Szabó Gábor Dénes 2013. május 3.. Szabó Gábor Dénes A bioenergetika helye a vidékfejlesztésben – MAKE konferencia 2013 – Szabó Gábor Dénes PhD hallgató,

Az előadások a következő témára: "Szabó Gábor Dénes 2013. május 3.. Szabó Gábor Dénes A bioenergetika helye a vidékfejlesztésben – MAKE konferencia 2013 – Szabó Gábor Dénes PhD hallgató,"— Előadás másolata:

1 Szabó Gábor Dénes 2013. május 3.

2 Szabó Gábor Dénes A bioenergetika helye a vidékfejlesztésben – MAKE konferencia 2013 – Szabó Gábor Dénes PhD hallgató, BCE – Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tsz. szabogabord@gmail.com Budapest, 2013. május 5.

3 Tartalom Szabó Gábor Dénes 1)Témaválasztás indoklása 2)Kapcsolódó tanulmány bemutatása 3)Aktualitás 4)Szemléletváltás a bioenergetikában 5)A tanulmány eredményeinek ismertetése 6)(további/eredeti tervek) 3

4 A kapcsolódó tanulmány Szabó Gábor Dénes  Cím: The future landscapes of bioeconomy – Hungary  Szerzők: Barta Zsolt Gyalai-Korpos Miklós Molnár András Szabó Gábor Dénes  Megrendelő: Climate KIC (EIT)  Várható megjelenés: BEsustainable Magazine – 2013/2. félév (www.besustainablemagazine.com) 4

5 A tanulmány felépítése Szabó Gábor Dénes 1.Bevezetés és általános áttekintés  Ösztönzők bemutatása  A kínálati oldal áttekintése  A keresleti oldal áttekintése: átalakítási formák és piaci lehetőségek 2.A Climate KIC és a „bioeconomy platform” bemutatása 3.Magyarország és a „bioeconomy”  A kérdőív bemutatása  Kapcsolódó nemzeti stratégiák bemutatása  Kínálati oldal elemzése: potenciál-elemzés  Keresleti oldali elemzése: a jelenlegi felhasználás és a K+F elemzése piaci csoportosulások (klaszterek) és a hiányosságok/lehetőségek 4.További lépések és konklúziók 5.A készített kérdőív eredményei 5

6 A téma aktualitása – Megújuló energiák Szabó Gábor Dénes A 3 legfontosabb ösztönző-csoport:  Környezeti és klimatikus ösztönzők  globális felmelegedés  növekvő környezeti terhelés  Gazdasági ösztönzők  növekvő energiaigény + dráguló energia + kiszolgáltatottság  új lehetőségek: K+F, befektetés, hitelezés  decentralizált energiatermelés: foglalkoztatás, vidékfejlesztés  Irányelvek és vállalások (EU)  energiahatékonyság javítása és CO 2 -kibocsátás-csökkentés  beruházás- és kutatás-ösztönzés + források  vidékfejlesztés és versenyképes mezőgazdaság Forrás: IEA – World Energy Outlook 2012 Prognosztizált energiaigény-növekedés 2010-2035 között 6 A fontosabb fűtőanyagok magyarországi árának és az inflációnak az éves alakulása 1996-2011 között (Ft/MJ) Forrás: KSH adatok – saját szerkesztés Forrás: Rob Wile (2012): IT'S OVER: Why Everyone Is Losing Hope For Green EnergyRob Wile

7 A téma aktualitása – Magyarország Szabó Gábor Dénes M egújuló források hatékony kiaknázása (nap, szél, biomassza) 2020-ig  14,65 %-os megújuló energia-részarány  20 %-os CO2 kibocsátás-csökkentés  20 %-os energiahatékonyság-javítás  10 % bioüzemanyag részarány Kapcsolódó dokumentumok  Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve  Nemzeti Energia Stratégia 2030  Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia  Nemzeti Vidékstratégia – Darányi IgnácTerv  Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Startégia 2020  Új Széchenyi Terv Forrás: Energiaközpont Nonprofit Kft. 7

8 Szemléletváltás szükségessége Szabó Gábor Dénes  Első generációs technológiák (meglévő technológiák):  Egy fajta végtermék + „célorientált” alapanyag  alacsony hatásfok hő- és/vagy villamos energia (eltüzelés, pirolízis- vagy biogáz) bioüzemanyagok  Második generációs bioüzemanyagok (újabb technológiák)  Kombinált output + széles alapanyag-kör  magasabb hatásfok  Új anyagok hasznosítása  új piaci / értékesítési lehetőségek  Alapanyagok:  Erdészeti és mezőgazdasági fő- és melléktermékek, hulladékok  Fa- és élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok  Szerves eredetű egyéb (emberi) hulladékok  Energianövények 8

9 Szemléletváltás megjelenése Szabó Gábor Dénes “The bioeconomy […] encompasses the production of renewable biological resources and the conversion of these resources and waste streams into value added products, such as food, feed, bio-based products and bioenergy. Its sectors and industries have strong innovation potential due to their use of a wide range of sciences, enabling and industrial technologies, along with local and tacit knowledge.” (European Commission: Innovating for Sustainable Growth: A Bioeconomy for Europe, 2012) Biomassza energetikai célú hasznosítása = „BIOECONOMY” Két terület szoros összekapcsolódása:  Mezőgazdaság: elsődleges feladata a fenntartható élelmiszertermesztés  Biotechnológia: feladata értékesíthetővé és hasznosíthatóvá tenni a jelenleg kihasználatlan erőforrásokat 9

10 A biotechnológia Szabó Gábor Dénes “green or sustainable chemistry is the design, development and implementation of chemical products and processes that reduce or eliminate the use and generation of substances hazardous to human health and the environment” (Clark et al. (2012): Green Chemistry, Biofuels, and Biorefinery, Annual Review of Chemical and Biomolecular Engineering) (Új)technológiák:  Lignocellulóz alapú biofinomítók (cukrok – bioetanol)  Biodízel – a glicerol alapú finomítás jövője (új anyagok)  Alga alapú eljárások (bioolajok, CO 2 -megkötés)  Biogáz (SNG)  Termokémiai eljárás (pirolízis) – biokoksz, bioolaj és szintézisgáz 10

11 Magyarország – tanulságok Szabó Gábor Dénes Potenciál-elemzés:  Számos becslés – számos eredmény Jelenlegi felhasználás:  Néhány nagyobb és több kisebb szereplő  Sok elhaló/befejezetlen kezdeményezés  Jelentős kihasználatlan kapacitás K+F:  Kevés piaci szereplő, sok oktatási intézmény Piaci csoportosulások  Vannak kezdeményezések, sok átfedéssel 11

12 Magyarország – kérdőív Szabó Gábor Dénes  Nem reprezentatív felmérés  13 (24) kérdés, előre megadott választási lehetőségek  Kérdések: a teljes értékesítési lánc mentén felépítve (kínálat-kereslet-irányok-lehetőségek-hatások-akadályok stb.)  Megkérdezettek: témához értő szakemberek piaci, non-profit és K+F területekről  Megkérdezés módja: közvetlen megkérdezés  22 válaszadó 12

13 Magyarország – kérdőív eredmények 1. Szabó Gábor Dénes  90 %: Mo. bioenergetikai potenciálja > 10 % (40 %: > 20 %); < 20 % tartja fontosnak az energianövényeket;  Az Alföld a legalkalmasabb terület (82 %)  Lignocellulóz alapú (68 %); termokémiai (36 %)  A nagyobb cégek általában jól ismertek  Az új technológiák „termékeit” nem piacképesek, inkább a hagyományosaka(bioüzemanyag: 82%; hő-/vill.energia: 73 %), ennek ellenére közvetlen lakossági értékesítés alacsony (22 %)  A szándék megvan, a források hiányoznak a biotechnológiák terjedésére 13

14 Magyarország – kérdőív eredmények 2. Szabó Gábor Dénes  Nem a közvetlen beruházási támogatás a fontos, hanem inkább a „megkülönböztetés”: adózási/adminisztrációs/termék-kedvezmény  Fontosak a kiépült kapcsolatok és a konferenciák  Mo. hiányossága: financiális (86 %) és szabályozási (55 %)  Mo. adottságai (terület+humán) jók; magas az elfogadottság is  Legfontosabb hatások: munkahelyteremtés (77 %), melléktermékek piaca (64 %), környezeti tényezők javulása (55 %)  Negatív hatások: növekvő szállítmányozás (72 %)  Anyagi források: EU-s keretprogramok (90 %); állami (65 %), banki hitelek (60 %) 14

15 További (eredeti) tervek Szabó Gábor Dénes  A bioenergetika fejlesztési mivoltának igazolása  Vidékfejlettségi index (RDI – Rural Development Index)  Létező módszertan (Michalek, 2012)  Hiányos kutatási terület  Kb. 130-140 KSH változó  faktorelemzés  Migrációs egyenlettel való korrigálás  Kistérségi és/vagy települési szintű összehasonlítás: 1.Bioenergetikai fejlesztések hatása kimutatható-e? 2.Kis- és nagyüzemek közötti szignifikáns különbségek?  Hiányosságok… 15

16 Köszönöm a figyelmet! Szabó Gábor Dénes szabogabord@gmail.com szabogabord@gmail.com