A magyar kötőszók története: kialakulásuk és fejlődésük az összetett mondatok szerkezeti típusaiban.

Az előadások a következő témára: "A magyar kötőszók története: kialakulásuk és fejlődésük az összetett mondatok szerkezeti típusaiban."— Előadás másolata:

1 A magyar kötőszók története: kialakulásuk és fejlődésük az összetett mondatok szerkezeti típusaiban

2 A kötőszók keletkezési módjai: szófajváltás határozószókból: – az ősmagyar korban: hogy, ha, mert, mint – az ómagyar korban: : így, úgy, meg, hát, tehát, azért, sőt, továbbá, bátor, pedig – a középmagyar korban: azonban, ellenben, viszont, ugyan, úgy, szinte, mivel, amennyiben, minélfogva, mindazonáltal – az újmagyar korban: miszerint, következésképpen, valamint, mindamellett, miután partikulákból: – az ősmagyar korban: és, is, de – a középmagyar korban: ám, bár, ámbár, ámbátor módosítószókból: – az ómagyar korban: ugyanis igékből: – az ősmagyar korban: vagy, akár – az ómagyar korban: hiszen

3 A kötőszók keletkezési módjai: összetétel szerves összetétel: – az ősmagyar korban: avagy, azaz – az ómagyar korban: tudniillik, jóllehet szervetlen szókapcsolatokból: – az ősmagyar korban: hanem, hogynem – az ómagyar korban: mintha, hogyha, csakhogy – a középmagyar korban: mivelhogy, mégpedig – az újmagyar korban: ámde, éspedig, bárha

4 Szótársulások kötőszói szerepben Az ősmagyar korban: is – is, avagy – avagy, nemcsak – de, nem – hanem Az ómagyar korban: vagy –vagy, sem – sem, mind – mind, akár – akár; nem – de, nemcsak – hanem, nemcsak – de – is A középmagyar korban: hol – hol, részint – részint, noha – azért, ha – tehát, nemcsak – hanem – is Az újmagyar korban: majd – majd, egyrészt – másrészt, bár – is, ha – is, jóllehet – mégis, míg – azonban, mivel – tehát, valamint – is

5 A vonatkozó névmási kötőszók az ősmagyar korban: ki, mi, mely, hol, ha ‘ahová’, hogy, ahogy az ómagyar korban: mikor(on), miként, miképpen, mióta, mihelyt, mennyi; mint, miért, mert a középmagyar korban: aki, ami, amely, ahol, ahová