Kórházfejlesztés Kevesebb ágyon jobb minőség. Miért kell csökkenteni az ágyakat?  Mert az a célunk, hogy kevesebb ágyon, jobb minőségű ellátást kapjanak.

Az előadások a következő témára: "Kórházfejlesztés Kevesebb ágyon jobb minőség. Miért kell csökkenteni az ágyakat?  Mert az a célunk, hogy kevesebb ágyon, jobb minőségű ellátást kapjanak."— Előadás másolata:

1 Kórházfejlesztés Kevesebb ágyon jobb minőség

2 Miért kell csökkenteni az ágyakat?  Mert az a célunk, hogy kevesebb ágyon, jobb minőségű ellátást kapjanak a betegek.  Magyarországon százezer főre ma még másfélszer annyi ágy jut, mint az európai átlag. Nemcsak sok az ágy nálunk, de a negyedük kihasználatlan. Egy ilyen ágy fenntartása éves szinten több mint 5 millió forint.  A felesleges ágyak csökkentésével és az ellátórendszer ésszerűsítésével gazdaságosabban működtethető és magasabb színvonalat nyújtó egészségügyi rendszer jön létre.

3 Miért lesz jobb az ellátás az átalakítás után?  Mert minden egyes forintot, amit az átalakításokkal megtakarítunk, az egészségügy minőségének javítására költünk.  Mert csökkennek a területi egyenlőtlenségek az ellátásban.  Mert az ellátás koncentrálásával a bonyolultabb eseteket a legfelkészültebb szakemberek gyógyítják.  Mert korszerű és bővített járóbeteg-ellátással is meggyógyítják azt a beteget, akinek nem szükséges kórházba feküdni.  Mert az uniós pénzeket már az új, korszerű struktúra fejlesztésére fordítjuk.

4 Mikortól, hol, mi? Mikortól lép életbe a változás? Április 1-től. Addig minden változatlan marad. Honnan lehet megtudni, hogy kit milyen betegséggel mostantól hol látnak el? A háziorvos írja a beutalót, amely szükséges a kórházi ellátás igénybevételéhez. Ezért a háziorvosok és a mentők a jövő hét közepétől minden szükséges információt tudnak az új ellátórendszerről és a területi ellátási kötelezettségekről. Ezeket az alapvető információkat mindenki megtudhatja a háziorvosától, a Dr. Info telefonszámán (06-40-374-636) vagy a www.terapia2007.hu honlapon.

5 Szakmai döntés  A kórházátalakítás nem politikai, hanem szakmai alapon történt.  A koncentráltabb, hatékonyabb intézményrendszer előnyeit senki nem vitatja.  Szakmai szempontokat mérlegelve határoztuk meg azt, hogy melyik intézmény milyen ellátásokat mekkora kapacitással tud hatékonyan és jó minőségben végezni.

6 Ágyszámok  Az összágyszám 80 125-ről 71 324-re csökken.  Ezen belül az aktív ágyak száma 16 ezerrel, azaz 27 százalékkal csökken.  A krónikus ágyak száma viszont nő, hét és fél ezerrel.

7 Egy ágyra több pénz  A megtakarítások lehetővé teszik, hogy mostantól egy ágyra többet költsünk.  Egy teljesítményegységre jutó súlyszám értéke a jelenlegi 136 ezer forintról 146 ezer forintra nő.

8 A járóbeteg-ellátás fejlesztése  A reform egyik célja, hogy mindenki a betegségének megfelelő helyen gyógyulhasson. Csak az a beteg kerüljön kórházba, akinek szükséges.  A megtakarítás azt is lehetővé teszi, hogy a járóbeteg ellátás kapacitását növeljük. Erre a célra a felszabaduló kapacitások 20 százalékát fordítjuk.  Növeljük az egynapos sebészet támogatását is. Erre a célra a felszabaduló kapacitások 5 százalékát fordítjuk.

9 Támogatás az átalakításokhoz  Azok az intézmények, melyek többletfeladatot vállalnak a kórházi struktúraátalakítás során, és ezekre szerződést is kötnek, az átalakulás infrastrukturális feltételeinek megteremtésére pályázatot nyújthatnak be.  A pályázatot még ebben a hónapban az egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter írja ki.  A 7,5 milliárd forintos pályázati kerettel támogatást nyújtunk az intézményi átalakításokhoz, kapacitáscsökkentésekhez és aktív ágyak krónikussá való átalakításához is.

10 Átalakítást segítő megbízottak  Az egészségügyi miniszter megbízottakat nevezett ki az átalakításokkal járó feladatok összefogására.  Naményi Péter – főkoordinátor  Székely Tamás – finanszírozási feladatokkal kapcsolatos miniszteri megbízott  Prof. Dr. Bogár László – OITI  Tasnády Zoltán – OPNI  Gulyás Antal – Svábhegyi Gyermekgyógyintézet  Dr. Lampé Zsolt – OGYK  Dr. Budaházy Emil – OBSI  Dr. Vízkelety Tibor – koordinátor  Dr. Pál Miklós - koordinátor

11 Területi ellátási kötelezettség  A területi ellátási kötelezettséggel rendelkező kórháznak kötelező ellátni azt a beteget, aki az adott területen lakik és beutalóval érkezik.  Akinek más kórházba szól a beutalója, akkor az a kórház csak akkor láthatja el, ha ezzel a területéhez tartozó betegek ellátását nem veszélyezteti.  Ha beutaló nélkül vagy más helyre szóló beutalóval keres fel valaki egy kórházat, akkor neki az ellátása költségének 30 százalékát, legfeljebb 100 ezer forintot kell fizetnie.  Sürgősségi ellátást az ország bármely kórházában mindenki többlettérítés nélkül kap.

12 További változások a finanszírozásban 1.  Az aktív ágyak csökkenésével arányosan csökkentjük az intézmények TVK-ját, de azoknál az osztályoknál, amelyek új feladatokat vesznek át, az átvett feladat mértékéig megemeljük a volumenkorlátot.  Azoknál az intézményeknél, ahol az aktív ellátás megszűnik és krónikus/rehabilitációs ellátást végeznek, az intézmények kiegészítő fix díjazásban részesülnek. A változás célja, hogy a rehabilitációs/krónikus betegeknél az ápolásuk során esetlegesen felmerülő belgyógyászati problémákat is helyben elláthassák. A díjazás normatív, alapja a 2006. évben elért, egy aktív ágyra vetített teljesítmény díj bevételének 20 százaléka, az aktív ellátásra is engedélyezett ágyszám figyelembevételével.

13 További változások a finanszírozásban 2.  Az átmeneti időszakban a megszűnő intézmények is végezhetnek sürgősségi ellátásokat, ennek a finanszírozását a tárca biztosítja, de az életveszély elhárítását követően az intézménynek a beteget tovább kell szállítania az erre kijelölt intézménybe.  A korábban is már fizetett kiegészítő díjazást a népegészségügyi szempontok alapján kiemelt területeken (onkológia, traumatológia, intenzív és gyermekellátás) továbbra is folytatjuk, a korábbiakhoz képest ezek az ellátások márciustól az átalakítás befejezéséig dupla finanszírozásban részesülnek. A kiemelt népegészségügyi szűrésekhez hasonlóan a szülés eseménye mentesül a TVK korlát alól.

14 Program a mobilitás segítésére  A program az egészségügyi ellátórendszer átalakítását, belső migrációt elősegítő intézkedésekkel (pl. otthonteremtési támogatás), képzésekkel, átképzésekkel (pl. rehabilitációs szakorvosi képzés) támogatja.  A munkavállaló (orvos, illetve egészségügyi szakdolgozó) minél távolabb költözne jelenlegi otthonától, illetve minél elmaradottabb régióba vállalná az áttelepülést, annál nagyobb támogatást élvez elhelyezkedésekor.  A végkielégítést a Kormány fizeti.