Logisztikai alapelvek:

Az előadások a következő témára: "Logisztikai alapelvek:"— Előadás másolata:

1

2 Logisztikai alapelvek:
− a megfelelő minőségű anyag, − a megfelelő mennyiségben, − a megfelelő helyről, − a megfelelő helyre, − a megfelelő módon és eszközzel, − a megfelelő időben, − a megfelelő költséggel.

3

4

5 A LOGISZTIKAI CÉLOK a szállítási határidő rövidítése, • a szállítási pontosság fokozása, • a termelési folyamat átfutási idejének a minimalizálása, • a termelési (szolgáltatási) és logisztikai kapacitások maximális kihasználása, • a készletszintek minimálisak legyenek, a ráfordítások alacsonyak legyenek, • a termelési logisztikai rendszer rugalmasságának létrehozása és annak fokozása • a rendszer áttekinthetőségének a biztosítása, • a termékek minőségének a biztosítása, • a termékek elosztásához nagyfokú szállítóképesség elérése, • a keletkezett hulladék környezetbarát kezelése

6

7 BESZERZÉSI LOGISZTIKA FELADATAI
• szállítópartnerek kiválasztása, • szállítópartnerek nyilvántartása és minősítése, • szállítási feltételek meghatározása, • szállítóeszközök, raktárak, raktári berendezések megválasztása, • határidők meghatározása, • megrendelések diszponálása, • beszerzések pénzügyi lebonyolítása, • anyagáramlással kapcsolatos: • szállítási feladatok, • rakodási feladatok, • tárolási feladatok, • ellenőrzési feladatok, • egysérakományképzési-bontási feladatok.

8 Termelési log. feladat

9

10

11

12 Újrahaszn. folyamat

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40 nagy térfogatú alkatrészek, nagy értékű,
Általában a következő alkatrészeket célszerű a JIT-elvű beszállításba bevonni: nagy térfogatú alkatrészek, nagy értékű, nagy mennyiségben kerülnek beépítésre, sok féle terméknél fordulnak elő, kicsi a beszerzés kockázata, rövid a gyártási idő a beszállítónál, a termékcsoportok gyártása, amelyekbe az alkatrészek beépíthetők, jól szegmentálható legyen, a saját gyártásban készülő alkatrészek, szerelvények jelentős része JIT-elv szerint legyen gyártható. Kanban-elvű beszállítás Kanban japán szó, jelentése: Kan: kártya (card), Ban: jel (signal). A Kanban alapvető része a Just in Time gyártási rendszernek. A Kanban kifejlesztésének ötletét egy szupermarketben alkalmazott kártyarendszer adta:

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50 Megállapítások az ellátási lánccal kapcsolatban:
• az ellátási logisztikai tevékenység a beszállító és a felhasználó között helyezkedik el, • a felhasználó tevékenységére vonatkozóan nincs megkötés, lehet alkatrészgyártó, késztermékgyártó, stb., • a beszállító tevékenysége a felhaszn. tevékenységhez igazodik, • az ellátási tevékenység raktározási és logisztikai szolgáltatási tevékenység felhasználásával valósul meg. Ellátási lánc alapelve: • az alapanyag előállításától a késztermék végfelhasználóhoz való eljuttatásig ill. a meghibásodott, elhasznált termék felújításáig, újrahasznosításig teljes logisztikai lánc együtt menedzselhető, irányítható (ellátási lánc menedzsment = supply chain management), • széleskörű munkamegosztást és kooperációt kíván meg, • világméretű logisztikai információs hálózat, széleskörben használható szoftverek szükségesek, • a teljes ellátási lánc szűkíthető akkor, ha a szűkített ellátási lánc optimális rendszer jellemzői nem javíthatók ha bővítjük az ellátási láncot.

51

52

53 Előtte még van a primer,secunder és tercier infós rész (háromszögek)

54 • moduláris felépítésű, jól strukturált legyen,
• az információk a feldolgozás sorrendjében érkezzenek be, • hierarchikus felépítés, • nyitott legyen, további elemek, rendszerek befogadására • üzembiztonsággal, redundanciával rendelkezzen, • összehangolt működésű rendszerelemekből épüljön fel, • lehetőleg kipróbált módszerek kerüljenek alkalmazásra • csatlakozó csomópontoknál normalizált kialakításra kell törekedni, • fokozott adatvédelmet kell elérni, • adatszabványokat és normalizált adatbank tartalmat kell alkalmazni, •szabványos szoftverek alkalmazására. • rugalmas legyen, minimális módosítások A logisztikai információs rendszer követelmények: • álljon rendelkezésre: • a megfelelő információ, olyan amit a fogadó igényel és megért, • a megfelelő időpontban • a megfelelő mennyiségben • a megfelelő helyen annál a fogadónál, ahová címezve lett • a megfelelő helyről, abból a forrásból, amely az információ szolgáltatásra a legalkalmasabb, • a megfelelő minőségben, vagyis az információ legyen megbízható, torzítatlan • az információ átfutási ideje minimális legyen, • az információ áramlás, -feldolgozás és -szolgáltatás koordinált legyen, • minimális legyen a zavar az információ áramlásban,

55 Információátvitel A logisztikai rendszer irányításához a következő információátviteli esetek a jellemzők: • a logisztikai rendszerből szenzoroktól, kódoktól, mérőelemekből származó adatok átvitele helyzet és/vagy mobil számítógéphez, • helyhez kötött és/vagy mobil számítógépektől származó adatok átvitele anyagáramlási eszközökhöz, • helyhez kötött és/vagy mobilszámítógépek között adatcsere. Az adatátviteli rendszert a ábrában foglaltuk össze. Az adatátviteli rendszer megválasztásánál lényeges, hogy: • lokális (vállalaton belüli) vagy távadat (vállalatok közötti ill. nemzetközi) adatátvitel, • az adatküldés ill. az adatfeldolgozás helyén az adatgyűjtés ill. adatfeldolgozás milyen automatizáltságú ill. helyhez kötött vagy mobil megoldása.

56 Az azonosítási eljárás megválasztásánál:
rögzíteni kell a követelményrendszert, a logisztikai rendszer mely elemeire (termék, egységrakomány képző eszköz, szállítóeszköz, tárolóhely, stb.) kell kiterjednie, a hordozandó adatmennyiség, a logisztikai rendszer mely részeire terjed ki, szükséges-e átkódolás, milyen mennyiségű adathordozó és adatleolvasó egység szükséges, hol kell a kódleolvasó készülékeket működtetni, az előírt leolvasási pontosság, leolvasási távolság, mozgó kódnál és/vagy mozgó kódleolvasónál a mozgás pályájának pontossága, milyen környezetben kell a kódhordozónak üzemelni (fényviszonyok, hőmérséklet, nedvesség, mechanikai sérülés veszélye, szennyeződés, zajszint, mágneses zavarás, stb.), adathordozó helyigénye, el kell dönteni az azonosítás, az automatizálás mértékét, össze kell állítani a követelményeket kielégítő azonosítási eljárásokat, meg kell vizsgálni, hogy az egyes azonosítási változatok: az előírt követelményeket milyen minőségben teljesítik, az eljárás bevezetése milyen mértékben befolyásolja a logisztikai rendszert, hogyan befolyásolja a logisztikai teljesítményeket és költségeket, ki kell választani az optimális azonosítási módszert.

57 az azonosító eljárás megválasztására,
A menedzsmentnek fontos feladata az azonosítási rendszer optimális megválasztása. Az azonosítási rendszer megválasztása kiterjed: az azonosító eljárás megválasztására, az azonosító eszközök kiválasztására, az adatátviteli rendszer megválasztására, beüzemeltetésére. Az azonosítás az alábbi a módszerekkel történhet: Azonosító kód tudás vizsgálata (What do you know?): pl. login név + password egy számítógép előtt Azonosító tárgy "belépő" (What do you have?): pl.: meghívó Mindkettő: pl. ATM: bankkártya + PIN-kód Biometria direkt személyazonosság-vizsgálat (Who do you are?) Az információ (a jel) és a kódolás

58 Plusz még példák a kódokra felsorolás szinten

59

60

61

62 Az egységrakományok osztályozása
Célja: – áruk homogenizálása, – rakodási, szállítási műveletek számának csökkentése, – rakodási idők csökkentése, – áru védelme. Egységrakományképző eszközök: – rakodólap, – rekesz, – konténer.

63 Egységrakományok típusai:
Egységrakományok osztályozása: Funkció szerint: – RST egységrakomány a szállítás, tárolás és rakodás hatékonyságát növeli, a technológiai műveleteknél megbontásra és újraképzésre kerül. – Technológiai egységrakomány nem csak a szállítás, tárolás és rakodás hatékonyságát növeli, hanem a technológiai berendezésnél a beállítási időket is csökkenti, nem kerül a technológiai berendezéseknél sor az ER megbontására. Homogén Kevert (inhomogén) A=8a K=xa+yb+zd Egységrakomány-képzésről akkor beszélünk, ha az általában kisebb méretű árukat nagyobb rakodási, mozgatási, tárolási egységekké fogjuk össze valamilyen segédeszköz – az egységrakomány-képző eszköz (ERKE) segítségével. Az egységrakomány-képzés célja a rakodási, tárolási műveletek egyszerűsítése, számuk csökkentése.

64 ERKE használatának előnyei:
1. Csökkenteni a rakodási időt, 2. Homogenizálja a a. rakodó, b. mozgatandó egységeket c. tároló berendezéseket, 3. Csökkenti a szükséges rakodó és szállító eszközök fajtaszámát, növeli a kihasználtságukat, 4. Könnyebbé teszi az RST folyamatok irányítását, 5. Egyszerűbbé teszi a rakományképzést, 6. Biztosítja az áru védelmét, 7. Élőmunkát takaríthat meg. ERKE használatának hátrányai: 1. ERKE szükséges, 2. Az ERKE-k beszerzése és karbantartása költségráfordítást igényel, 3. Az ERKE-k csökkenthetik a szállítóeszközök kihasználását, 4. Az üres ERKE-k szállítási láncát is meg kell szervezni.