8.1.A. Az OMM felbomlása és következményei

Az előadások a következő témára: "8.1.A. Az OMM felbomlása és következményei"— Előadás másolata:

1 8.1.A. Az OMM felbomlása és következményei
Tartalmi elemek Középszint Írásos dokumentumok és térképek alapján a trianoni béke elemzése területi, jogi és politikai szempontból: a trianoni béke területi vonatkozásai, Magyarország politikai és katonai helyzete a békében. Írásos források, statisztikák és tematikus térképek feldolgozásával a trianoni béke etnikai és gazdasági következményeinek elemzése: az államhatárok és az etnikai viszonyok összevetése, a közvetlen gazdasági hatások elemzése (pl. nyersanyag és feldolgozóipar elvágása), a térség egészét érintő távlati hatások elemzése (autarkiás gazdaságok, lassúbb gaz­dasági fejlődés stb.). Emelt szint Írásos források, képek, filmrészletek alapján az őszirózsás forradalom és a Károlyi-kor­mány bel- és külpolitikai helyzetének elemzése: a gazdasági helyzet és kezelése, az antanttal és az utódállamokkal folytatott politika, a társadalmi feszültségek kezelése. Írásos források, képek és filmek alapján a tanácskormány politikája főbb kérdéseinek elem­zése és megvitatása: a hatalomátvétel és értelmezése, a tanácskormány programja a föld- és a nemzetiségi kérdésről, a tanácskormány és a világforradalom. Írásos források, statisztikák, tematikus térképek alapján a trianoni béke torzító hatásainak vizsgálata a magyar társadalomfejlődésre és politikai berendezkedésre: a társadalom modernizációjának lelassulása, repatriáltak tömegeinek beillesztése a társadalomba, a bal és a jobboldali szélsőségek felerősödése – hatása a politikai intézmény­rend­szerre, az antiszemitizmus felerősödése. 8.1.A. Az OMM felbomlása és következményei 8.1.B. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere és intézkedései. A tanácskormány uralomra kerülése, politikája, bukásának okai. Trianon társadalmi, bel- és külpolitikai következményei Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza- Történelem 6 TK. IV.(D,P)-Dubcsik Csaba, Répánszky Ildikó- Történeelem IV. Tk.4. (Sz)- Száray Miklós Tk.IV. (S)- Salamon Konrád T(GSzI)-G. Szabó István- Tréning Tk.4. (Sz)- Száray Miklós Tk old

2 Őszirózsás forradalom
1918.Júnis 28. Ferenc Ferdinánd Doberdo Isonzo Piave I. világháború 1918. nov. 3. fegyverszünet Őszirózsás forradalom 1918. márc.21. 9.1 OMM felbomlása 1918. okt.31. Tanácsköztársaság Proletárdiktatúra Károlyi Mihály Kun Béla Vörös terror Megszálló román csapatok Budapest utcáin 1919.aug.1.

3 Magyarország a háborúban
Gyóni Géza: Csak egy éjszakára... Csak egy éjszakára küldjétek el őket;  A pártoskodókat, a vitézkedőket.     Csak egy éjszakára:  Akik fent hirdetik, hogy - mi nem felejtünk,  Mikor a halálgép muzsikál felettünk;  Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,  S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek, Csak egy éjszakára küldjétek el őket;  Gerendatöréskor szálka-keresőket.     Csak egy éjszakára:  Mikor siketitőn bőgni kezd a gránát  S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák,  Robbanó golyónak mikor fénye támad  S véres vize kicsap a vén Visztulának. Csak egy éjszakára küldjétek el őket.  Az uzsoragarast fogukhoz verőket.     Csak egy éjszakára:  Mikor gránát-vulkán izzó közepén  Ugy forog a férfi, mint a falevél;  S mire földre omlik, ó iszonyu omlás, –  Szép piros vitézből csak fekete csontváz. Csak egy éjszakára küldjétek el őket:  A hitetleneket s az üzérkedőket.     Csak egy éjszakára:  Mikor a pokolnak égő torka tárul,  S vér csurog a földön, vér csurog a fáról  Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben  S haló honvéd sóhajt: fiam… feleségem… Csak egy éjszakára küldjétek el őket:  Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.     Csak egy éjszakára:  Vakitó csillagnak mikor támad fénye,  Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,  Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget,  Hogy sirva sikoltsák: Istenem, ne többet. Küldjétek el őket csak egy éjszakára,  Hogy emlékezzenek az anyjuk kinjára.     Csak egy éjszakára:  Hogy bujnának össze megrémülve, fázva;  Hogy fetrengne mind-mind, hogy meakulpázna;  Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,  Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még! Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak  Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!     Hogy esküdne mind-mind,  S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert,  Hogy hivná a Krisztust, hogy hivná az Istent:  Magyar vérem ellen soha-soha többet!  - - Csak egy éjszakára küldjétek el őket.                (Przemysl, november.) A költő adatai ugyanezen kötet 753. oldalán:  Gyóni Géza, Családi nevén Áchim.  A pestmegyei Gyón szülötte; ott volt gyakornok a községházán, azután a közigazgatási tanfolyam elvégzésével  Alsódabason, a szolgabíróságnál.  A világháború jeles katonaöltője. Przemysl ostromakor, 1915-ben orosz fogságba került s a krasznojarszki  fogolytáborban halt meg.  Magyarország a háborúban A filmnézés kiegészítheti az iskolai készülést, de nem helyettesíti sem az olvasást, sem a tanulást! Ez a filmes összeállítás segítséget nyújthat, ha kiselőadáshoz kell anyagot gyűjteni, de akkor is, ha egy téma (személy, mű, szerző stb.) iránt kedvtelésből érdeklődsz. Magyarország Története 33. rész - Az Első Világháború Magyarország Története 34. rész - A Háború Vége És A Forradalmak Magyar katonák az első világháborúból - Hungarian soldiers from the 1 Az első világháború és Magyarország, történelem tétel -

4 Két vélemény a háborúról
1914.jún.28. Szarajevo Ferenc Ferdinánd Tk 6 16 old) A helyzet kulcs egyértelműen Berlinbe volt…Moltke az európai katonai erőviszonyok elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy ezek egyenlőre kedveznek Németországnak. A francia hadsereg fejlesztése és az orosz stratégiai vasútépítés üteme azonban hamarosan megváltoztatja ezt a helyzetet. Ugyanakkor a schlieffeni koncepció sikere érdekében rendkívül fontos volt, hogy a Monarchia kezdettől fogva minden erejével Oroszország ellen vonuljon fel, ami egy francia-német konfliktus esetén nem látszott egyértelműnek , a szerbekkel való háború esetén azonban máris adott volt Ausztria-Magyarország és Oroszország katonai szemben állása is. Mindent összevetve a német katonai és politikai vezetés úgy látta, hogy ennél kedvezőbb helyzet a Franciaország és Oroszország ellen egyszerre megvívandó háborúra nem adódik, emellett Anglia semlegességével számoltak, vagy olyan gyors háborúval, ami véget ér, mire London cselekvésre szánná el magát. Végül pedig Berlin megnyugtató választ adott Tisza Romániával kapcsolatos aggodalmaira, amennyiben hajlandó volt a balkáni kapcsolatok súlypontját áthelyezni Bulgáriára. Elhárulván ily módon az akadályok a bécsi politikában a Szerbia elleni harcias fellépés útjából, megfogalmazták és július 23-án át is adták a szerb kormánynak a jegyzéket, amelyre 48 órán belül választ követeltek. Az ultimátum ötödik és hatodik pontja olyan követeléseket tartalmazott, amelyeket Szerbia szuverenitásának súlyos sérelme nélkül nem vállalhatott. Azt követelték ugyanis , hogy fogadja el a merénylet miatti nyomozás során „ a császári és királyi közös kormány közegeinek közreműködését Szerbiába a Monarchia területi épsége ellen irányuló felforgató mozgalom elnyomásában. Két vélemény a háborúról „ A pillanat katonai szempontból annyira kedvező, hogy minden előre látás szerint soha többé ilyen nem lesz” –állapította meg Moltke 1913-ban „Renkívül kedvezőtlennek tartom az időpontot, hiszen Romániát már elveszettnek kell számítanunk, Bulgária ki van merülve . A jelenlegi balkáni helyzet olyan, hogy alkalmas casus belli találása a legcsekélyebb gondot sem okozza. Ha majd eljön az ideje a rajtaütésnek, a legkülönbözöbb kérdésekből kialakítjuk az okot a háborúra.” Tisza István „Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam,…” ultimátum 1914.júl.28.

5

6 Isonzó Doberdó Piave A történelem 12 isonzói csatát ismer, Az olasz támadást a kétszeres túlerő ellenére hamar sikerült megállítani . A döntő a 12. csata1917 októberében áttörést kíséreltek meg a gyengén védett Caporetto-völgyben. Taktika újítást is bevetettek, először támadtak rohamcsapatok segítségével. Ezek védelem egyes pontjait foglalták el mélyen az arcvonal mögött, hogy így vágják el a kommunikációt és derítsék fel a pontos helyzetet. Az egyik rohamcsapatot Erwin Rommel vezette, aki ekkor százados volt. A taktika fényes sikert hozott, ám az olaszok hamar felismerték a veszélyt, és kivonták a teljes seregüket, és jóval délebbre, a Piave folyó mögé . Noha az isonzói csata a központi hatalmak teljes győzelmével ért véget, nem jutottak sokkal előrébb, és a Piave mentén az Isonzóhoz nagyon hasonló állóháború alakult ki. Az isonzói csaták 2 éve alatt: 315 ezer olasz és 235 ezer K.u.K. katona halt meg.

7 Gyóni Géza: Csak egy éjszakára... Csak egy éjszakára küldjétek el őket;  A pártoskodókat, a vitézkedőket.     Csak egy éjszakára:  Akik fent hirdetik, hogy - mi nem felejtünk,  Mikor a halálgép muzsikál felettünk;  Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,  S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek, Csak egy éjszakára küldjétek el őket;  Gerendatöréskor szálka-keresőket.     Csak egy éjszakára:  Mikor siketitőn bőgni kezd a gránát  S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák,  Robbanó golyónak mikor fénye támad  S véres vize kicsap a vén Visztulának. Csak egy éjszakára küldjétek el őket.  Az uzsoragarast fogukhoz verőket.     Csak egy éjszakára:  Mikor gránát-vulkán izzó közepén  Ugy forog a férfi, mint a falevél;  S mire földre omlik, ó iszonyu omlás, –  Szép piros vitézből csak fekete csontváz. Csak egy éjszakára küldjétek el őket:  A hitetleneket s az üzérkedőket.     Csak egy éjszakára:  Mikor a pokolnak égő torka tárul,  S vér csurog a földön, vér csurog a fáról  Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben  S haló honvéd sóhajt: fiam… feleségem… Csak egy éjszakára küldjétek el őket:  Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.     Csak egy éjszakára:  Vakitó csillagnak mikor támad fénye,  Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,  Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget,  Hogy sirva sikoltsák: Istenem, ne többet. Küldjétek el őket csak egy éjszakára,  Hogy emlékezzenek az anyjuk kinjára.     Csak egy éjszakára:  Hogy bujnának össze megrémülve, fázva;  Hogy fetrengne mind-mind, hogy meakulpázna;  Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,  Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még! Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak  Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!     Hogy esküdne mind-mind,  S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert,  Hogy hivná a Krisztust, hogy hivná az Istent:  Magyar vérem ellen soha-soha többet!  - - Csak egy éjszakára küldjétek el őket.                (Przemysl, november.) Forrás:  Magyar versek könyve  Szerkesztette: Horváth János  Második, bővített kiadás  Budapest, 1942  oldal A költő adatai ugyanezen kötet 753. oldalán:  Gyóni Géza, Családi nevén Áchim.  A pestmegyei Gyón szülötte; ott volt gyakornok a községházán, azután a közigazgatási tanfolyam elvégzésével  Alsódabason, a szolgabíróságnál.  A világháború jeles katonaöltője. Przemysl ostromakor, 1915-ben orosz fogságba került s a krasznojarszki  fogolytáborban halt meg.  Babits Mihály - Húsvét előtt (Latinovits) zenével Takaró Mihály: Gyóni Géza Gyóni Géza: Csak egy éjszakára /Greguss Zoltán Hétköznapi…

8 Tk old

9 Kelet- Közép- Európában
OMM a birodalom nemzetiségei a teljes függetlenséget követelték IV. Károly támogatták antant nagyhatalmak Németellnes bolsevikellenes Kelet- Közép- Európában nemzet államok rendszerét kívánták létrehozni IV. Károly, az utolsó magyar király - 1. rész

10 Magyar Nemzeti Tanács Nemzeti Tanácsok Katona Tanácsok
A nemzetiségi területek központjaiban megalakultak a A Nemzeti Tanács első intézkedéseiA Forradalom által hatalomra segített koalíciós kormány (Nemzeti Tanács) mind a kül-, mind a belpolitikában igen nehéz helyzetben vette át az ügyek intézését. A külpolitikát illetően a kormány úgy vélte, hogy számára a wilsoni tervek elfogadása, egy antantbarát irányvonal előnyös helyzetet teremt; Magyarország ennek eredményeként a győztesek részéről kedvező elbánásra számíthat. E reményeket a való élet tényei gyorsan szétrombolták. Nemzeti Tanácsok A hadseregben október közepétől sorra alakunk meg a Katona Tanácsok Függetlenségi 48-as párt (Károlyi Mihály) Polgári Radikális Párt (Jászi Oszkár) Magyarországi Szociáldemokrata Párt Magyar Nemzeti Tanács Tk4- 23 old

11 Birodalom szétesése

12 Őszirózsás forradalom
Okt –én az „őszirózsás forradalom” a régi hatalom csekély ellenállásba ütközött. A Nemzeti Tanács képtelen volt az eseményeket ellenőrizni, a jórészt szervezetlen katonatömegekre a Katonatanácsoknak volt a legnagyobb befolyása. A kuk sapkarózsák helyére őszirózsát tűző katonák spontán akcióikkal, a stratégiai pontok elfoglalásával változtatták forradalommá az eseményeket., amit József főherceg törvényesített, okt 31.-én kinevezte Károly Mihályt miniszterelnökké( ezen a napon ölték meg Tisza Istvánt), két nappal később a király felmentette az új kormányt a neki tett eskü alól. Okt 28-án a tüntő tömegbe lőtt a rendőrség „lánchidi csata” Okt –én az „őszrózsás forradalom” a régi hatalom csekély ellenállásba ütközött. A Nemzeti Tanács képtelen volt az eseményeket ellenőrizni, a jórészt szervezetlen katonatömegekre a Katonatanácsoknak volt a legnagyobb befolyása. A kuk sapkarózsák helyére őszirózsát tűző katonák spontán akcióikkal, a stratégiai pontok elfoglalásával változtatták forradalommá az eseményeket., amit József főherceg törvényesített, okt 31.-én kinevezte Károly Mihályt miniszterelnökké( ezen a napon ölték meg Tisza Istvánt), két nappal később a király felmentette az új kormányt a neki tett eskü alól. Károlyi Mihály

13 1918. November 3 Wikipédia: Pádova 1918.nov.3. Október 29-én a Monarchia fegyverszüneti küldöttsége utasítást kapott arra, hogy lépjen kapcsolatba az olasz hadvezetéssel és tárgyaljon a fegyverszünetről. Október 29-én az olasz hadvezetés átvette a Monarchia azonnali fegyverszüneti kérelmét, de az olasz hadvezetés világossá tette, hogy tárgyalásról szó sem lehet. A fegyverszüneti küldöttség október 31-én eljutott Padova városába, az olasz főparancsnokság székhelyére, ahol Viktor Weber von Webenau gyalogsági tábornok, a Monarchia teljhatalmú megbízottja megint tárgyalást kívánt kezdeni az olasz hadvezetéssel. Az olaszok azonban a teljes megadást követelték, tárgyalás nélkül. Ugyanezen a napon Párizsban a Legfelsőbb Haditanácsban résztvevő felek között megegyezés jött létre a Monarchia számára előírt fegyverszüneti feltételekről. November 3-án a Monarchia küldöttsége aláírta az fegyverszünetet.  november 3-án aláírt okmány előírta: Az ellenségeskedést azonnal be kell szüntetni. A Monarchia hadseregét le kell szerelni, kivéve 20 békeállományú hadosztályt. Minden megszállt területet ki kell ürítenie a Monarchiának. Az Adriai-tenger környéki monarchiabeli területeket ki kell ürítenie a Monarchiának. Az antant csapatok számára felvonulást kell biztosítani az addig megszállva tartott területekre. A német csapatokat ki kell utasítani a térségből, amennyiben az 15 napon belül nem történik meg, úgy internálni kell őket. A Monarchia csapatait vissza kell vonni a Brenner-hágóig. Az antantot megilleti a teljes mozgásszabadság és megszállói jogok a Monarchia egész területén. A pótjegyzőkönyv[szerkesztés] A pótjegyzőkönyv szerint az fegyverszünet nem az aláíráskor, november 3-án, hanem másnap, november 4-én, délután három órakor lép hatályba. Mivel az osztrák hadvezetés már a fegyverszünet aláírása előtt értesítette a harcoló hadseregeit az ellenségeskedések azonnali beszüntetéséről, azok nem harcoltak tovább november 3-a után, ám az olasz hadvezetőség betartotta a pótjegyzőkönyv előírását, és november 4-éig továbbra is harcoló félként lépett fel. A monarchiabeli katonák fegyvertelenül várták az előrenyomuló olasz csapatokat, akik azonban hivatkozva arra, hogy még hadban állnak egymással, a Monarchia katonáit hadifoglyoknak tekintették és hadifogságba ejtették őket, így az utolsó napon, november 3-tól november 4-ig több mint monarchiabeli katona esett olasz hadifogságba, emellett az olaszok jelentős hadizsákmányra is szert tettek Olaszország és az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta Padovában fegyverszünetet  Bár a fegyverszünet szigorú feltételeket szabott a felbomló Monarchia számára, az tiszteletben hagyta Magyarország korábbi határait. Wikipédia: A pótjegyzőkönyv szerint az fegyverszünet nem az aláíráskor, november 3-án, hanem másnap, november 4-én, délután három órakor lép hatályba. Mivel az osztrák hadvezetés már a fegyverszünet aláírása előtt értesítette a harcoló hadseregeit az ellenségeskedések azonnali beszüntetéséről, azok nem harcoltak tovább november 3-a után, ám az olasz hadvezetőség betartotta a pótjegyzőkönyv előírását, és november 4-éig továbbra is harcoló félként lépett fel. A monarchiabeli katonák fegyvertelenül várták az előrenyomuló olasz csapatokat, akik azonban hivatkozva arra, hogy még hadban állnak egymással, a Monarchia katonáit hadifoglyoknak tekintették és hadifogságba ejtették őket, így az utolsó napon, november 3-tól november 4-ig több mint monarchiabeli katona esett olasz hadifogságba, emellett az olaszok jelentős hadizsákmányra is szert tettek Weber tábornok aláírja a OMM nevében a fegyverszünetet Pádovában

14 Belgrádi fegyverszüneti szerződés
A Belgrádi-tárgyalások November 5-én Károlyi Mihály vezetésével küldöttség utazott Belgrádba, Franchet d'Esperey tábornokhoz, a keleti antant haderő főparancsnokához, a Monarchiával kötött pádaui fegyverszüneti szerződés Magyarországra való alkalmazásának megbeszélése céljából. A magyar küldöttség - amely a bizonytalan helyzetre való tekintettel Újvidéktől hajón tette meg az utat Belgrádig - a tárgyaláson barátinak éppen nem nevezhető fogadtatásban részesült. A Belgrádban aláírt, 18 pontból álló katonai egyezmény demarkációs vonalként a Beszterce, Maros, Szabadka, Pécs, Dráva vonalat jelölte meg, előírta a haderő esetleges átvonulását biztosító intézkedést tartalmazott. Tk Salamon Konrád 37 old) Magyarország kezén hagyta Erdély és Kelet-Magyarország jelentős részét, valamint egész É-Magyarországot. Mindez elégedetlenséget váltott ki Párizsban, Prágában, s a csehek november 8-án támadást indítottak Nagyszombat és Trencsén térségében. Pozsony térségében a magyar katonaság visszaszorította őket. A külpolitika kudarca A belgrádi egyezmény a kormány külpolitikai kudarcát jelentette. Károlyi antantbarát kormányát a győztesek ugyanúgy fogadták, mintha reakciós, németbarát elődjével álltak volna szemközt. E magatartás, mely egyes kortársak szemében érthetetlennek tűnt, abból fakadt, hogy az antant közép-európai politikáját az egykori Monarchia helyén kialakuló államok közül az általa győztesként és szövetségesként elismert országokra kívánta felépíteni. Párizsban úgy vélték, hogy a jövőben ezek az államok tölthetik be azt a szerepet, amire a Monarchia alkalmatlannak bizonyult: gátat jelenthetnek, amennyiben kellő támogatásban részesülnek, a forradalmi törekvések ellen, eszközül szolgálhatnak egy Szovjet-Oroszország elleni intervencióhoz, és felhasználhatók lesznek - ha szükségessé válik - a német hatalmi törekvések egyensúlyozására is. E koncepcióból következett, hogy a győztesek a későbbiek során a belgrádi egyezményt sem tartották be, azt tetszésük szerint magyaráztál, és a konvenció előírásai közül egyszerűen figyelmen kívül hagyták mindazt, amiről kiderült, hogy elgondolásaikkal ellentétes. Nemzetiségi kérdés A budapesti antantmisszió Párizsból érkezett utasításra hivatkozva már december elején Szlovákia azonnali kiürítését követelte, és engedélyt adott a csehszlovák köztársaság csapatainak, hogy a Dunától és az Ipolytól északra fekvő területeket egészen az Ung folyóig birtokukba vegyék. Egyidejűleg a román hadsereg is engedélyt kapott, hogy átlépje a Marost, és megkezdje az előrenyomulást egy új, jóval nyugatabbra fekvő demarkációs vonal irányába. Ilyen körülmények között a kormány kísérlete: engedmények árán megegyezni a nemzetiségekkel, kilátástalan vállalkozásnak bizonyult. A román nemzeti tanáccsal, a csehszlovák kormány budapesti megbízottjával folytatott tárgyalások eredménytelenül végződtek. A Magyarországon élő nemzetiségek közül csupán a németekkel és az ukránok magyarbarát vezetőivel sikerült egyezséget kötni "a ruszin nemzet autonómiájáról" és "a magyarországi német nép önrendelkezési jogának gyakorlásáról" hozott néptörvények alapján. Noha Padovában már a monarchia összes csapatára nézve aláírták a fegyverszünetet, s ez Magyarország területi épségét nem érintette. Károlyinak… a belgrádi tárgyalása súlyos veszteségeket eredményezet. Franchet d’Espèrey tábornok azonban a legyőzötteknek járó ridegséggel fogadta őket,  Belgrádi fegyverszüneti szerződés A delegációt Károlyi Mihály miniszterelnök vezette, kormánytagként  Jászi Oszkár  nemzetiségügyi miniszter vett részt benne, a Nemzeti Tanácsot Hatvany Lajos , a Munkástanácsot Bokányi Dezső, a Katonatanácsot Csernyák Imre százados képviselte. A háború éveiben a német szövetséggel szemben, a békéért és az antanttal való szövetségért kiálló, s az antanthatalmak körében ilyenként ismert Károlyi és Jászi az e szerepüknek megfelelő fogadtatásra és tárgyalásokra számítottak. Erdély D-K részét birtokba vehették a románok D-Magyarországot a szerbek A későbbiek során a belgrádi egyezményt sem tartották be, azt tetszésük szerint magyarázták, és a konvenció előírásai közül egyszerűen figyelmen kívül hagyták mindazt, amiről kiderült, hogy elgondolásaikkal ellentétes.

15 Linder Béla Bartha Albert
Tk4 ( Salomn)-39. old: November közepére nyilvánvalóvá vált, hogy szomszédaink nem tárgyalni , hanem – a győztesekkel együtt- diktálni akarnak, s mindenek előtt kész tények elé állítani a rövidesen összeülő békekonferenciát. A Budapesten megalakult Román Nemzeti Tanács november 9.-én felszólította a magyar kormányt, hogy adja át számára a magyarországi román lakta területek feletti hatalmat. Magyar javaslatra a Jászi Oszkár vezette kormányküldöttség tárgyalásokat kezdett a románság képviselőivel (Arad, november 13-14), akik nem voltak hajlandóak semmiféle megegyezésre, hanem a teljes elszakadást követelték. Ezzel egyidőben a Felvidékre betört csehszlovák egységek Pozsony térségébe értek, de az ottani magyar katonaság visszaszorította őket. A gyűrű azonban rövidesen bezárult. Az Újvidéken tartott Szláv Nemzeti Gyűlés (november 25.) kimondta a dél-magyarországi megyék csatlakozását Szerbiához. December 1-én pedig az erdélyi románok Gyulafehérváron tartott gyűlése nyilvánította ki Erdély egyesülését Romániával. A győztesek oldalára került szomszédok tehát új határok közé akarták szorítani Magyarországot, semmibe véve az etnikai (nemzetiségi) elvet. Lindert követő hadügyminiszter Bartha Albert . Az őszirózsás forradalom után előbb a Bánát kormánybiztosa volt, majd 1918.november 9. és december 12. között a Károlyi Mihály-kormány hadügyminisztere. Gyökeresen szakított elődje pacifista politikájával, kiáltványt adott ki a adott ki a magyar határok védelméről, megkezdte az ország számára akkor engedélyezett létszámú hadsereg szervezését (november végére mintegy 30 ezer főt sikerült besoroznia), s megpróbálta fenntartani a bomlófélben lévő egységek fegyelmét. Szakály Sándor hadtörténész szerint „Legfőbb érdeme, hogy felismerte a katonai kiszolgáltatottságot, és kijelentette, hogy az országot minden támadás ellen meg kell védeni”. Tk Azonban a Katonatanáccsal szembekerült, és lemondani kényszerült. A Tanácsköztársaság alatt bebörtönözték, majd ennek bukása után kizárták a hadseregből. A Horthy-korszak idején „minden vád alól” felmentették, és 1930-tól kezdve miniszteri nyugdíjat is kapott. Bartha Albert hadügyminiszer és Károlyi között folyamatos nézeteltérések voltak, mert Bartha a kormány több tagjával és Garami Ernővel a szocdemek vezetőjével egyetemben egyre nagyobb aggodalommal figyelte Károlyi és politikájának balra tolódását. Károlyi a sokszor használt hasonlatával oktatta ki Barthát: "Kérem, én gyorsvonatra ültem és aki nem tud gyorsvonaton utazni, az szálljon le." Bartha így válaszolt: " Az a baj, hogy ön nem utasnak ült fel a gyorsvonatra, hanem mozdonyvezetőnek... ahhoz pedig úgy látom nem ért. Ha ön mint utas, kitöri a nyakát, az az ön baja. De ha mint mozdonyvezető kisiklatja a vonatot, ebben a katasztrófában az összes utas elpusztul és a vonat is tönkre megy.„ (In: Bartha Albert: Kétszer szemben a kommunizmussal o.) Leírás: Bartha Albert vezérezredes, a demokratikus, nemzeti magyar honvédség vezetői között az egyik legbátrabb tábornok volt. Minden erejével harcolt a diktatúrák ellen, ezért került szembe a kommunizmussal éppúgy, mint a nácizmussal. Kétszer volt honvédelmi miniszter, először 1918-ban próbálta megmenteni az ország függetlenségét és megakadályozni az 1919-es kommunista hatalomátvételt.A második honvédelmi miniszterségére még nehezebb külpolitikai helyzetben került sor, ben. Moszkvával szembenállva akarta megmenteni a magyar honvédséget. Hősies ellenállás után emigrációba kényszerült, és 1960-ban az Egyesült Államokban halt meg. Linder Béla Wikipédia: Az őszirózsás forradalom idején személyes kapcsolatainak köszönhetően váratlanul felívelt politikai karrierje: vezérkari ezredesből, pártonkívüliként, 1918. október 31-én hirtelen hadügyminiszter lett. 1918. november 2-án mondta el az Országház előtt összegyűlt, a kormányra felesküdő tisztikarnak hírhedt beszédét: "Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni!" Dilettantizmusa miatt sokan bírálták, ezért november 9-én a hadügyminiszterségről kénytelen volt lemondani, de tagja maradt a kormánynak. Utóda: Bartha Albert Gyökeresen szakított elődje pacifista politikájával, kiáltványt adott ki a magyar határok védelméről, megkezdte az ország számára akkor engedélyezett létszámú hadsereg szervezését (november végére mintegy 30 ezer főt sikerült besoroznia), s megpróbálta fenntartani a bomlófélben lévő egységek fegyelmét. Szakály Sándor hadtörténész szerint „Legfőbb érdeme, hogy felismerte a katonai kiszolgáltatottságot, és kijelentette, hogy az országot minden támadás ellen meg kell véden.

16 A köztársaság kikiáltása 1918. november 16-án

17 Károlyi Mihály Wilsoni elvekben Pacifizmusban Forrás:26. old-16/17/18
vakon bízott Wilsoni elvekben Pacifizmusban Bartha Albert . Lovászy Mártonnal Batthyány Tivadarral megpróbáltak gátat vetni a kommunisták előretörésének , Károlyi azonban féle, hogy rossz forradalmárnak tartják elutasított minden ilyen tervet. Lehetetlenné vált 1918 végére a szélső baloldali erők féken tartása, s egyre támadóbban léptek fel. December 12-én tüntetést szerveztek 8 ezer katona részvételével Bartha hadügyminiszter ellen, akit emiatt lemondattak, mire tiltakozásul Batthyány is lemondott. Forrás:26. old-16/17/18

18 Tk 6,60. old: A kormány feladata lett volna a rendkívül súlyos gazdasági és szociális helyzet rendezése is. A háborúban kimerült, az antant blokádjába zárt országban 1918 őszétől egyre súlyosabb szén- nyersanyag- és élelmiszer hiány lépett fel . A közlekedés és szállítás teljes zűrzavara és a békegazdaságra való átállás nehézségei miatt az üzemek jelentős részében szünetelt a termelés. A munkás elbocsátások és a leszerelt katonák tömegei miatt a munkanélküliség az elviselhetőség határáig fokozódott. Az élelmiszer-, ruházat-, és tüzelőhiánya miatt nem jelentet megoldást a bérek, és segélyek növelése sem, mert így a kiáramló többletpénz csak az inflációt növelte, az alapproblémán nem változtatott a jegyrendszer sem. Miközben a kormánynak meg kellett küzdenie az idegen uralom alá került területekről elmenekült magyarok mind nagyobb tömegének és a háború alatt felhalmozott államadóságok kezelésének problémájával is. … A helyzet romlása gyorsan növelte a radikális, kommunista megoldások híveinek a számát, november-december folyamán az üzemekben sorra alakultak a munkástanácsok , amelyek több helyen átvették a vállalatok irányítását. A súlyos külpolitikai kudarcok január elején kormányválságot robbantottak ki. A kormány átalakult az új miniszterelnök Berinkey Dénes.

19 NEMZETI ÖSSZEFOGÁST követelt volna
Az egész magyarság jövőjét fenyegető helyzet minden eddiginél erőtejesebb NEMZETI ÖSSZEFOGÁST követelt volna A cseh légiókkal és a román hadsereggel szembeni szervezett fellépésre Károlyi csak 1919 elején szánta el magát. Károlyi Mihály és Jászi Oszkár

20 Tk old.

21 Iuliu Hossu püspök felolvassa az 1918
Iuliu Hossu püspök felolvassa az december 1-i gyulafehérvári román nemzeti gyűlés határozatát Erdély és Románia egyesüléséről

22 Az 1918-19-es forradalmak és a történelmi Magyarország felbomlása
Pacifista és a győztesek jóindulatára építő politikájának módosítására a Párizsban ülésező békekonferencia február 26-i döntése szolgáltatta az utolsó lökést, amelyet március 20-án kapott kézhez a szövetségeseket Budapesten képviselő Vix francia alezredestől. Ez azt tartalmazta, hogy a román csapatok a Szatmárnémeti-Nagykároly-Nagyvárad-Arad vonalig nyomulhatnak előre, ettől nyugatra pedig egy olyan semleges zóna létesül, amelybe Debrecen, Békéscsaba, Hódmezővásárhely és Szeged is beleesett volna. A jegyzéket Károlyi 21-én visszautasította, s azt tervezte, hogy Szovjet-Oroszországra támaszkodva meghirdeti a nemzeti ellenállást, s a külpolitikai fordulat belpolitikai alátámasztása céljából - megmaradva államfőnek - szociáldemokrata politikusokból álló kormányt nevez ki. Számításába azonban hiba csúszott. Népgyűlés Szatmárnémetiben március 2-án. A tömeg Károlyi Mihály beszédét hallgatja  Az es forradalmak és a történelmi Magyarország felbomlása

23 Tanácsköztársaság Tk.4 (Sz)-28/29.old

24 Tanácsköztársaságot proletárdiktatúrát 1919. Március 21. kikiáltják
bevezetik a proletárdiktatúrát Garabai Sándor és Kun Béla .  Tarján M. Tamás :1919. március 21. | Kikiáltják a magyarországi tanácsköztársaságot

25 A proletárdiktatúra magyarországi győzelme a környező államokat és a Párizsban ülésező békekonferenciát egyaránt meglepte, s kissé meg is rettentette. Attól tartottak, hogy a forradalom nem áll meg magyar földön, hanem a bolsevisták feltevése és reményei szerint továbbterjed nyugatra, s ott is szovjetrendszerek jönnek létre . Ft:Tanácsköztársaság:szovjet mintájú kommunista berendezkedés Magyarországon márc aug.1 között Ft:Proletárdiktatúra: kommunista ideológia szerint a proletariátus feladata, hogy legyőzze a burzsoáziát, s létrehozza a kizsákmányolástól és elnyomástól mentes társadalmat, a kommunizmust. Egy átmeneti időszakban azonban ellenfeleik erőszakos elnyomására van szükség, ez a proletárdiktatúra. /Harmat Árpád Péter/ Magyarország a forradalmak idején és a Horthy-kor kezdetén

26 A francia hadvezetés áprilisban koncentrált támadás megindítására készült, ám a cseh egységek felkészületlensége, s a szerb hadsereg lekötöttsége miatt április 16-án csak a román hadsereg indult meg Erdélyből A hadseregszervezés elmulasztása miatt a Tanácsköztársaság alig 40 ezer fős hadsereget örökölt a polgári demokratikus rendszertől. A március 30-án megkezdett toborzás eredményeként április közepére ez a létszám mintegy 20 ezer fővel nőtt. A román hadsereg azonban még így is többszörös erőfölénnyel rendelkezett, s alig két hétig tartó harcokban május 1-ére az egész Tiszántúlt elfoglalta…. Internáló táborokat állítottak fel, százakat deportáltak Romániába, és több helyi vezetőt kivégeztek. A magyar erők gyengeségét és lekötöttségét kihasználva április 26-án átlépték a demarkációs vonalat a cseh alakulatok is, s néhány nap alatt megszállták Munkácsot, Sátoraljaújhelyt és a miskolci iparvidék jelentős részét. A francia és a szerb haderő ugyanezekben a napokban Makót és Hódmezővásárhelyt vette birtokba. Zubor Zalán: A tanácsköztársaság utolsó offenzívája

27 A fenyegető vég elkerülése érdekében a Forradalmi Kormányzótanács április 20-án fegyverbe szólította a budapesti és vidéki munkásságot, s országszerte toborzó gyűléseket szervezett. A Vörös Hadsereg létszáma így egy-két hét alatt megduplázódott, sőt május végére elérte a 200 ezer főt. A jelentkezők zömét tiszántúli menekültek, viharsarki szegényparasztok, munkanélküliek, lelkes fiatalok és a külön zászlóaljakba szervezett budapesti munkások tették ki. Szép számmal jelentkeztek a hivatásos tisztek és altisztek, valamint a forradalom országos és helyi vezetői közül is. „Abban, hogy ősi földünket nem engedjük, találkozhatik a kommunista a nacionalistával” - adott magyarázatot e kissé különös helyzetre egy vidéki újságíró. Stromfeld Aurél vezérkari ezredes, az Osztrák–Magyar Monarchia vezérkari tisztje, a Tanácsköztársaság idején a magyar Vörös Hadsereg vezérkari főnöke.  Böhm Vilmos szociáldemokrata a Vörös Hadsereg népbiztosa, majd főparancsnoka Stromfeld Aurél és Böhm Vilmos Böhm Vilmos: AZ 1947-ES VÁLASZTÁSOK

28 A Tanácsköztársaság katonai sikerei
Clemenceau francia miniszterelnök júniusban jegyzékben követelte a Vörös Hadsereg visszavonását. Mivel Kun Béla abban bízott, hogy az együttműködéssel rendszere nemzetközi legitimitást nyerhet majd – vagyis a kommunisták meghívást kapnak a békekonferenciára –, elfogadta Clemenceau követeléseit, döntése azonban végzetes következményekkel járt. A Budapestről érkező utasítás teljesen megtörte az addig győztes hadsereg morálját, Stromfeldet pedig arra késztette, hogy benyújtsa lemondását, így a Vörös Hadsereg néhány napon belül teljesen széthullott. 1927. október 10. | Stromfeld Aurél halála

29 Az északi hadjárat sikerei nem tudták feledtetni a proletár diktatúrával szembeni belső elégedetlenséget. Felkelések sztrájkok sora bontakozott ki az országban, amit kegyetlenül elfojtottak. Vörös terror legfőbb alkalmazója: Szamuely Tibor, a vörös terror hóhéra Szamuely Moszkvába repül Vörösterror Püspökladányban Vörösterror Szolnokon TÖMEGGYILKOSSÁG HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN 1919-BEN 

30 Megszálló román csapatok Budapest utcáin

31 Őszirózsás forradalom
1918.Júnis 28. Ferenc Ferdinánd Doberdo Isonzo Piave I. világháború 1918. nov. 3. fegyverszünet Őszirózsás forradalom 9.1 OMM felbomlása 1918. márc.21. 1918. okt.31. Tanácsköztársaság Proletárdiktatúra Károlyi Mihály Vörös terror Kun Béla Hadseregét leszerelte, bizalmát a nyugattal való méltányos megegyezés hitébe vetette 1919.aug.1. Megszálló román csapatok Budapest utcáin