Főátlagok összehasonlítása standardizálással

Az előadások a következő témára: "Főátlagok összehasonlítása standardizálással"— Előadás másolata:

1 Főátlagok összehasonlítása standardizálással
Leíró statisztika 5. Főátlagok összehasonlítása standardizálással 2010. tavasz

2 A standardizálás célja
Heterogén sokaságból számított főátlagok, illetve összetett intenzitási viszony-számok összehasonlítására, elemzésére szolgál. Célja a részátlagok (vagy részviszonyszámok) különbözőségéből és az összetétel (a súlyok) különbözőségéből adódó hatások külön-választása és mérése.

3 Standardizálás különbség-elemzéssel I.
K = a főátlagok (összetett viszonyszámok) különbsége = főátlag (összetett viszonyszám) V0; V1 = részátlag (részviszonyszám) B0; B1 = részátlaghoz tartozó súly (pl. létszám, vagy létszám-arány) 1 és 0 = a két összehasonlított időszak vagy terület jelzése 2010 marc. 23 GM N. idáig példával együtt. K = 55

4 Standardizálás különbségelemzéssel II.
K’ = A részátlagok (összetett viszonyszámok) különbözőségének hatása

5 Standardizálás különbségelemzéssel III.
K’’ = Az összetétel különbözőségének hatása

6 A tényezők összefüggése
Ha a standard súlyokat és a standard részátlagokat „ellenkezőleg” választjuk meg, akkor K = K’ + K”

7 Standardizálás hányadoselemzéssel I.
I = Főátlag-index (vagy összhatás-index)

8 Standardizálás hányadoselemzéssel II.
I ’ = Részátlag-index

9 Standardizálás hányadoselemzéssel III.
I’’ = Összetételhatás-index

10 Az indexek összefüggése
Ha a standard súlyokat és részátlagokat „ellenkezőleg” választjuk meg, akkor

11 Amikor az elemi adatok nem ismertek...
Az esetek nagy részében egyszerű számtani műveletekkel eljuthatunk a hiányzó adatokhoz. Ilyenkor célszerű ezt az utat járni. Előfordul, hogy csak a rész-viszonyszámok egyedi indexe és a súlyként használható értékösszeg (vagy annak megoszlása) ismert. Ilyenkor Ha a bázisidőszaki megoszlás ismert, akkor számtani átlagot ha a tárgyidőszaki megoszlás ismert, akkor harmonikus átlagot kell számolni