Oroszország története

Az előadások a következő témára: "Oroszország története"— Előadás másolata:

1 Oroszország története

2 A Kijevi Rusz

3 A keleti szlávok és az óorosz állam kialakulása
A szlávok őshazája: Elba-Dnyeper és Balti-tenger- Kárpátok közötti terület Szlávok szétszóródása a VI. századtól Területi-politikai képződmények kialakulása a VIII-IX. században A keleti szláv törzsek egyesítése Novgorod és Kijev központtal

4 A varég nemzetség behívása
A „rusz” nevet viselő varég nemzetség behívása Rurik fejedelem, az orosz uralkodói dinasztia megalapítója Oleg, a Kijevi Rusz megalapítója

5 I. (Szent) Vlagyimir Keleti szlávok lakta területek egyesítése
Az állami egység fenntartása katonai erővel és a vallás integráló funkciójával Különböző törzsi istenek és vallási hagyományok Pogánykultusz kialakítása Kijevben Négy monoteista vallás hatása I. (Szent) Vlagyimir „választása”

6 A kereszténység felvétele
A „görög” hit felvétele és Vlagyimir megkeresztelkedése (988) „Kettős hit” Bizánci Nemzetközösség Kijev központú keleti szláv metropólia

7 Bölcs Jaroszlav Az óorosz állam virágkora
Rokoni kapcsolatok az európai királyi udvarokkal Az első orosz törvénykönyv (Russzkaja Pravda) Az ország felosztása fiai között a senioratus elve alapján

8 A ljubecsi fejedelmi gyűlés (1097)
„Mindenki megtarthatja az apai örökséget” A fejedelmi dinasztián belüli öröklés szabályozása Ezzel párhuzamosan megmaradt a seniorátus elve is

9 A hatalomgyakorlás A XIII. század elejére részfejedelemségek
Fejedelem – druzsina – vecse Fejedelem mindenki, akinek az apja is fejedelem volt „Voloszty” A fejedelem beiktatása trónra ültetéssel Törzsi előkelőkből és jövevény harcosokból álló fejedelmi kíséret (druzsina) Népgyűlés (vecse)

10 A tatár uralom és a széttagoltság (1240-1480)

11 A tatárok megjelenése 1223-ban „megjelentek népek, amelyekről senki sem tudja kik azok, honnan jöttek és milyen nyelven beszélnek és milyen törzsből valók és milyen a hitük. Tatároknak hívják őket.”

12 A tatárok megjelenése Sikeres támadás az északkeleti, majd a déli orosz földek ellen (1223, 1237) Kijev elfoglalása, a Kijevi Rusz megszűnése (1241) Arany Horda (1242) Tatár fennhatóság elismerése

13 Az orosz földek sorsa Az északnyugati területek Novgorod
Bojárok által ellenőrzött vecse (bojár köztársaság) Virágkora a XIV. században („Novgorod Nagyságos Úr”)

14 Az orosz földek sorsa A nyugati és a délnyugati területek
Tatárok, litvánok, lengyelek és magyarok A tatár hatalom elfogadása Lengyel-litván (krewói) unió (1385) Keleti szláv egység felbomlása Ukrajna és Fehéroroszország létrejötte

15 Az orosz földek sorsa Az északkeleti területek
Formális fejedelmi hatalom Vazallusi függés a tatár kántól (jarlik) Rendszeres adófizetés Csapatok állítása Tatárokkal való együttműködés és a hódítók megbékítése

16 Az északkeleti területek
14 fejedelemség, a régió központja Vlagyimir Küzdelem a vlagyimiri nagyfejedelmi hatalom birtoklásáért Moszkva és Tver I. (Kalita) Iván ( ) Egyházzal való együttműködés Moszkva egyházi központ A Kreml építése (1367) Vlagyimir a moszkvai fejedelmek örökbirtoka (1375) A nagyfejedelmi hatalmat megerősítő oklevél megszerzése (jarlik)

17 Moszkva megerősödése A hatalmi egyensúly felbomlása
Hadjárat Moszkva ellen A kulikovói győzelem (Dmitrij nagyfejedelem, 1380) Moszkva a tatárellenes mozgalom központja Az Arany Horda részekre szakadása (1480)

18 Az orosz egyház Firenzei unió (1439)
A római pápa főségének elismerése Az unió elutasítása (II. Vaszilij) Moszkvai zsinat (1448) A nagyfejedelem által támogatott püspök megválasztása metropolitának Függetlenedés a konstantinápolyi patriarchátustól

19 A moszkvai Oroszország (1480-1696)

20 Az orosz földek gyűjtése és az új állam szervezése
III. (Nagy) Iván ( ) A tatárfüggés alatt élő északkeleti fejedelemségből létrejön a moszkvai állam („orosz földek gyűjtése”) Az adófizetés megtagadása a tatároktól

21 Az orosz földek gyűjtése és az új állam szervezése
Az orosz területek feletti tatár uralom megszűnése (1480) A XV. századtól Oroszország (Rosszija) Rohamos területi terjeszkedés a XVI. században A moszkvai nagyfejedelem a bizánci császárok örököse és a német-római császárok egyenlő társa

22 A közigazgatási rendszer átalakítása
Központi hatalom: nagyfejedelem – bojár duma – udvari intézmények Bojár duma: bojárok, okolnyicsijok, dumai emberek Állami és katonai tisztségek betöltése előkelőségi rangsor (mesztnyicsesztvo) alapján Prikázok (törvényszékek) Törvénykönyv (1497)

23 „Moszkva a harmadik Róma”
A Moszkvai Állam kialakulása (1453) Hatalmi folytonosság eszméje „Moszkva a harmadik Róma” „Két Róma elbukott, a harmadik áll, negyedik pedig nem lesz.” (Filofej szerzetes, 1524 körül) „Szent Oroszország” „Csodatevő szentek” által védelmezett kereszténység Az állam és a hit tisztasága felett őrködő cár „Igazi keresztényhez illő műveltség”

24 IV. (Rettegett) Iván A cári cím felvétele (1547)
Országos gyűlés (zemszkij szobor) Terjeszkedő politika Oroszország két részre osztása (1565): Opricsnyina Közvetlenül a cár hatalma alatt álló területek Zemscsina A bojár duma igazgatás alatt álló területek