Schadt Mária egyetemi docens

Az előadások a következő témára: "Schadt Mária egyetemi docens"— Előadás másolata:

1 Schadt Mária egyetemi docens 2010.10. 15.
A nemek eltérő lehetőségei a felsőoktatásban, kutatásban és ennek társadalmi hatásai Schadt Mária egyetemi docens

2 Az előadás szerkezete A felsőoktatásban és kutatásban dolgozó nők és férfiak közötti viszonyrendszert a vertikális és horizontális szegregáció jellemzi 1. Tevékenységek eredményességét gátló tényezők 2. Eredmények elismerésének, a siker elérésének nemek szerinti különbségei 3. Az egyenlőtlenség tapasztalatának nemek szerinti különbségei 4. A nemek szerinti eltérő lehetőségek társadalmi hatásai

3 Pozitív változások Az oktatás expanziója jelentősen átalakította a foglakozási szerkezetet A társadalmi struktúra rétegződésének elve: - teljesítményelven alapuló foglalkozási sikerre (karrier), - az esélyek kiterjesztésére, kiegyenlítésére épül. Kérdés: Az oktatási lehetőségek expanziója mindkét nem számára ugyanolyan előnyökkel jár-e, változott-e a hierarchia a tudományos életben a férfiak és a nők között? - a nők iskolai végzettségének a férfiakénál gyorsabb növekedése, - az aktív keresők között a nők magasabb iskolai végzettsége együtt jár-e a tudományos karrierek megvalósításának nemek közötti esélyegyenlőségével? Nők aránya a felsőoktatásban 59%, a PhD hallgatók között 44,5%. 31 407 kutató között 34,2% volt nő (2005-ös adatok) 1990-ben és 1996-ban a 25-39, 2001-ben már a éves korosztályban is nagyobb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között a nők aránya.

4 Kutatás „Nők és férfiak esélyegyenlősége a kutatás-fejlesztésben Magyarországon a 20. századtól napjainkig” Jedlik Ányos kutatói projekt kérdőívének elemzéséből levonható néhány következtetés. A kutatás 2007 januárjában indult, befejezés november 30. Résztvevők: öt egyetemi és akadémiai partner. A konzorcium vezetője Groó Dóra, a Tudományos és Technológiai Alapítvány igazgatója, tudományos vezető: Palasik Mária habilitált egyetemi docens, BME, MTA Társadalomkutató központ, Politikatörténeti Intézet PTE Szociológia Tanszék: oktatók, hallgatók (életrajz, kérdőíves felmérés, interjúk)

5 Egyenlőtlenségek okai: hipotézisek
A tudományos kutatómunka az egyik legmagasabb presztízsű foglalkozás 1. Következmény: a különböző tudományterületeken kutató nők karrierútja, lehetőségei tele vannak ellentmondásokkal. 2. Az ellentmondások okai: - a pozitív változások a nők művelődése, és felsőfokú iskolázottsága terén, legtöbbször csak tudati síkon jelentenek változást - a férfiak és nők társadalmi helyzete, lehetőségei és viselkedése a tradicionális elvárások állandósága miatt az egyenlőtlen viszonyok mentén újratermelődik. - Magyarországon a történeti sajátosságok is hozzájárulnak az egyenlőtlenségek továbbéléséhez - a tradicionális szerepelvárások főleg a nemekre vonatkozó sztereotípiákra a férfi – női szerepek megosztottságára épülnek

6 A tudományos karrierrel kapcsolatos attitűdök nemek szerint Átlagos pontértékek, 1=egyáltalán nem ért egyet, 5=teljesen egyetért

7 A nőket hátráltató tényezők a sikeres karrierben nemek szerint

8 A tudományos sikert elősegítő tényezők nemek szerinti bontásban Átlagos pontértékek, 1=egyáltalán nem függ tőle, 5=teljes mértékben ettől függ

9 Mi volt az oka annak, hogy megállt, vagy lelassult a karrierje
Mi volt az oka annak, hogy megállt, vagy lelassult a karrierje? – nemek szerinti bontásban (N: 1197)

10 Milyen mértékben jelentett problémát az, hogy munkája miatt kevesebb idő jutott a családjára, mint azt szerette volna? – nemek szerinti bontásban

11 Ha házastárssal vagy partnerrel él együtt, mennyire volt elégedett az alábbiakkal? – nemek szerinti bontásban (N:1197)

12 A családot áldozta be a munkáért, vagy a munkát a családért
A családot áldozta be a munkáért, vagy a munkát a családért? – nemek szerint (N:1197)

13 Az olló diagram

14 A társadalmi pozíciók nemek szerinti különbsége, eltérő szocializációs és szituációs sajátosságok
Maszkulin szerepek elsőbbsége: magasabb státuszú férfiszerep, kompetensebbnek gondolják magukat, hit, hogy a férfiak jobban preferálják a versenyszituációt, a társas környezetet, feladatorientált interakció jellemzi őket. Ezek a tulajdonságok jobban megfelelnek a versenyfeltételeknek, gyorsabban elérik céljaikat (rövidebb idő alatt építik fel karrierjüket, elősegít az is, hogy a megkülönböztetés a férfiaknál megelőlegezett jutalmazáshoz vezet, amit a nők többszörös bizonyítás árán tudnak csak elérni). A hierarchiát a kereső munka fejlődéstendenciái hozták létre, a férfivilág rendi zártsága tartósítja a kultúrában, a politikában, és a gazdaságban. A NEM, mint diffúz státuszkarakter működik, és ha a férfiak/nők ugyanabba a státuszcsoportba tartoznak, akkor a tradicionális maszkulin szerepmegosztás érvényesül Általában azonos képzettségű férfiak és nők közül a férfiak kerülnek jobb helyzetbe, ahol legtöbbször nem a teljesítmény, hanem a NEM a döntő tényező, A nőket saját nemük „rendies” meghatározottsága hátrányosan érinti, mivel a „saját élet” és a „másokért való lét” ellentmondásai között kell választaniuk. Nemi szerepek viszonylagos elkülönülésére ható erők: „a nőket teljesítőképességüktől függetlenül, a férfiaknál szűkebb funkciókörbe fokozzák le […] kizárják őket a legmagasabb presztízsű státuszok némelyikéből”

15 A siker értelmezésének nemek szerinti különbségei
Nők-férfiak siker/egyenlőségfogalma: - a nőknél nagyobb képzettség, jobb szakmai esélyek, kevesebb házimunka kapcsolódik, - a férfiak a nagyobb verseny A siker férfiakhoz-nőkhöz kapcsolt értelmezése egyenlő: - szakmai sikerrel, a magas keresettel együtt gondos férjjé és családapává teszi őket (a férfinak a munkában kell a legtöbbet nyújtani!) - az apaság nem gátolja a hivatás gyakorlását, sőt még sikeresebb munkára ösztönzi őket, összhangban a tradicionális férfiszereppel - ugyanakkor a gyermekekkel való foglalkozás a tradicionális férfiszerepek normái ellen fordulnak, nem belülről adódnak, a női munkavállalás férfiakra ható következménye, és a karrierről való lemondással társítják. - a nők sikere csak a családi feladatok sikeres ellátásával együtt értelmezhető

16 „új tudat - régi helyzet” az eltérő lehetőségek társadalmi következményei
A kutatónők között azok vannak hátrányosabb helyzetben akik: - férjezettek csökkenő házasságkötés - van gyermekük csökkenő gyermekszám (27 tagország között Magyarországon a legnagyobb a különbség, 28,3% a nők foglalkoztatásában a szerint, hogy van, vagy nincs gyermek, míg a férfiak foglalkoztatottságára a gyermek alig van hatással (4,2%), a tagországok között a 26.) - hátrányosabb családi, területi környezetből származnak nő az esélyegyenlőtlenség - a férj, partner nem támogatja munkájukat növekvő családon belüli konfliktusok A nőknek a férfiakkal azonos elismeréshez: - nagyobbak elvárások kapcsolódnak - ugyanolyan eredmények eléréséhez sokkal több áldozatot kell hozni, a sikerekért magánéleti kudarcokkal fizetnek A tudományos fokozattal rendelkező női kutatók tapasztalata: - nincs esélyegyenlőség a nők és a férfiak között a kutatás-fejlesztésben, - a férfiaknak ilyen jellegű tapasztalata nincs, vagy alig tudatosul

17 Köszönöm a figyelmet