Sajátos nevelési igényű tanulók a közoktatásban Budapest, 2009. április 21.

Az előadások a következő témára: "Sajátos nevelési igényű tanulók a közoktatásban Budapest, 2009. április 21."— Előadás másolata:

1 Sajátos nevelési igényű tanulók a közoktatásban Budapest, 2009. április 21.

2 Amire fókuszálunk…  Előzmények, következmények, jelenségek  Integráció, együttnevelés  A „dupla” átmenet  Vízió, jövőkép

3 Látunk-e tovább az orrunk hegyénél?

4 Előzmények, következmények 1990: a Miniszterek Tanácsa határozatot fogadott el a közös oktatási integrációs politikáról 1993: a Közoktatási törvény paragrafusaiban fellelhető az együttnevelés csírája 2003: a Fogyatékos Emberek nemzetközi éve 2003: a Közoktatási törvény karakteres integrációs, együttnevelési törekvéseket fogalmaz meg 2004: csatlakozás az Európai Unióhoz

5 Az EGYMI AmbienteTrendEleganceEGYMI + „33. § … (az EGYMI létrejöhet a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval történő együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából.” „34. § … a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. „36. § … pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.”

6 Pedagógiai szakszolgáltatások (34. §.)  a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás;  b) fejlesztő felkészítés;  c.) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység;  d.) a nevelési tanácsadás;  e.) a logopédiai ellátás;  f.) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás;  g.) a konduktív pedagógiai ellátás;  h) a gyógytestnevelés. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása.

7 Két flakon kell a csodás hajhoz? …

8 Ismertebb modellek  Kéttanáros modell  Egyéni és kiscsoportos fejlesztésre épülő modell  Konzultációs modell  Utazótanári modell

9 2004. május 1.

10 NFT I-II. HEFOP  Az aktív munkaerő-piaci politikák támogatása során a munkanélküliség megelőzése és kezelése  A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem  Az egész életen át tartó tanulás  Az oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése TÁMOP  Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek ((1) hatékonyság, (2) hozzáférés, (3) egész életen át tartó tanulás)  Az oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésével ((1) a kompetencia alapú oktatás (2) újszerű megoldások és együttműködések kialakítása, (3)az eltérő oktatási igényű csoportok integrációjának támogatása)

11 Az oktatás és a munkaerőpiac kapcsolata  Mo-on a munkanélküliség meghaladja a 8 %-ot  Elsősorban a fiatal korosztályt és pályakezdőket sújtja  Okok: a képzési rendszerben keresendők  Tények: az iskolázottság színvonala és a munkanélküliségi ráta között fordított arányosság van A tanulatlan ember veszélyeztetettsége nagyobb Csehné Papp Imola: Az oktatás és a munkaerőpiac, Új Pedagógiai Szemle 2008/10

12 Oktatástervezési nehézségek  Mennyiségi prognózisok  A társadalmi igények alakulása  Nincs stratégiai tervezés Csehné Papp Imola: Az oktatás és a munkaerőpiac, Új Pedagógiai Szemle 2008/10

13 Axióma vagy csapda?  Az oktatás különféle szintjein mindig voltak hátrányos helyzetűek  Tudják-e, tudták-e kezelni az iskolák, a pedagógusok a helyzetet?  A tanulók egy része az iskola befejezése előtt elhagyja az iskolát (általános és közép) később sem folytatják esélytelenség a munkaerőpiacra bekerülésnek Mayer József: Az első, a második és az n-edik iskolai esély, Új Pedagógiai Szemle 2006/12

14 Az iskola „áldásos„ hatása  Az alap- és középfokú oktatásból való lemorzsolódás okai családi okok tanulmányi kudarcok Mayer József: Az első, a második és az n-edik iskolai esély, Új Pedagógiai Szemle 2006/12

15 Az évfolyamismétlés az iskolai kimaradás „előszobája” 1. táblázat Évfolyamismétlők az alapfokú oktatásban (%) Évfolyam Összesen 1.2.3.4.5.6.7.8. Forrás: OM Oktatásstatisztikai tájékoztatók. 1990/1991–1999/2000, 2000/2001 becslés, OM KIR-STAT adatgyűjtés 2001/2002–2004/2005. tanévek. 1990/1991 4,82,82,52,84,23,82,80,42,8 1991/1992 4,52,62,32,54,23,62,80,52,8 1992/1993 4,32,32,02,13,6 2,60,52,6 1993/1994 4,52,11,81,93,33,22,60,42,5 1994/1995 4,32,21,61,73,2 2,50,52,4 1995/1996 4,01,91,61,73,13,22,40,52,3 1996/1997 3,92,01,51,62,83,12,50,52,2

16 1997/1998 3,91,91,51,72,93,02,50,62,3 1998/1999 4,01,81,51,62,93,12,30,52,2 1999/2000 3,91,91,41,52,82,92,40,52,2 2000/2001 4,01,91,41,52,72,92,40,52,2 2001/2002 4,21,91,41,52,62,92,50,62,2 2002/2003 4,11,91,3 2,82,92,60,72,2 2003/2004 3,91,51,1 2,62,3 0,61,9 2004/2005 3,91,61,01,12,62,32,50,61,9

17 Akik az iskolában vannak…  Átlagos képességű – részképesség zavaros, lassan tanuló  Akcelerációban előre futó, koraérett– iskolaéretlen, „retardált”, lassan fejlődő  Jól igazodó, könnyen kezelhető - nehezen kezelhető, rossz magatartású, antiszociális beállítottságú  Tehetséges - sajátos nevelési igényű

18 Megoldási javaslatok  Prevenciós programok kialakítása.  Rugalmas oktatásszervezés működtetése.  Az iskola menedzsmentjének feladata a partnerkapcsolatok kialakítása, az igazgató elkötelezettségének erősítése stb.  A tanárok számára módszertani továbbképzések, „érzékenyítő” tréningek biztosítása.  A családok fokozatos bevonása a tanulók oktatásába.  Tanulók esetében a tanulás ösztönzése, az ehhez szükséges motiváció kialakítása.  A munkába állásra és a munkavállalók társadalmába történő beilleszkedést elősegítő programok működtetése. Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány KOMP-program Dobbantó

19 CÉL  hogy az egyes tanulók az önmagukhoz képest a lehető legmagasabb fejlettségi szintet érjék el ahhoz, hogy be tudjanak lépni a nyílt munkaerőpiacra,  hogy az attitűdváltás megtörténjen a programban részt vevő (speciális) szakiskolák munkatársai körében,  hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlősége megvalósuljon a munkaerőpiacon.

20 Mit üzen számunkra?  Nem elég a iskola befejezéséig eljuttatnunk tanulóinkat, hanem már most fel kell készítenünk őket a nyílt munkaerőpiacra!  Tudatosabbá kell tennünk a kompetencia alapú gondolkodást! Saját magunkban Tanulóink tevékenységében  Ki kell dolgozni az iskolák közötti átmenetet!  Fel kell készülni a szakiskoláknak is, nemcsak a befogadásra, hanem a sajátos nevelési igényű tanulók szakmaszerzésére és munkába állítására is.  A változó világban mindannyiunk adaptivitására szükség van!

21 Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében? Ahhoz, hogy egy iskolarendszer hatékonyan működjön 3 dolog elengedhetetlen! (McKinsey 2007. Megfelelő emberek váljanak tanárrá. Eredményes oktatókká képezzék őket. A lehető legjobb oktatást kapjon minden gyermek.

22 Köszönöm a figyelmet!