Az öndestruktív magatartásformák és a lélektani krízishelyzet

Az előadások a következő témára: "Az öndestruktív magatartásformák és a lélektani krízishelyzet"— Előadás másolata:

1 Az öndestruktív magatartásformák és a lélektani krízishelyzet
Cím Bemutatkozás: Pszichiátriai Klinika, klinikum (válsághelyzetek, megbolondulás, öngyilkosság), határhelyzetek, tudományos megközelítés Dr. Vörös Viktor PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

2 „A filozófia egyetlen komoly kérdése az öngyilkosság”
Camus: Sziszüphosz mítosza Tudományok tudománya Camus: Sziszüphosz mítosza. Magvető, 2001 Vörös V: PhD tézisek, 2010

3 Áttekintés Bevezetés Az öndestruktív magatartásformák Az öngyilkosság
A lélektani krízishelyzet A segítségnyújtás lehetőségei Összefoglalás

4 Öndestruktív magatartásformák
Káros szerhasználat Nikotin Alkohol Drog Önkárosító magatartásminták Öngyilkosság Szuicid kísérlet Befejezett szuicidium Önépítés – önpusztítás (direkt – indirekt, akut – krónikus) A kísérletezők és a befejezetten szuicidálók nem két külön populáció

5 Epidemiológiai adatok I.
Befejezett szuicidium gyakorisága Világon: 1 millió/év Európában: /év Magyarországon: 2300/év Szuicid kísérletek Legalább tízszeres (8-20x) Élettartam prevalencia: 3% Nemi különbségek („gender paradox”) Befejezett: 3/4 férfi Megkísérelt: 2/3 nő Wasserman: Oxford textbook of suicidology and suicide prevention. OUP, 2009 Vörös V: PhD tézisek, 2010

6 Epidemiológiai adatok II.
Hely Ország Férfi Nő Össz Év 1 Belorusszia 63.3 10.3 35.1 2003 2 Dél Korea - 31.0 2009 3 Litvánia 55.9 9.1 30.7 2008 4 Kazahsztán 46.2 9.0 26.9 2007 5 Japán 35.8 13.7 24.4 6 Oroszország 37.2 23.1 2010 7 Guyana 33.8 11.6 22.9 2005 8 Ukrajna 40.9 7.0 22.6 9 Kína 20.4 24.7 22.5 1999 10 Magyarország 37.1 8.6 21.5 11 Lettország 34.1 7.7 19.9 12 Szlovénia 32.1 7.9 19.8 Wikipedia: List of countries by suicide rate, Eurostat, 2010 Vörös V: PhD tézisek, 2010

7 Epidemiológiai adatok III.
A befejezett öngyilkosságok gyakorisága hazánkban a KSH országos adatai szerint ( ) Vörös V: PhD tézisek, 2010 KSH: Statisztikai Tükör, 2008

8 Etiológiai megközelítések
Komplex, multifaktoriális, interdiszciplinárisan értelmezhető emberi jelenség Tudomány Természet Bölcsészet Társadalom Medicinális modellek Bio-pszicho-szociális (Engel-től Ghaemi-ig) Stressz-diatézis (Mann, Wasserman) „Final common pathway” Nincsen „királyi út” Integratív megközelítés jelentősége Nem lehet a jelenség mellett elmenni, így minden diszciplína véleményt formál róla (tudomány, vallás)- Vörös V: PhD tézisek, 2010

9 A bio-pszicho-szociális modell
Biológiai (genetika, neurobiológia, neuroendokrin, neuroimaging) Prefrontális kortex - hippokampusz - centrális amygdala - HPA tengely Szerotonin Pszichológiai (analitikus, kognitív, krizeológiai) Negatív életesemények (abúzus, trauma, stressz) Mentális zavarok/temperamentum Krízis koncepció Szociális/szociológiai Társadalom, kultúra, nyelv, művészet, média, diszkurzív szuicidológia, transzgenerációs hatások, modell-effektus, stigma Vörös V: PhD tézisek, 2010

10 Mann stressz-diatézis modellje
Mentális zavarok (depresszió, pszichózis) Negatív életesemények OBJEKTÍV ÁLLAPOT Reménytelenség, Szubjektív depresszió, Öngyilkossági gondolatok SZUBJEKTÍV ÁLLAPOT Szuicid késztetés Alacsony Szerotonerg aktivitás Impulzivitás Agresszivitás Szerhasználat Szuicidium (alkohol, drog, nikotin) Mann: AJP 1999;156:181-9 Vörös V: PhD tézisek, 2010

11 A lélektani krízis elméleti háttere -A krízis és az öngyilkosság viszonya-
Nem minden öngyilkosság hátterében áll lélektani krízishelyzet és nem minden krízishelyzet végződik öngyilkossággal, de az átfedés igen nagy Kézdi Szűkülünk be, egyre fókuszáltabb és közeledünk a lényeghez (filozófia – tudomány – medicina – krizeológia) 3

12 A krízis jelentése, jelensége
Krízis = válság fordulat, „változás” (krinein) Típusai Környezeti, energia, politikai, gazdasági, pénzügyi, társadalmi, szociális, lélektani 4 alapjellemzője Felbukkanás: váratlan, hirtelen Jelleg: fenyegető, ijesztő Kimenetel: bizonytalan, kiszámíthatatlan Kényszerítőerő: változás kényszere 3

13 A krízis definíciója Valamilyen váratlan, veszélyes külső tényező hatására kialakuló bizonytalan, instabil sürgősségi állapot, mely fenyegetettséget jelent az egyén számára A krízis nem maga a kiváltó szituáció, hanem az egyén erre adott válasza Átmeneti létállapot („tranzitív diagnózis”), melyben a korábbi rendszer már nem tartható fent, ezért mindenképpen változ(tat)ás szükséges 3

14 A krízisek típusai I. Akcidentális (Caplan, 1964)
Negatív életesemények, kritikus események, stressz szituációk, traumák, veszteségek Epigenetikus = Fejlődési = Pszicho-szociális (Erikson, 1965) Fokozott vulnerabilitással járó időszakok Életciklus váltások során (8 pszicho-szociális fejlődési fázis átmeneteiben) Krízismátrix (Jacobson, 1969) A két fenti jelenség egy időben történő jelentkezése, egymásra vetülése Fokozottan veszélyes állapot (szuicidalitás) 3

15 A caplani kríziskoncepció
Kénytelen a veszélyeztető körülményekkel szembenézni Ezek vagy ezeknek fenyegető közelsége mindennél fontosabb pszichológiai problémává válik Ezeket sem megoldani, sem elkerülni nem képes Főként nem az adott személyt jellemző szokványos problémamegoldó eszközökkel és a mobilizálható potenciális pszichológiai energiával 3

16 A krízisek típusai II. Akcidentális (Caplan, 1964)
Negatív életesemények, kritikus események, stressz szituációk, traumák, veszteségek Epigenetikus = Fejlődési = Pszicho-szociális (Erikson, 1965) Fokozott vulnerabilitással járó időszakok Életciklus váltások során (8 pszicho-szociális fejlődési fázis átmeneteiben) Krízismátrix (Jacobson, 1969) A két fenti jelenség egy időben történő jelentkezése, egymásra vetülése Fokozottan veszélyes állapot (szuicidalitás) 3

17 Az eriksoni pszicho-szociális fejlődés stádiumai
1. Bizalom vs. Bizalmatlanság (0-1) 2. Autonómia vs. Szégyen (1-3) 3. Kezdeményezés vs. Bűntudat (3-5) 4. Teljesítmény vs. Kisebbrendűség (6-11) 5. Identitás vs. Szerepdiffúzió (11-20) – adoleszcens 6. Intimitás vs. Izoláció (21-40) 7. Alkotóképesség vs. Stagnálás (40-65) –életközép 8. Integritás vs. Kétségbeesés (65-) – időskori krízis Vörös V: PhD tézisek, 2010 Erikson E: Identity - youth and crisis. New York, WW Norton, 1968 3

18 A krízisek típusai III. Akcidentális (Caplan, 1964)
Negatív életesemények, kritikus események, stressz szituációk, traumák, veszteségek Epigenetikus = Fejlődési = Pszicho-szociális (Erikson, 1965) Fokozott vulnerabilitással járó időszakok Életciklus váltások során (8 pszicho-szociális fejlődési fázis átmeneteiben) Krízismátrix (Jacobson, 1969) A két fenti jelenség egy időben történő jelentkezése, egymásra vetülése Fokozottan veszélyes állapot (szuicidalitás) 3

19 A krízismátrix koncepciója
Fejlődési Akcidentális Krízis mátrix Vörös V: PhD tézisek, 2010 Csürke J, Vörös V, Osváth P, Árkovits A: Mindennapi kríziseink. Lélekben Otthon Könyvek, Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2009

20 A krízis idődimenziója
Trauma – stressz – krízis Poszttraumás stressz zavarban a múlt, a lélektani krízisben a jövő felé fordulva éli át az egyén a válságot Múlt – jelen – jövő Poszttraumás stressz zavarban a múltban megélt traumatikus esemény tapasztalata, lélektani krízisben az aktuális stressz hatására a jövő negatív anticipációja szövődik össze a jelennel Stressz JELEN Krízis Trauma MÚLT JÖVŐ Vörös V: PhD tézisek, 2010 Csürke J, Vörös V, Osváth P, Árkovits A: Mindennapi kríziseink. Lélekben Otthon Könyvek, Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2009 3

21 A krízis kommunikációs sajátosságai
Beszéd-aktus elmélet (Austin, 1955) Cry for help (Shneidman és Farberow, 1961) Cry of pain, psychache (Shneidman, 1973) Preszuicidális szindróma (Ringel, 1949) Dinamikus beszűkülés Gátolt és befelé forduló agresszió Öngyilkossági fantáziák Negatív kód (Kézdi, 1995) 3

22 A krízis pszichopatológiája
Krízisregresszió Személyiség alacsonyabb szintű szabályozása, éretlen megküzdése, disszociáció Beszűkültség Figyelem, gondolkodás, érzelem, viselkedésrepertoár Gondolkodás Ambivalencia, tagadás, bűntudat, önvádlás, negatív kognitív sémák, szuicid fantáziák és tervek Hangulat Deprimáltság, emocionális labilitás, érzelmi inkontinencia, síráskényszer Anxietás Szorongás, feszültség, nyugtalanság, agitáltság, impulzivitás Ösztönkésztetések Csökkent étvágy és libidó, alvászavar Pszichomotorium Ambitendencia, anergia, amotiváció, gátoltság, meglassultság Testi tünetek Szívdobogásérzés, nehézlégzés, torokszorítás, zsibbadás, fejfájás, hasi panaszok, pánikszerű tünetek 3

23 Látens, lappangó időszak Kiváltó esemény („utolsó csepp”)
A krízis dinamikája Látens, lappangó időszak Kiváltó esemény („utolsó csepp”) A krízisállapot kialakulása, észlelése Mobilizálás (énerő, coping) Próba-hiba működésmód Lesüllyedés, örvény Destabilizáció, dezintegráció 3

24 A szuicid krízis lefolyása
Wasserman: Oxford textbook of suicidology and suicide prevention. OUP, 2009 Vörös V: PhD tézisek, 2010

25 A krízis kimenetele Megoldás Kompromisszum Ineffektív megoldás
Személyiség magasabb szinten történő integrációja Poszttraumás növekedés Kompromisszum Túlélés, de Nincs a személyiségben, illetve a körülményekben jelentősebb változás sem negatív, sem pozitív irányban Ineffektív megoldás Maladaptív mechanizmusok Kronicizálódó krízis Rekurrens krízisek Pszichológiai, pszichiátriai zavarok kialakulása Összeomlás Dezintegráció Pszichózis Szuicidium … és hogy mikor következik be összeomlás és szuicdium, az sok tényezőtől függ, és ismerünk néhány rizikó és protektív tényezőt 3

26 Rizikófaktorok A befejezett öngyilkosság valószínűségét növelő tényezők Öngyilkossági gondolatok/cselekmények Pszichiátriai betegségek (MDD, BPD, pszichózisok) Testi betegségek (krónikus, malignus) Pszicho-szociális tényezők Gyermekkori traumák (fizikai, szexuális abúzus) Családi halmozódás (genetikai és környezeti hatások) Pszichológiai tényezők Kognitív tényezők (krízis, depresszió) Demográfiai tényezők (férfi, idős, egyedül élő) Egyéb tényezők (módszer elérhetőség) Vörös V: PhD tézisek, 2010

27 Protektív faktorok A befejezett öngyilkosság lehetőségét csökkentő tényezők A személlyel együtt élő gyermek Család (iránti felelősségérzés) Terhesség Gyakorló vallásosság Elégedettség az élettel Ép valóság-tesztelési képesség Adekvát megküzdő stratégiák Adekvát problémamegoldó készség Szociális támogatottság Terápiás kapcsolat Vörös V: PhD tézisek, 2010

28 A segítségnyújtás Lehetőségei Szintjei Medicinális Nem-medicinális
Gyógyszer Pszichoterápia Krízisintervenció Nem-medicinális Telefonos segélyszolgálatok Segítő csoportok Egyéb szakmák: lelkész, tanár, rendőr, szociális munkás Szintjei Egyéni Társadalmi Család, közösségek Vallás, egészségpolitika, oktatás, média Vörös V: PhD tézisek, 2010

29 A krízisintervenció I. Lelki elsősegélynyújtás (sürgősségi, életmentő beavatkozás) A fejlődésközpontú krízisparadigmán alapuló krízisintervenció definíciója Krízishelyzetben történő A krízisállapot oldására irányuló Olyan segítő Pszichoterápiás jellegű és szemléletű Időben behatárolt Sürgősségi pszichológiai beavatkozás Mely a pszichoterápia elemeit korlátozott módon és mértékben Ehhez a speciális helyzethez adaptált módon alkalmazza 3

30 A krízisintervenció II.
Cél Krízisoldás Személyiségfejlődés (poszttraumás növekedés) Prevenció Fókusz Aktuális élethelyzet (tranzitív létállapot) Itt és most (ott és majd) Dinamika Megőrzés–változás dichotómiája Kapcsolat Segítő–kliens (nem orvos–beteg, nem terapeuta–páciens) 3

31 A szuicid prevenció modellje
Célkitűzés Regionális szuicid intervenciós-prevenciós modell elméleti kidolgozása és gyakorlati megvalósítása Módszer Irodalmi áttekintés, vizsgálati eredményeink, modell kidolgozás, gyakorlati alkalmazás Eredmény Figyelmeztető jelek felismerése (kommunikáció, viselkedés) Mentális zavarok, pszichopatológiai tünetek, krízisjegyek Rizikó- és protektív tényezők feltérképezése Aktuális szuicid rizikó és veszély megbecsülése Intervenció-prevenció megtervezése Páciens menedzselése az intervenció különböző szintjein Következtetés Kombinált intervenció, terápia és prevenció (gyógyszer, krízisintervenció, pszichoterápia, szociális segítség) „A prevenció hatékonyabb, mint a terápia” Vörös V: PhD tézisek, 2010 Voros V, Osvath P, Fekete S: International Journal of Psychiatry in Clinical Practice 2009;13(4):

32 Vörös V: PhD tézisek, 2010

33 Összefoglalás A szuicid viselkedés kor- kultúra- és társadalomfüggő
Az öndestruktív viselkedés komplex, interdiszciplináris megközelítése A bio-pszicho-szociális, a stressz-diatézis és a cirkuláris (gén-környezet interakció) modell integrációja A kríziskoncepció alkalmazása A prevenció hatékonyabb, mint a terápia A segítségnyújtás lehetőségei Medicinális - nem-medicinális modellek Egyéni - társadalmi szinteken Vörös V: PhD tézisek, 2010

34 „Egy életet megmenteni olyan, mintha a világot mentenénk meg”
Talmud Vörös V: PhD tézisek, 2010 Talmud

35 Köszönöm a figyelmet! Vörös V: PhD tézisek, 2010

36 Köszönetnyilvánítás Elődök
Kézdi Balázs, Kóczán György, Trixler Mátyás, Ozsváth Károly, Buda Béla Szuicidium kutató munkacsoport (PTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika) Fekete Sándor, Osváth Péter, Vörös Viktor Krízis munkacsoport Csürke József, Árkovits Amaryl, Osváth Péter, Vörös Viktor S.O.S. Élet Telefonszolgálat ( ) Vörös V: PhD tézisek, 2010

37 Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban I.
Beszélnek róla? „Azok az emberek, akik beszélnek az öngyilkosságról, sohasem teszik meg.” Tíz emberből, akik öngyilkosságot követnek el, nyolc beszél az intencióiról. Jelzik a szándékukat? „Akik igazán meg akarják ölni magukat, nem beszélnek róla, hanem megteszik.” A legtöbb öngyilkos valamilyen módon jelzi a szándékát a környezete felé. Kérnek segítséget? „Ha valaki eldöntötte, hogy öngyilkos akar lenni, az úgyis megteszi, ez ellen semmit nem lehet tenni.” A legtöbb öngyilkos tele van ambivalenciával tettét illetően és ingadozik a két kívánság között: élni vagy meghalni, ami gyakran abban nyilvánul meg, hogy valamilyen módon - akár rejtetten - segítséget kér a környezetétől. Tényleg meg akarnak halni? „Aki öngyilkos akar lenni, az mindenképpen meg is akar halni.” Az öngyilkosok általában nem meghalni akarnak, hanem másképpen élni. Vörös V: PhD tézisek, 2010

38 Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban II.
Van előjele? „Az öngyilkosság hirtelen, váratlanul történik, nincsenek előjelei.” Az öngyilkosság egy folyamat eredménye, amely során számos jelzést adnak a halálra készülők, melyeket, ha felfog, és megért a környezet, az öngyilkosság megelőzhető. Csak figyelemfelkeltés? „Az öngyilkossági kísérlet egy gesztus, a kísérletező csak mások figyelmét és szimpátiáját akarja felkelteni.” Az öngyilkossági kísérletnek lehetnek kommunikatív aspektusai, azonban az legtöbbször egy folyamat eredménye és jelzés a környezet felé arról, hogy az egyénnek valamilyen problémája van és segítségre van szüksége. Lehet-e segíteni? „Akik öngyilkosok lesznek, nem akarják, hogy megmentsék őket.” Az öngyilkosságra készülő ember „játszik a halál gondolatával”, és gyakran „átengedi magát a többieknek, hogy megmentsék”. Szabad-e rákérdezni, beszélni róla? „Ha beszélünk az öngyilkosságról, vagy rákérdezünk arra, ötletet adhatunk valakinek, hogy megtegye.” Krízisben, bajban lévő embernél mindig rá kell kérdeznünk az esetleges öngyilkossági gondolatokra, ez sokkal inkább enyhíti a lelki fájdalmat, feszültséget és csökkenti a szuicid rizikót. Vörös V: PhD tézisek, 2010

39 Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban III.
Elmebetegség? „Mindenki, aki öngyilkosságot követ el, az elmebeteg.” Az öngyilkosok gyakran boldogtalan, elkeseredett emberek, de nem elmebetegek. Halálos betegség? „Gyógyíthatatlan betegségben szenvedők nem követnek el öngyilkosságot.” Gyógyíthatatlan betegségekben a szenvedés, a fájdalom enyhítése, „megváltás” céljából előfordulhat öngyilkosság. Mi történik a kísérlet előtt? „Ha egy krízishelyzetben javulás következik be, akkor öngyilkossági rizikóval már nem kell számolnunk.” A „vihar előtti csend” jelezheti az élet-halál ambivalencia kérdésének végső eldöntését, mely átmeneti megnyugvásnak tűnhet az öngyilkosság előtt. Mi történik a kísérlet után? „Aki túlélte az öngyilkossági kísérletet, az nincs veszélyben és kicsi az esélye, hogy újra megpróbálja.” Az öngyilkossági kísérletet elkövetők között nagyobb gyakorisággal szerepel az újabb öngyilkossági kísérlet, illetve a befejezett öngyilkosság, mint az átlagpopulációban. Vörös V: PhD tézisek, 2010

40 Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban IV.
Mi hajlamosít? „Aki egyszer hajlik az öngyilkosságra, az bármikor megteheti.” Aki életunt és elkeseredett, az is életének csak bizonyos, meghatározott szakaszában akarja magát megölni. Bármikor megteheti? „Az öngyilkosság végigkíséri az egész életet és az egyén soha nem tud ettől a gondolattól szabadulni.” A vulnerabilitásnak periódusai vannak, amelyek krízisekben jelentkeznek, és melyekben a hatékony intervenció csökkenti a szuicid rizikót. Öröklődik? „Az öngyilkosság öröklődik.” Az öngyilkosság családon belül halmozódhat, melynek számos szocio-kulturális, pszichológiai és transzgenerációs tényezője lehet, ugyanakkor feltételezhető bizonyos önpusztításra való hajlamosító biológiai konstelláció. Vörös V: PhD tézisek, 2010

41 A WHO/EURO kutatás és a MONSUE projekt II.
Az öngyilkossági halálozás korcsoportok és nemek szerint Magyarországon lakosra (KSH, 2001) Az öngyilkossági kísérletek korcsoportok és nemek szerinti megoszlása lakosra (pécsi régió, 2001) Vörös V: PhD tézisek, 2010 Fekete S, Osváth P: Az öngyilkosság - Az örökléstől a kultúráig. Pro Pannónia Kiadó, 2004

42 A „Gender” vizsgálat II.
Vörös V: PhD tézisek, 2010 Vörös V, Osváth P, Fekete S: Neuropsychopharmacologia Hungarica 2004;6(2):65-71

43 A CASE vizsgálat Célkitűzés Módszer Eredmény Következtetés
Adoleszcens szuicid viselkedés Módszer Child and Adolescent Self harm in Europe (CASE) Önkitöltő kérdőív (4408) Eredmény DSH 7.8% (11.6 vs. 4.6%, ismétlők: 3.6 vs. 1.6%) DSH: súlyosabb pszichopatológia (szorongás, depresszió, impulzivitás), önértékelési zavarok, ineffektív problémamegoldás, addiktív viselkedés (ismétlők) Pécs: alacsonyabb szám, de súlyosabb pszichopatológia, gyengébb coping, keményebb módszerek, több hospitalizáció Következtetés Addikciók Segélykérés lehetőségei Iskolai prevenciós programok Vörös V: PhD tézisek, 2010 Fekete S, Hewitt A, Vörös V, Osváth P: Psychiatria Hungarica 2004;4(19):

44 Az „Elderly” vizsgálat
Célkitűzés Időskori szuicid viselkedés Módszer Eset-kontrollos vizsgálat hospitalizált idős szuicid páciensekkel Eredmény Enyhe mentális funkcióromlás, interperszonális konfliktusok, szomatikus betegségek Logisztikus regresszió: stressz (OR=8), korábbi kísérlet (OR=7), depresszió (OR=6) A kognitív hanyatlás mértékének növekedésével csökkent a szuicid kísérlet valószínűsége Következtetés Affektív zavar és enyhe kognitív zavar együttes fennállása Szomatikus állapotromlás, pszicho-szociális stresszorok (relatív izoláció) Vörös V: PhD tézisek, 2010 Osvath P, Kovacs A, Voros V, Fekete S: International Journal of Psychiatry in Clinical Practice 2005;9(3):

45 A MINI-Plusz vizsgálat
Célkitűzés Mentális zavarok felmérése Módszer MINI-Plusz strukturált diagnosztikus interjú felvétele 100 szuicid kísérletezővel Eredmény 89% (élettartam: 92%) Affektív (42%), szorongás (26%), addikció (24%), alkalmazkodási zavar (7%) Komorbiditás: személyiségzavar, addikció (duáldiagnózis) Klinikai és MINI diagnózisok eltérései Következtetés Gyakoriak a mentális zavarok (koncepció- és módszerfüggő) MINI-Plusz: magas szenzitivitással és alacsony specificitással diagnosztizálhatók a mentális zavarok A mentális zavarok adekvát kezelése nagymértékben hozzájárulhat a szuicidiumok számának csökkenéséhez Vörös V: PhD tézisek, 2010 Vörös V, Osváth P, Fekete S: Psychiatria Hungarica 2002;(17)4:

46 A Prime-MD vizsgálat Célkitűzés Módszer Eredmény Következtetés
Mentális zavarok és szuicid viselkedés a háziorvosi gyakorlatban Módszer Prime-MD szűrőeszköz alkalmazása egy háziorvosi körzetben (277 páciens) Eredmény 2.9% szuicid kísérlet (9% aktuális gondolatok) Szuicid csoport: mentális zavarok (68%), rosszabb egészségi állapot, pszichés tünetek, pszichotrop gyógyszerek, pszichiátriai kezelések, ritkábban háziorvos Logisztikus regresszió: hangulatjavító (27.6), hangulatzavar (18.3), korábbi szuicid kísérlet (18.2), pszichiátriai kezelés (7.3) Következtetés Prime-MD jól szűri az alapellátásban a fő mentális zavarokat A szuicid tételekkel való kiegészítése jelentősen növeli hasznosíthatóságát Az alapellátásban dolgozók (háziorvosok) képzése a szuicidium prevenció egyik bizonyított eszköze Vörös V: PhD tézisek, 2010 Voros V, Osvath P, Kovacs L, Varga J, Fekete S, Kovacs A: Primary Care and Community Psychiatry 2006;11(4):

47 A bio-pszicho-szociális és a stressz-diatézis modell integrációja
Biológiai Pszichológiai Szociális Stressz - Mentális zavar aktuális kialakulása (major depresszív epizód, pszichotikus zavar) - Poszt-partum állapot - Gyógyszerszedés (szteroid, SSRI kezdeti időszaka) - Kóros szerhasználat (alkohol, drog, nikotin) - Aktuális negatív életesemények - Stresszhelyzetek - Lélektani krízisállapot - Veszteségek (válás) - Gyász - Migráció, emigráció - Társadalmi, gazdasági változások - Társadalmi szerepek megváltozása - Egzisztenciális problémák - Munkanélkülivé válás Diatézis - Depresszió, szuicidium a családban - Krónikus mentális zavar az élet során - Szerotonerg rendszer diszfunkció - Szűkebb családi környezet - Személyiségfejlődés zavarai - Gyermekkori traumatizáció - Társadalmi, kulturális közeg, illetve korszak, amiben élünk - Transzgenerációs hatások - Szociális transzmisszió Vörös V: PhD tézisek, 2010

48 Hová fordulhatunk? A másik felé és önmagunkba
Támogató környezet (család, barát, közösségek) Szaksegítség Pszichiáter, pszichológus Gondozó, szakrendelő, ambulancia, kórház Ügyelet, mentő Krízisambulancia (Pécs, Nyár u. 8.) Lelkisegély telefonszolgálat ( ) Vörös V: PhD tézisek, 2010

49 Összefoglalás II. Gyakorlati szuicid intervenciós-prevenciós modell kidolgozása Vörös V: PhD tézisek, 2010

50 A krízisintervenció III.
Setting Időhatáros (1-6 ülés, naponta-hetente, perc) Rugalmas keretek (bárhol, bárhogy) Potenciális tér Attitűd Segítő – kliens (nem orvos – beteg, nem terapeuta – páciens) Aktív, direktív, célorientált, cselekvésorientált Technikai elemek Elfogadás, szupporció, tünet redukció, holding, containing, mobilizáció, szuggeszció, én-transzfúzió, klarifikáció, tanácsadás, stabilizáció, újrakeretezés, adaptáció, prevenció, promóció 3