A kérődző állatok emésztési sajátosságai

Az előadások a következő témára: "A kérődző állatok emésztési sajátosságai"— Előadás másolata:

1 A kérődző állatok emésztési sajátosságai

2 Kérődzés Elfogyasztott takarmány→ →bendőbe→szájba→bendőbe
Néhány hetes kortól kezdve Naponta 6-8 óra l nyálat termel naponta Nyáltermelés függ: takarmány minősége felkérődzött falat pH értéke

3 Anatómiai sajátosságok
Más állatfajoktól különbözik: - anatómiai sajátosságok - az előgyomrokban élő mikroflóra és mikrofauna Összetett gyomor: 1. Előgyomrok ( l): bendő ( l) recés (5-21l) leveles (7-18 l) 2.Valódi gyomor: oltó (10-20l)

4 Anatómiai sajátosságok
Borjú: bendő+recés kisebb, mint oltó! Bendő a 2. héten indul fejlődésnek Bendő mozgása és a kérődzés 2-3 héten Bendő-nyálkahártya: a nyersrostból származó illózsírsavak (P, V) hatására Bendő: Baktériumok és protozoonok: lebontás és szintézis Mikroorganizmus populáció véglegesen a 2. hónapban =takarmányozás: a bendő mikropopuláció igényeit maximálisan figyelembe venni!

5 Bendő tevékenysége 1.Mikroorganizmusok: baktériumok, infuzóriumok
a./ cellulóz, keményítő, pektin bontása →illózsírsavak→energia b./ fehérje transzformálás c./ NPN anyagokból fehérje-szintézis d./ vitaminok szintézise (B vit.)

6 Bendő tevékenysége 2. pH 6,4-7,6 biztosítása:
a./ nyáltermelés (nyál pH 8,1) b./ takarmány pufferkapacitása c./ bendőfolyadékból illózsírsav felszívódás = TAKARMÁNYVÁLTÁS FOKOZATOSAN!

7 Kérődzők szénhidrát emésztése
Szénhidrátok: -könnyen oldódó: cukrok -könnyen hidrolizálható: keményítő -nehezen hidrolizálható: cellulóz, hemicellulóz, stb... Keményítő→tejsav→E:P=2:1 Cellulóz, pektin→celluláz→E:P=4:1 E=ecetsav: energia ellátás, tejzsír képződés P=propionsav: tejcukor, fehérje-szintézis

8 Kérődzők szénhidrát emésztése
Tejtermelés: E:P=3:1 = % nyersrost Hústermelés: E:P=2:1 =10-15 % nyersrost Acidózis: sok könnyen hidrolizálható szénhidrát (abrak)etetése =sok tejsav Túl sok rost etetése: sok E = csökken az étvágy Strukturális rost biztosítása!

9 A kérődzők fehérje-emésztése
Fehérje-ellátás: 1.Bendőben keletkező mikroorganizmus fehérje 2.Takarmányfehérje egy része oltóba (bypass fehérje) Bendőben: fehérje bontás és –szintézis takarmány fehérje csak kisebb része bomlik aminosavakra 60-70 %-a NH3-ra

10 A kérődzők fehérje-emésztése
Tak.fehérje bendő NH3 + E + E Baktériumok testállománya Protozoonok "megeszik" Állati fehérje Baktérium fehérje +E: energia igényes (takarmány könnyen oldódó szénhidrátjaiból ered =Mikroorganizmus fehérje mennyisége: N függő (MFN érték) energia függő (MFE érték)

11 A kérődzők fehérjeforgalma
Kettős fehérje-ellátottság Bendőbeli lebontást elkerülő (bypass) fehérjék Mikrobiális fehérjék Vékonybélben felszívódó, emészthető valódi fehérje METABOLIZÁLHATÓ FEHÉRJE

12 Kérődzők fehérje ellátása
Védett fehérje etetése: A keletkezett mikroroganizmus fehérje nem elegendő = Védett met etetése Mikor? a laktáció első (esetleg második) harmadában

13 A kérődzők fehérje-emésztése
Bendőben fel nem használt NH3 máj karbamid: NYÁL (rumino-hepatikus körforg.) VIZELET Túl sok NH3: Vérbe jut =karbamid mérgezés

14 A kérődzők zsíremésztése
Takarmányai kis zsírtartalmúak Nagy takarmány felvétel Zsírok→bendő: lipolitikus enzimes hidrolizis: glicerinből zsírsavakat telítetlen zsírsavakat: telítik→ rövid C láncúak a bendőből felszívódnak hosszú C láncúak: oltó→vékonybél (mint monogasztrikus állatokban) Bendőben: Zsírsav-szintézis is jelentős baktériumok és protozoonok tevékenysége =kérődzők esszenciális zsírsavigénye kicsi

15 A kérődzők zsírellátása
Védett zsír etetése: nagytermelésű teheneknek energiakoncentráció növelésére a nagy zsíradag (4%-nál több) –ha sok telítetlen zsírsavat tartalmaz- kedvezőtlen a bendőfermentációra: csökken a cellulózbontás, kevesebb E képződik, szűkül az E:P arány = csökken a tej zsírtartalma = megoldás: védett zsír etetése, a laktáció első szakaszában