Az európai integráció alapjainak lerakása 2.

Az előadások a következő témára: "Az európai integráció alapjainak lerakása 2."— Előadás másolata:

1 Az európai integráció alapjainak lerakása 2.
EU Bővítése- 2. előadás Az európai integráció alapjainak lerakása 2.

2 Közös védelmi rendszer terve
Az ESZAK-tól függetlenül, de szintén 1950-ben merül fel Ok: 1950-ben kitör a koreai háború-> NY félelme, hogy a megosztott Németországban is hasonló következhet be és félelem a szovjet terjeszkedéstől Brüsszeli szerződés tagállamainak hadügyminisztereinek találkozója: európai csapategyesítésekre van szükség, USA jelenléttel USA inkább az NSZK bevonását ajánlotta (Európa még tartott a Wehrmacht felfegyverzésétől)

3 ET-ben megvitatták a javaslatot: megszavazták, de nem kötelező
Adenauer 2 memoranduma USA-nak: német részvételt ajánlott fel a nyugat-európai hadseregbe, cserébe hadiállapot vége (1951-ben valósul meg) NY-tal 1950. szept. USA-FRA- külügym.-ek találkozója: európai egységeket kell létrehozni, benne németekkel, NSZK-t fel kell venni a NATO-ba

4 1950. okt.: Pléven-terv (FRA)
- Európai Hadsereg, nemzetek feletti, vegyes nemzetiségű hadosztályok - Európai Közgyűlés, honvédelmi miniszter, Miniszteri Tanács - német egységek közös ellenőrzés alatt, nincs önálló főparancsnokság - a „Hatok” vettek volna benne részt (USA nem akart csapatokat odavezényelni, NBr és Skandinávia pedig féltette a szuverenitását) - meghatározták pontosan a létszámot

5 1952. máj. 27-én aláírták az EVK-t (Európai Védelmi Közösség= Eurpean Defensive Community)létrejozó szerződést NATO főparancsnokság alá tartozott volna 1952-ben SZU próbálja „elcsábítani az NSZK-t” : NSZK és BENELUX ratifikálta 1954: francia Nemzetgyűlés leszavazta (DE Gaulle is ellene kampányolt) Ez véget vetet a formálódó Európai Politikai Közösség tervének is : Montánunió és EVK összekapcsolása NSZK 1955-ben belépett a NATO-ba

6 NYEU EVK és EPK kudarca, kevésbé szupranacionális szerv kell
Brüsszeli szerződés módosítása (már nem a német agresszió ellen)-> NSZK és ITA is beléphessen 1954 (Nyugat-Európai Unió), 50 évre NSZK helyzetének rendezése, megszállás vége Kollektív védelem a cél; NATO mellett gyenge Egyeztető fórum, katonai integráció helyett fegyverzet-ellenőrzés (2000-ben vége, beemelték az EU-ba)

7 Gazdasági integráció folytatása
A kormányközi szervezetek (ET, NYEU, OEEC) nem kielégítőek a katonai és politikai együttműködés szupranacionális kezdeményezése megbukott Gazdasági integráció folytatása a kiút (Schuman-terv alapján a mélyítés fokozatai; átgyűrűző gazdaság) Igény a Jean Monnet tervei alapján felállított ESZAK továbbvitelére a gazdaságra átfogóan

8 Mélyítés fokozatai Szabadkereskedelmi térség: belső vámok korlátozások eltörlése, de önálló kereskedelempolitika Vámunió: közös külső vámok, közös kereskedelempolitika, áruk és szolgáltatások szabad mozgása (68-tól) Közös Piac: tőke és munkaerő szabd mozgása is

9 4. Egységes (belső) piac: a „négy alapszabdság” „nem vámjellegű” korlátainak felszámolása: fizikai akadályok eltörlése, pénzügyi (adózási szabályok) technikai korlátok (eltérő tagállami szabályok) felszámolása 5. Gazdasági Unió: gazdaságpolitikák összehangolása, integrációja, közös valuta-> monetáris unió 6. Politikai Unió: CFSP és bel-és igazságügyek közös szintre emelése 3-6.: a megvalósítás még folyamatban

10 EGK és EURATOM 1955. júniusi kormányközi konferencia (IGC) Messinában: vámunió és nukleáris energia hasznosítása Spaak-bizottság előkészítette 1957. március 25-en Rómában az ESZAK hat alapító állama aláírta az Európai Gazdasági Közösséget (EGK késöbb EK; European Economic Community, EEC), illetve az Európai Atomenergia Közösséget (European Atomic Energy Community, EURATOM) megalapozó Római Szerződéseket, amelyek a gyors ratifikációk után január 1-jével léptek életbe.

11 RSZ=EKSZ=EUMSZ EGK=Európai Közösség=Európai Unió EURATOM Maastrichti szerződés= EUSZ

12 RSZ 11 pontja a célokról: 1.Vámok és mennyiségi korlátozások lebontása 2. Közös vámtarifa és kereskedelempolitika kifelé 3.személyek, munkaerő, tőke szabad mozgása 4.Közös agrárpolitika 5.Közös közlekedési politika 6. versenypolitika 7. Gazdaságpolitikák összehangolása 8.jogharmonizáció 9. Európai Szociális Alap létesítése 10.Európai Beruházási Bank 11. Tengerentúli országokkal kereskedelmi társulás

13 EURATOM: az atomenergia-ipar gyors megteremtése a közös nukleáris kutatások előmozdítása, közös beruházások közös atomerőművek létesítése nyersanyagok es különféle hasadóanyagok kizárólagos joggal való beszerzése, elosztása, továbbá a biztonságellenőrzés megszervezése - a tagállamok közös nukleáris piacát a hasadóanyagokra és az atomipar részére szükséges egyéb termékekre vonatkozóan.

14 Mindkettőnek saját Minisztertanács, Bizottság
A Parlament és Bíróság az ESZAK-kal együtt működik 1965-ben megszületett az ún. Fúziós (vagy Egyesülési) Szerződés, amely ben lépett hatályba. összevonta a három Közösség (ESZAK, EGK, EURATOM) döntéshozó és végrehajtó szerveit: brüsszeli székhellyel létrejütt az Európai Közösségek Bizottsága és az Európai Közösségek Tanácsa. Egységes zservek, de különálló jogalanyiság

15 Hatok Európái (1958-1973) Fúziós-szerződés
Pozitív és negatív integráció fokozatai Közösségi joganyag, közvetlen hatály, közvetlen alkalmazhatóság Válságok: - „agrármaraton”- a szabadkereskedelem nehézségei a mezőgazdaságban - francia „üres székek” politikája a többségi szavazás ellen-> luxembourgi kompromisszum