A tanatológia oktatása a Semmelweis Egyetemen

Az előadások a következő témára: "A tanatológia oktatása a Semmelweis Egyetemen"— Előadás másolata:

1 A tanatológia oktatása a Semmelweis Egyetemen
Dr. Hegedűs Katalin, Dr. Pilling János

2 A képzés hiányai (2000) Fájdalomcsillapítás Az orvosképzés 0,49%-a
Tüneti kezelés Pszichés gondozás Halál Haldoklás Gyász Kommunikáció Etikai kérdések Az orvosképzés 0,49%-a (7000 órából 34 óra) Az ápolóképzés 0,7%-a (4600 órából 33 óra) Hatás: negatív, elkerülő attitűd Hegedűs K, Pilling J és mtsai (2001, 2002)

3 Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet
„A halál, haldoklás, gyász pszichológiai kérdéseivel és a súlyos betegeket ellátó egészségügyi dolgozók lelki egészségével foglalkozó munkacsoport” (2004-) A csoport tagjai: Dr. Hegedűs Katalin (vezető) Dr. Pilling János Zana Ágnes predoktori ösztöndíjas Kovács Mariann PhD hallgató Smudla Anikó PhD hallgató Szabó Nóra PhD hallgató Szabó Gábor PhD hallgató

4 A csoport célja A lehetőségekhez mérten csökkenteni a téma tabu-jellegét Nyíltabbá tenni a halállal, haldoklással és gyásszal kapcsolatos kommunikációt Informálni a szakembereket, hallgatókat a különböző lehetőségekről (hospice, gyász-tanácsadás stb.) Összefogni a témába vágó kutatásokat

5 A csoport főbb tevékenységei
Konzultáció, tanácsadás kutatóknak Tanatológia/Palliatív terápia c. kurzus szervezése, vezetése, előadások Egyéb oktatások, továbbképzések Nemzetközi kérdőívek validálása, felmérések, utánkövetéses vizsgálatok Kharón Thanatológiai Szemle szerkesztése Haldokló betegek és gyászolók mentális segítése

6 Tanatológia, palliatív terápia kurzus Semmelweis Egyetem (2003-)
30 óra (egy szemeszter), 2 kredit Előadások, filmvetítések, megbeszélés Cél: „A haldokló, elsősorban daganatos betegek korszerű palliatív terápiájának megismertetése és a halállal, a haldoklással és a gyásszal kapcsolatos szemlélet formálása a medikusok körében” Célcsoport: medikusok – maximum 35 fő/szemeszter között: kb. 300 fő

7 Tanatológia/palliatív terápia kurzus – főbb témák
Halál és haldoklás a társadalomban Eutanázia és hospice kérdései Halál a médiában A súlyos állapotú betegek fájdalomcsillapítása, tüneteik kezelése A haldokló betegek pszichoszociális ellátása Kommunikáció a haldokló beteggel A gyász lélektana és a gyászolók segítése

8 Tanatológia/palliatív terápia kurzus – résztvevő intézetek
Magatartástudományi Intézet (Hegedűs Katalin, Pilling János, Zana Ágnes, Pellei Ilona) Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika (Iványi Zsolt) Radiológiai és Onkoterápiás Klinika (Borbényi Erika) II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika (Kovács Gábor/ Garami Miklós, Zsámbor Csilla) Hospice-ok (Muszbek Katalin, Kondé Ágnes)

9 Közös tankönyv Hegedűs Katalin (szerk.):
A palliatív ellátás alapjai. Szöveggyűjtemény. Semmelweis Egyetem, 2002.

10 Néhány érdekes dolgozat téma
Alejandro Amenábar: Belső tenger c. filmjének elemzése Thomas Mann: Varázshegy c. művében megfigyelhető változások a halál előtt Szabó Magda: Az ajtó c. regényének elemzése („Gyászos élet”) „Hat láb mélyen”. A drezdai Deutsches Hygiene Museum kiállítása Az örök zene. Freddy Mercury és a Quenn zenéje Halál az élet előtt. A perinatális gyászról

11 Hallgatói vélemények, 2007-2008
„Kevés volt végre a „molekula” – végre emberekről beszéltünk és nem csak a testüket tanulmányoztuk.” „Sok jó és új gondolatom támadt az előadások meghallgatása után.” „Nem mondhatom, hogy nem voltak fenntartásaim, hiszen alapvetően az egyetem nagyon jelentős gondolkodásformáló, és mindenben kételkedővé tesz, ami nem bizonyítható tényekkel, és ami más, mint a hagyományos empirikus medicina. Mégis úgy gondolom, hogy a fenntartásokat legyőzni csak az adott terület alaposabb megismerésével lehet – és érdemes volt.” „Eddigi orvosegyetemi tanulmányaim legjobb kurzusa”

12 Hatásvizsgálat OTKA TS-049785 (2004) NKFP 1b/020/2004
Az élet végével kapcsolatos tanfolyamok hatása a medikusok halállal kapcsolatos attitűdjére Hatásvizsgálat OTKA TS (2004) NKFP 1b/020/2004

13 Minta (1-2. felvétel, utánkövetés) 2005. február – 2006. december
Medikusok: 92 fő, ebből 58 fő utánkövetése 39 nő, 19 férfi; átlagéletkor 21,4 év; (II. és III. évf. hallgatók)

14 A halálfélelem általunk mért dimenziói (Multidimenzionális halálfélelem skála)
Félelem a meghalás folyamatától Félelem a halottól Félelem a megsemmisüléstől Jelentős társak féltése Félelem az ismeretlentől Félelem a halál tudatos átélésétől A test féltése a halál után Félelem a korai haláltól (Neimeyer és Moore, 1994)

15 Eredmények – medikusok (N=58)

16 Összesített halálfélelem a nemek szerint, medikusok

17 A jelentős társak féltése faktor alakulása a medikusok esetében a nemek és a kor vonatkozásában (N=41)

18 A félelem a halál tudatos átélésétől faktor alakulása a medikusok esetében a nemek és a kor vonatkozásában (N=41)

19 Megbeszélés Legerősebb félelmek:
jelentős társak féltése félelem a korai haláltól félelem az ismeretlentől Rövid távon a halálfélelem bizonyos faktorai növekednek (félelem a korai haláltól) Jelentősek az eltérések nemek és életkorok szerint: a nők és a fiatalabbak halálfélelme erősebb. Bizonyos faktorokban változások figyelhetők meg a kurzus hatására (jelentős társak féltése, félelem a halál tudatos átélésétől)

20 Válogatott publikációk
Hegedűs Katalin, Zana Ágnes, Szabó Gábor (2006): Medikusok halálképe és a halállal, haldoklással foglalkozó kurzusok hatásai. Kharón Thanatológiai Szemle, 10 (3-4) o. Hegedűs K, Zana Á, Szabó G (2007): Az élet végével kapcsolatos ismeretek oktatásának hatása a medikusok és az egészségügyi dolgozók halállal kapcsolatos attitűdjére. Lege Artis Medicinae, 17 (2): Hegedus K, Zana Á, Szabó G (2008): Effect of end of life education on medical students’ and health care workers’ death attitude. Palliative Medicine, 22 (3)

21 Köszönjük a figyelmet! hegkati@net.sote.hu pilljan@net.sote.hu