falra, hogy az átmenet a valós térből a látszattérbe észrevétlen. Maulbertsch Franz Anton

45 BAROKK MŰVÉSZET A festészetben uralkodó az átlós kompozíció, a perspektíva segítségével az illuzionista, térnövelő hatású festmények készítése, a formáktól gyakran túlzsúfolt felületek, és erős fény -árnyékhatásra épülő kompozíció. Diego Rodriguez Velázquez / /:Az udvarhölgyek

46 TÉRÁBRÁZOLÁS BAROKK MŰVÉSZET
Az egy iránypontos perspektíva a kifejezés érdekében tudatos, eszköz választás eredménye. Képén a művész lelkiismeretes pontossággal ad számot az anyagokról, színekről, és formákról. Ezt nézve, új szemmel látjuk az egyszerű jelenetek csendes szépségét. i h.v Juan Vermeer van Delft / / : Enteriör

47 TÉRÁBRÁZOLÁS BAROKK MŰVÉSZET
Michelangelo da Caravaggió: Szent Páll megtérése

48 / /

49 KLASSZICISTA MŰVÉSZET
A festészet jellemzői: Az ókori történelmi események, mitológiai témák, színpadias elrendezés, éles kontúrok, sima ecsetkezelés. Nyugodt, fegyelmezett, egyszerű stílus, melyen az antik kultúra hatása tükröződik. Jacques-Luis Dávid / /: Horátiusok esküje

50 i Jacques-Luis Dávid:Horátiusok esküje
Itt is az egyiránypontos perspektivikus szerkesztés alkalmas volt az eszmei mondanivaló kiemelésére. i

51 Magyar történelmi festészet
ROMANTIKUS FESTÉSZET Magyar történelmi festészet A nemzeti öntudat kifejezése jelenik meg ezen a képen. A főszereplőt a tömegből kimagasló nagy mérettel, kevés takarással, világos színekkel, hősies mozdulattal, a feléjük tartó mozgás-és kompozíció iránnyal /átlós kompozícióval/ emeli ki a festő. Székely Bertalan/ /: Egri Nők

52 A fény -árnyék jeleníti meg számunkra a teret, a formákat, színeket, mindent ami látható. A fény kiemel, az árnyék segít a térbeliség érzékelésében.

53 ROMANTIKUS FESTÉSZET Francisco Goya/ /:Galéria

54 William Bleke /1757-1827/: A napok őse
ROMANTIKUS FESTÉSZET A festő lelkét annyira betöltötték látomásai, hogy nem volt hajlandó természet után rajzolni; kizárólag lelki szemeire hagyatkozott. William Bleke / /: A napok őse

55 ROMANTIKUS FESTÉSZET -Festészetére a fény-árnyék kontrasztja, a fénymisztikája a végtelen igézete, a természet romantikus végsőkig kifinomult ábrázolása jellemző. William Turner / / :Grand Canal

56 NATURALIZMUS BARBIZONI ISKOLA
Az 1836 körül Párizs mellet letelepedett francia tájképfestők alapították. Magánykeresésük menedéke a természet. A táj aprólékos részleteivel való megjelenítése, a naturalizmushoz vezetet. /Munkáikban a levegőperspektívát alkalmazzák ./ Camille Corot/ /:Emlékezés

57 NATURALIZMUS A naturalista művész
a valóság pontos, mindent részletező szolgai lemásolásra törekedett, ellentétbe a realista művésszel, aki nem aprólékos kidolgozásra, hanem a mondanivaló kifejezésére fektette a hangsúlyt. Stílusukra erősen hatott a holland tájképfestészet. Camille Corot/ : Orfeus

58 TÉRÁBRÁZOLÁS REALIZMUS Jellemzője : valósághű ábrázolás.
A mindennapi élet minden szépítés, idealizálás nélküli bemutatása. Nem a részletek aprólékos kidolgozása a fontos, hanem a mondanivaló kifejezése. Munkácsy Mihály / / :Tépéscsinálók

59 A kritikai realizmus egyik legjelentősebb képviselője A tartózkodóan kezelt színek, a kép sötét tónusa, a tónusok halk változása alkalmas volt a meghatott, döbbent, szorongó hangulat megjelenítésére. Munkácsy Mihály :Tépéscsinálók

60 TÉRÁBRÁZOLÁS vonalperspektíva segítségével
Munkácsy Mihály :Krisztus Pilátus előtt Miután elfordult a népi témáktól; nagyméretű vallásos képeket festett.

61 Szalon képeivel nagy népszerűségre tett szert.
TÉRÁBRÁZOLÁS Perspektíva Munkácsy Mihály Szalon képeivel nagy népszerűségre tett szert.

62 Festészetének legmodernebb alkotásait az impresszionizmus hatása, alatt alkotta.
Munkácsy Mihály:Poros út

63 Paál László/1846-1879/: Erdei út
REALIZMUS Valósághű ábrázolás Paál László/ /: Erdei út

64 Színyei Merse Páll /1845-1920/: Majális 1873
PLEIN AIR FESTÉSZET Szabadban való festés Színyei Merse Páll / /: Majális 1873

65 69

66 IMPRESSZIONIZMUS Jellemzője :a pillanatnyi látvány megragadása a hangulat rögzítése a gyors ecsetkezelés. Nem merül el a részletekben inkább összbenyomásra az törekszik. Elmosódott formák, párába vesző sejtelmes háttér, reflex színek alkalmazása teszi széppé a képet. A stílus Claude Monet / /: a felkelő nap impressziója , című festménye után kapta a nevét.1874-be.

67 Edouard Manet /1832-1883/: Monet műterme
IMPRESSZIONIZMUS Edouard Manet / /: Monet műterme

68 IMPRESSZIONIZMUS Piere Auguste Renoir/ /:Páholyban

69 Impresszionizmus =pillanatnyi benyomás
Impresszió=benyomás Impresszionizmus =pillanatnyi benyomás A régi kísérletek- az” emelkedett téma”, a „kiegyensúlyozott kompozíció”a „pontos rajz”-egytől- egyig lomtárba kerültek. Helyette a pillanatot rögzítették. Piere Auguste Renoir/ /:Táncos

70 IMPRESSZIONIZMUS Szenvedélyesen foglalkoztatta a kompozíció és a rajzkészség kérdései. Portréin térhatásokra törekedett. Tömör formák impresszióját próbálta kelteni a legvalószínűtlenebb látószögekből. Az emberi testen játszó fény-és árnyékhatások érdekelték, azt kutatta hogyan lehet teret és mozgást érzékeltetni. Edgar Degas/ / :Balet

71 Camille Pissarro /1831-1903/ Hoarfrost
IMPRESSZIONIZMUS Camille Pissarro / / Hoarfrost

72 POSZTIMPRESSZIONIZMUS
Lényege az állandóság. Világos, tiszta körvonalai ellenére is nagy távolságok és mélységek érzetével ajándékoz meg bennünket, /amit nagyrészben a színekkel ér el/. A stílusban a kompozíció újra fontos szerepet kapott. A formákat összefoglaló mértanias szerkezetet keresi. Paul Cézanne:/ / Mont Sainte-Victoire

73 POSZTIMPRESSZIONIZMUS
A felbontott formák újra építését jelenti az esetlegessel a pillanatnyi benyomással szemben az állandót. A formaépítő törekvések más-más módszerrel jelentkeztek a stíluson belül. Paul Cézanne:Táj házakkal Provance-ben

74 POSZTIMPRESZIONIZMUS
A művész árnyékok nélkül tiszta töretlen színekkel, hangsúlyozott körvonallal, síkszerűen dekoratívan alkot. Paul Gauguin: Matemoa

75 POSZTIMPRESZIONIZMUS
Paul Gauguin Gauguin festőként megtalálta amit keresett:az új színek, formák és a különleges emberek.-Képein szinte kigyulladnak a színek, s a szokatlan formák leegyszerűsítve, még merészebb hatást keltenek.

76 A képen szereplő kék szín a térmélység érzetét eredményezi.
POSZTIMPRESZIONIZMUS Expresszionzmus A festő nyugtalan, feszült lelkivilágát tükrözi a vonagló, szenvedélyes izgatott ecsetkezelés, az idegesen hullámzó, kavargó, örvénylő táj. A képen szereplő kék szín a térmélység érzetét eredményezi. Vincent Van Gogh / /: Táj ciprusokkal

77 POSZTIMPRESZIONIZMUS
A festő szavai: „Leegyszerűsítem a tárgyakat, az árnyalatokat és a tárgyak által vetett árnyékot elhagyom. Szabad, sík felületeket akarok festeni, hasonlót a japán nyomatokhoz. Vincent Van Gogh. Napraforgók

78 Zarándoklás a cédrushoz CSONTVÁRY KOSZTA TIVADAR /1853-1919/
POSZTIMPRESZIONIZMUS POSZTIMPRESZIONIZMUS SZIMBOLIZMUS POSZTIMPRESZIONIZMUS Zarándoklás a cédrushoz Magányos cédrus CSONTVÁRY KOSZTA TIVADAR / / távlat-térmélység

79 CSONTVÁRY KOSZTA TIVADAR
A kép bonyolult szimbólumrendszere természetesen többféle tartalmat hordoz, de mindenképpen "Csontváry mágikus világképének megnyilvánulása, s mint ilyen, az emberi lélek legmélyebb részéből feltörő szimbólumoknak képi realizációja" (Német-Lajos). A Magányos cédrust a magányos Csontvárival a míg ellentétpárját, a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban c. művet az ünnepelt vagy saját magát ünnepeltető művésszel azonosítja.

80 CSONTVÁRY KOSZTA TIVADAR: Mária kútja Názáretben

81 CSONTVÁRY KOSZTA TIVADAR Mária /részlet/
SZIMBOLIZMUS Lényege a naturalizmussal való szakítás, a valóság megvetése az eszmékhez és az álomba menekülés. A festmény eszmei, jelképes, szubjektív, érzéki, és dekoratív egyszerre. Mesterei vonzódtak a misztikus, a különleges a fantasztikus, irreális témák iránt. CSONTVÁRY KOSZTA TIVADAR Mária /részlet/

82 Gulácsy Lajos/1882-1932/:Vár ostrom
SZIMBOLIZMUS Szimbólum : -jelkép; a világ dolgai közötti rejtett kapcsolatok, érzékeltetése átvitt értelmű formákkal. -művészei; az álom és a halál tartományát is vizsgálták. Gulácsy Lajos/ /:Vár ostrom

83 Gulácsy Lajos:Varázslat
SZIMBOLIZMUS Gulácsy Lajos:Varázslat

84 Rippl-Rónai József /1861-1927:Kalitkás nő
SZIMBOLIZMUS A sötét háttér előtt a világos színek előrelépőnek látszódnak, világos háttér előtt a sötét színeket érezzük közelebbinek, a világos értékek a felülethez közelítőleg hatnak. Egyenlő világosságú hideg és meleg színek közül a melegek előre, a hidegek mélybe törekszenek színperspektíva Rippl-Rónai József / :Kalitkás nő

85 NAGYBÁNYAI FESTÉSZET NAGYBÁNYAI FESTÉSZET
Az impresszionizmus magyar iskolája: Új természetlátás a szabadban való festés, napfény ábrázolása, műtermi megvilágítás helyett a szórt fény megjelenítése, jellemzi a csoport tevékenységét. Ferenczy Károly / /:Október

86 SZECESSZIÓ A fény-árnyék ellentéteket, kiküszöbölték, így egyenlő erősségű fény hatja át formáikat. A festményt megfosztották a harmadik dimenzió látszatától. Dekorativitás, légiesen megnyúlt figurák erős allegorizálás jellemző rájuk. Amadeo Modigliani / /: Elena Pavlowski

87 FAUVIZMUS /VADAK:1905/ Jellemzője:
Elnagyolt, részlettek nélküli felület, erőteljesen uralkodó kontúrok, hiányoznak az árnyékok. A valóságnak nem megfelelő színhasználat, vad, élénk, harsogó színek, kiegészítő- színpárok. Henri Matisse ( ) :Portré

88 „dekorativitást” képviseli 1925
FAUVE „dekorativitást” képviseli -Az életöröm festője Nagy egységes színfelületek, tiszta színek, színharmóniák, világos szerkezet és harmónia jellemzi képeit. 1925 Henri Matisse

89 EXPRESSZIONIZMUS A művész a belső érzéseit, lelki feszültségét vetíti rá a festményre. A szenvedélyesen örvénylő vonalvezetése az izgatott, halálfélelemmel és rettegéssel teli magányos életét tükrözi. A formákat nem öncélúan, hanem a kifejezés fokozása érdekében túlozza. Edvárd Munch/ /:A sikoly

90 PABLO PICASSO A nagy kísérletező
Tudjuk, minden kor festői azon igyekeztek, hogy kivegyék a maguk részét a festészet alapvető ellentmondásának megoldásából: azt kutatták, hogyan lehet mélységet ábrázolni a sík vásznon. Ő mindég kész volt rá, hogy változtasson módszerein merész kísérletei közepette.

91 EXPRESSZIONIZMUS Első korszakának festészetére a kék szín használata jellemző, amellyel leginkább ki tudja fejezni a társadalom perifériájára került emberek elmagányosodását, kiuttalanságát. Ebben az időben készült egyik remekműve a vasalónő. Pablo Picasso:Vasalónő

92 EXPRESSZIONIZMUS Tizenkilenc évesen Párizsban expresszionista képeket: koldusokat, csavargókat, artistákat festett. Pablo Picasso: Nő madárral

93 KUBIZMUS Az 1907-be megfestett Avignoni kisasszonyok című festményével megnyitotta az utat a kubizmus felé. Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok

94 PLASZTIKUS KUBIZMUS 1906 fordulatot jelentett a festészetben.
A kubizmus elnevezés a kubus /kocka/ szóból ered, mivel az ebben a stílusban alkotók a természeti formákat mértani formákká redukálták /egyszerű-sítették/. -A tárgyak állandó tulajdonságait hangsúlyozták. Pablo Picasso :Házak

95 KUBIZMUS Analitikus Egy nézőpontú térábrázolás helyett a több nézőpontú ábrázolást vezetett be. A tér formáit síkokra tördelte szét és úgy illesztette össze, hogy a tárgyak egyszerre több nézőpontból látszanak. A tárgy még felismerhető marad. Juan Gris/ /: Picasso

96 KUBIZMUS /szintetikus/
A rajzi egyszerűsítéskor minden részletet elhagyunk annak érdekében, hogy a forma karakterét és szerkezetét, minél érthetőbben kifejezhessük. Ha céljaink megkívánja, a testesség érzékeltetését is elhagyjuk, és a térformát síkformára redukáljuk. Azt mondjuk, hogy áttesszük síkba /síkredukció/. Pablo Picasso/ /:Csendélet gitárral

97 KUBIZMUS /szintetikus/
Jellemzője: -sík formákkal komponál, amelyek egymást részben fedve, térhatást érnek el . Gyakran készültek ezek a képek kollázzsal, ahol a kompozíció egy része valóságos tárgyak ráragasztásával alakul /újságrészlet, üvegcímke, textildarab./ Pabló Picasso: Kollázs

98 -Szintetikus /megszűnik a térbeliség/
KUBIZMUS -Szintetikus /megszűnik a térbeliség/ Az absztrahálással készült festmény kompozíciója a látvány alapján készül, fel lehet ismerni a formákat de az adott stílusra jellemző átalakított formában. Független az eredeti formától és eredeti jelentéstől. Juan Gris: Zene

99 SZÜRREALIZMUS 1925 „Arra törekszem, hogy vásznamat szenvedélytől átfűtött, zengő formákkal töltsem meg és ezáltal egy új dimenziót teremtsek” Pablo Picasso:Család

100 SZÜRREALIZMUS Stílusa a kubizmus után a szürrealizmus irányába vezetett. Gyakran szerepelnek képein szörnyek, lovak bikák. Fő műve ebből a korszakból a spanyol polgárháború borzalmait bemutató festmény. Pablo Picasso: Guernica

101 KUBIZMUS A valóság képét feldarabolja és az időben egymás utáni élményeket, a különböző nézőpontból festett torony részleteket; mozgalmas, dinamikus kompozícióban egyesíti a képen. Robert Delaunay/ /: Vörös Eiffel -torony

102 FUTURIZMUS Ábrázolható-e a mozgás, az idő?
A mozdulatlan műalkotás is ki tud fejezni térben időben és térben egymástól távol álló eseményeket, érzékeltetni tudja a történést, az időt. A formák ritmikus ismétlődésével , a figyelemvezetés egymásutánjával mozgást és ezáltal időt is átélünk. Giocomo Balla / /: A pórázon vezetett kutya

103 FUTURIZMUS-célja a mozgás érzékeltetése
TÉRÁBRÁZOLÁS FUTURIZMUS-célja a mozgás érzékeltetése Egymás utáni mozgásfázisok egyidejű megfestésével kísérletezett. A mozgás kifejezése érzékeltetése az előrelépő és bemélyedő színek lüktetésével; a sötétek és világosak , teltek és törtek, hideg és meleg váltakoztatásával, elővillantásával is történhet. Marcell Duchamp/ /: Lépcsőn lemenő akt

104 1925 DADAIZMUS /tagadás/ Az első világháború alatt létrejött irányzat. Minden eddigi hagyománnyal szakítva elveti az eddig megszokott művészi kifejezőeszközöket Kurt Schwitters

105 1925 h.v Hopper: Ház -/alálátásban/ - béka perspektíva

106 107 110 120 105 134 108 99 123 109 133 104 88

107 SZÜRREALIZMUS 1925 Paul Klee / /: Aranyhal

108 1925 KUBIZMUS /szintetikus/
A művész gyakran alkalmazta a kollázs lehetőségét csendéletek és enteriőrök festésekkor. Georges Braque:Csendélet

109 1925 Miró

110 SZÜRREALIZMUS 1925 Max Ernest/ /:The Beutiful Season

111 SZÜRREALIZMUS Falusi arcokat és jeleneteket ábrázoló festményei, valóban a hamisítatlan népművészet friss lendületét, gyermeki mesevilágot őriz. Marc Chagall / /: Én és a falu

112 SZÜRREALIZMUS /1924-1945-ig, -de ma is jelen van/
Marc Chagall / /:A festő

113 SZÜRREALIZMUS A művészi átírás
A művészek tanulmányozzák a természetet, de nem az a céljuk, hogy utánozzák, hanem, hogy törvényszerűségeit megértve, új művészi formákat teremtsenek. A művész átalakítja a természet formáit: hozzátesz vagy elvesz belőle, leegyszerűsíti, torzítja, felbontja átrendezi, megváltoztatja őket. SZÜRREALIZMUS Salvador Dali:Canibál

114 SZÜRREALIZMUS Álom, látomás
A festő a valóság részleteit felhasználva álomképszerű keveredésben alkotja meg képét. Nem a valóság rögzítése fontos számára, hanem saját élményének és érzésének kifejezése. Salvador Dali/ / Bacchanália

115 SZÜRREALIZMUS A művészi alkotás megértése egy kicsit a keresztrejtvényfejtéshez hasonlít. Erőfeszítést, gondolkodást , elemzést kíván a nézőtől. Sokszor meg kell néznünk, nézegetnünk vizsgálnunk kifejezőeszközeit, kompozícióját, hogy eljussunk jelentéséhez. Salvador Dali: Arc és gyümölcsöstál látomása a tengerparton

116 SZÜRREALIZMUS A szürrealisták is olyan lelkiállapot után sóvárogtak, amelyben felszínre kerülnek lelkünk mélyebb, tudat alatti rétegei. A kívülálló számára talán iszonyatos mindez, de ha leküzdi előítéleteit, ha szabadjára engedi fantázia világát, ő is részesülhet a művész álmaiba. Salvador Dali: Elfolyó idő

117 SZÜRREALIZMUS TÉR ÁBRÁZOLÁS
Tudjuk, hogy Kandinszkij, Klee, Mondrian is misztikusok voltak: a jelenségek fátylán át egy magasabbrendű igazságot próbáltak megragadni. A szürrealisták pedig a „ szent őrülettel” kacérkodtak. De Chirico / /

118 KÚT /Képzőművészek Új Társasága ; 1924-1949/
Törekvéseik a francia posztimpresszionista, kubista és expresszionista irányzatokhoz álltak közel. Berényi Róbert / /:Capri

119 Egry József /1883-1951/: Vízhang
SZÜRREALIZMUS Gresham-kör/ / Jellemzője:a természeti látvány emlékezésen átszűrt megjelenése, az örök értékek felfedezése, a figuratív művészet elsőbbsége. Egry József / /: Vízhang

120 NONFIGURATÍV FESTÉSZET 1925
LIRAI ABSZTRAKCIÓ 1925 „Nem figurális” a festészet tárgya; nem a bennünket körülvevő környezet, hanem a látványtól független, elvont elemekből /pont, vonal, folt/ létrehozott festmény. Vaszilij Kadinszkij/ /:Sárga-vörös-kék

121 ABSZTRAKT FESTMÉNY GEOMETTRIKUS ABSZTRAKCIÓ
Az absztrakt festmény a látványtól független, elvont elemekkel; /pont, vonal, folt/ felhasználásával készült. Vaszilij Kadinszkij:Horizontális

122 SÍK KONSTRUKTIVIZMUS Vonalak, színek, ritmusok, semmi egyéb.
Tökéletes letisztultság és szigor-a kép olyan kristálytiszta, mint egy tétel. Sem hozzáadni sem elvenni nem lehet belőle. Pier Mondrian/ / Kompozíció

123 SÍK KONSTRUKTIVIZMUS 1925 Művészetével az esetleges jelenségek, a változékony formák mögött meghúzódó változatlan valóságot akarta megragadni. Pier Mondrian/ / Kompozíció

124 SÍK KONSTRUKTIVIZMUS A színek szerepe:
A festményeken a színek a forma képzésére, kiemelésére, térformába vagy síkformába zárttan jelennek meg. Gyakran azonban, különösen a modern művekben, maguk lesznek a kompozíció főszereplői. Az ilyen képeken a forma alárendeltebb szerepet játszik. / Dekoratív kompozíció./ Kassák Lajos/ :/Képarchítektúra

125 NONFIGURATÍV Nem ábrázoló
A szín világa oly gazdag, hogy érzelmek, hangulatok kifejezésére önmagában is alkalmas lehet. Alexander Calder Hovering Bowties

126 TASIZMUS /csurgatásos festészet/ SÍKHATÁS
Jellemzője az ösztönös festészet.” A jó kép improvizálás után az esetlegességre épít, lehetőséget adva ezzel a véletlenszerű hatásoknak.” Jackson Polloch/ A festő munka közben/

127 OPÁRT TERET ÉRZÉKELTETŐ DE SÍKBAN MARADÓ
/optikai csalódás/ A világos háttér előtt a színek jól elkülönülnek. Sötét háttér előtt a világos színek előre lépőnek látszanak. Ezt a hatást kompozícióban a tér érzékeltetésére használják. Ezáltal tudnak a kép síkján előtte-mögötte, felette-alatta, viszonylatokat érzékeltetni. Viktor Vasarely /1908/:Alakzat-A színek térhatása

128 Viktor Vasarely A tér illúzióját kelti a vonalsűrűség változtatásával, a különböző vonalvastagsággal és tónusokkal. Sík felületen olyan hatást érnek el, hogy a néző úgy érezze hogy a formák kidomborodnak és bemélyednek.

129 MAGYAR TRANSZ AVANGÁRD
NAPJAINK KÍSÉRLETEI MAGYAR TRANSZ AVANGÁRD Kapitány András

130 MAGYAR TRANSZ AVANGÁRD TÉRÁBRÁZOLÁS
Kapitány András

131 Vége VÉGE

132

133 1925 Beckmann: Carneval

134 1925 Pier Bonnárd: Kilátás