1 I.) Cégünk a Hőtérkép Kft. 2006 óta folyamatosan figyelemmel kísérte az épületek energetikai tanúsításával kapcsolatosan megjelenő rendeleteket, törvényi.

Az előadások a következő témára: "1 I.) Cégünk a Hőtérkép Kft. 2006 óta folyamatosan figyelemmel kísérte az épületek energetikai tanúsításával kapcsolatosan megjelenő rendeleteket, törvényi."— Előadás másolata:

1 1 I.) Cégünk a Hőtérkép Kft. 2006 óta folyamatosan figyelemmel kísérte az épületek energetikai tanúsításával kapcsolatosan megjelenő rendeleteket, törvényi szabályozásokat és készült a 2009. január 01 – től történő bevezetésre. Szakembereink az elsők között szerezték meg a jogosultságot a tanúsítvány elkészítéséhez. Túl vagyunk a kezdeti bizonytalanságokon ám azt tapasztaljuk, hogy még nagyon sokat kell tennünk azért, hogy mindenki számára egyértelművé váljék, hogy mit és hogyan kell cselekednie ahhoz, hogy a megfelelő módon járjon el. Engedjék meg, hogy ebben segítsünk Önöknek !

2 2 II..) Előzmények : Az emberiség komoly kihívások előtt áll. Senki számára nem ismeretlen, hogy mára már oly méreteket öltött az energiafogyasztáshoz kapcsolódó szén-dioxid kibocsátás, hogy az jelentős hatással van a Föld klímájára,nehezen megjósolható helyi és lokális klímaváltozást idézve elő. A hagyományos fosszilis energiahordozók ára rohamosan nő és hozzáférésük is egyre költségesebb és bizonytalanabb. Logikusnak tűnik tehát ésszerű energiatakarékossági intézkedéseket foganatosítani, szelektív hulladékgyűjtésre buzdítani, új alernatív energiaforrásokat kutatni, bevezetni, alkalmazásukat elterjeszteni ( napenergia, geothermális energia ). Ezek azonban igen költséges beruházások és gyors eredménnyel nem számolhatunk.

3 3 III.) Ezért az Európai Unió Környezetvédelmi Bizottsága más irányban kezdett vizsgálatokat. Megállapították, hogy az épületekhez köthető energiafogyasztás az Európai Unió országaiban átlagban 45-50%-ra tehető. Magyarországon a 2005-ös KSH adatok szerint az összes energiafogyasztás 37%-a a lakó és kommunális ingatlanok fűtéséhez és használati melegvíz termeléséhez szükséges. Ezen magas értékekből arra a következtetésre jutottak, hogy az energiatakarékosság egyik formája az épületek energiahatékonyságának növelése. Ezen energia megtakarítási potenciál kiaknázására alkotta meg az EU a 2002/91/EK számú irányelvét, amely előírja, hogy minden Uniós Ország 2006. január 4-ig léptessen hatályba olyan intézkedéseket amelyek a bentlakókat tájékoztatják épületük energetikai teljesítményéről.

4 4 Ezen határidő alól Magyarország felmentést kért és kapott ( 2008-ig ), ám a törvényalkotók nem tétlenkedtek. A Gazdasági Minisztériumban az irányelvnek való megfelelést két részre bontották, épületekre és hőtermelő valamint légtechnikai berendezésekre és a két területet két különböző minisztériumhoz rendelték. Az épületekre vonatkozó jogalkotás a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Lakásügyi Hivatal hatáskörébe került. Az előírt rendeletalkotás első lépéseként olyan új, egységes energetikai számítási módszer került kidolgozásra, amely lényegesen eltér a korábbi MSZ 04-140-2 1991 szabványban leírtaktól. Az új energetikai szabályozás néven emlegetett 7/2006.(V.24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról ír elő követelményeket.

5 5 Szigorú keretek közé szorítja az 50 m2 -es és annál nagyobb új épületek szerkezeteinek hőátbocsátási tényezőit (W/m²K-ben), fajlagos hőveszteségét (W/m³K-ben) és összes éves energiafogyasztását (kWh/m²K-ben). Ez utóbbit 90-260 kWh/m²K közé engedélyezi, az épület lehűlő felületének és fűtött térfogatának függvényében. Mindezeket a tervezés és kivitelezés során kell biztosítani. A rendelet szerint járva el új épületek eddigi mintegy 25-35 W/m³ fajlagos hővesztesége 7-20,5 W/m³-re csökkenthető.

6 6 A rendelet kitér a : A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire A fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelményértékekre Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményekre Az épületek nyári túlmelegedésének kockázatára A pontosabb eredményhez néhány adat szükséges: Pl.: építés dátuma fal anyaga, fajtája, minősége: hagyományos tégla, panel, tégla, ytong, faszerkezet stb. falszerkezet egyes elemeinek mérete, külső határoló falak, fűtött tér határoló falak, födém, pincefödém, mennyezet, tető (alapanyag, szigetelés, stb.) nyílászárók tulajdonsága: méretei, milyen égtáj felé néznek, üvegfelületek méretei, minősége, keretek anyaga,...

7 7 - épület rendeltetése: lakóépület, közösségi épület, oktatási épület. - tényleges használat: folyamatos, szakaszos, személyek száma, tartózkodási ideje, helyiségek eltérő használata, stb... - az ingatlan hasznos területe nm-ben: alapterület, fűtött alapterület, fűtött belső tér felülete, helyiségek mérete,... - fűtési rendszer fajtája (fa tüzelés, villany, gázkonvektor, központi fűtés, egyedi stb.) - fűtési rendszer kora, teljesítménye stb - melegvíz ellátás, szellőzés, épület szélvédettsége, napsugárzás, árnyékolás - egyéb tulajdonságok (utólagos szigetelés)

8 8 Meghatározza a számítási módszereket mely húsz pontban került megfogalmazásra, kitérve a geometriai adatok meghatározásra a nettó fűtési hőenergia igény számításra a melegvíz-ellátás nettó hőenergia igényére és a légtechnikai rendszerek hőmérlegére is. A rendelet előírásait a 2006. szeptember 1-től beadott engedélyezési tervekkel kapcsolatban már be kell tartani, azaz minden ilyen tervdokumentációnak azóta kötelezően szerves részét képezi az épületenergetikai számítás, amely bizonyítja, hogy a tervezett és kivitelezendő épület számított éves összes energiafogyasztása nem fogja meghaladni a megengedett értékét. Második lépéseként az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításának módszerét definiálta a 176/2008. (VI.30.) kormányrendelet.

9 9 A rendelet meghatározza annak 1.) Alkalmazási körét : - mely kiterjed : a) új épület építésére; b) meglévő épületre (önálló rendeltetési egység, lakás) ba) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy bb) egy évet meghaladó bérbeadása estén. - nem terjed ki : a) az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre; b) az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre; c) a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre; d) a hitéleti rendeltetésű épületre; e) védetté nyilvánított műemléki épületre; f) a mezőgazdasági rendeltetésű épületre; g) a műhely rendeltetésű épületre; h) a levegővel felfújt, vagy feszített - huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló - sátorszerkezetekre.

10 10 2.) A tanúsítás szabályait (1) az energetikai tanúsítványt a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (a továbbiakban: Rend.) hatálybalépését követően indult eljárásban kiadott, jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló új épület építésekor kell elkészíteni. (2) a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig (bejelentésig). (3) Ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás vagy bérbeadás esetén a tanúsítvány elkészítéséről a tulajdonos gondoskodik, és azt a szerződés megkötését megelőzően, de legkésőbb a szerződéskötésig a vevőnek átadja, a bérlőnek bemutatja. A tanúsítvány összefoglaló lapját az épület közhasználatú részében jól látható helyen kell kifüggeszteni. A kifüggesztett tanúsítvány mellett feltüntethető az előírt vagy ajánlott belső hőmérséklet és a tényleges belső hőmérséklet értéke, illetve további energetikai adatok, így különösen a megújuló energia felhasználása.

11 11 A tanúsítványt az épület egészére kell kiállítani. Az építtető, illetve a tulajdonos biztosítja a tanúsítás elvégzéséhez szükséges dokumentumokat, számlákat, a szükség szerinti mérések, ellenőrzések elvégzésének helyszíni feltételeit és a szükséges mértékű közreműködést. A tanúsítást a) ha a felelős műszaki vezető igazolja, hogy az épület a kivitelezési dokumentáció és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőnek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be, új ápítésű ingatlanok eseténben a kivitelezési dokumentáció és az építési napló részét képező felelős műszaki vezetői nyilatkozat alapján; b) használt lakások tulajdonátruházása esetén a mért energiafogyasztási adatokból számítva a rendelkezésre álló számlák és tervrajzok alapján kell elvégezni.

12 12 3.) A tanúsítvány tartalmi követelményeit 4.) Energia-megtakarításra irányuló javaslat Ha az épület energetikai minőségi osztálya nem éri el a „C” kategóriát, akkor a tanúsítást megrendelő döntése szerint a tanúsítvány azonnal megvalósítható, energia- megtakarításra irányuló üzemviteli intézkedéseket, illetve hosszabb távon megvalósítható energiahatékonyságot növelő, felújítási, korszerűsítési munkákhoz kapcsolódó javaslatot (a továbbiakban: javaslat) is tartalmaz. A javaslat célja a tulajdonos tájékoztatása az energiahatékonyság növelésének lehetőségeiről. A javaslatban foglaltak megvalósítása nem része a tanúsítványban foglalt tények igazolásának. 5.) A tanúsítvány érvényessége A tanúsítvány 10 évig érvényes. Ha a tanúsítvány érvényességi ideje alatt az épületre vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, akkor az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni.

13 13 6.) A tanúsítást végző -megfelelő felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező szakmagyakorló Építésüggyel kapcsolatos építésügyi műszaki szakértői, mérnöki ill. építészeti tevékenységet az 1996. évi LVIII. Törvény szerint lehet végezni. Kamarai felvételre jogosító feltétel a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó egyetemen vagy főiskolán szerzett oklevél vagy azzal egyenértékű egyetemi diploma. Jelen esetben : energetikai mérnök építészmérnök építőmérnök gépészmérnök villamos mérnök egyéb – kidolgozás alatt

14 14 A jogosultsági vizsga – hasonlóan a tervezői, szakértői vizsgákhoz – általános, valamint az épületenergetikai kérdéseket tartalmazó külön részből áll. A Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnök Kamara különös vizsgarészt külön-külön napon teszi lehetővé. Az általános vizsgarész vonatkozásában, egész napos konzultációt is tartanak a kamara székházában, mely a vizsgadíjat befizetők számára ingyenes. A vizsgabizottság által összeállított kérdések a kamara honlapján elérhetők, azokra a felkészülés egyéni úton történik. Sikeres vizsga esetén : Teljes körű épületenergetikai szakértői (SZÉSZ8) és korlátozott tevékenységi körű épületenergetikai szakértői (SZÉSZ8K) végzettség szerezhető.

15 15 Tanúsítási szolgáltatást folytathat még : a) a települési önkormányzat, b) az energiaszolgáltató szervezet, illetve c) a b) pont hatálya alá nem tartozó, a Polgári Törvénykönyv 685. §-ának c) pontja szerinti más gazdálkodó szervezet,feltéve, ha a tevékenység ellátásához az (1) bekezdésében előírt feltételeknek megfelelő tanúsítót foglalkoztat, vagy megbíz. Az épületekre vonatkozóan az MMK és a Magyar Építész Kamara párhuzamosan vizsgáztat, és immár kb. 600 mérnök tett sikeres szakértői vizsgát, - a kazánok és légtechnikai rendszerek vizsgáira vonatkozóan – amely csak az MMK hatáskörébe tartozik – a vizsgakérdések június hónapban kerültek a Kamara honlapjára, és a vizsgáztatás júliusban kezdődött.

16 16 7.) A tanúsítás költségei - A tanúsítás díját a munkára fordított mérnök óradíjban számoljuk el, a tanúsítás elszámolható időigénye legfeljebb 2-3 munkaóra, - A tanúsító költségként csak az utazással, illetőleg a szemlével, a fényképezéssel, felméréssel, valamint a fénymásolással járó szükséges és igazolt készkiadásait számíthatja fel, - A tanúsító a számlával nem igazolható, szükségszerűen felmerülő költségeinek (posta, telefon, irodaszer, stb.) fedezésére költségátalányt is megállapíthat, amely legfeljebb a díj 10%-a lehet, - Az utazással eltöltött idő óradíja nem haladhatja meg a tanúsítás óradíjának 50%-át, -A kivételes óradíj felső határa az alapdíj két és félszerese lehet.

17 17 IV.) Hiányosságok A 176/2008. sz. kormányrendelet nyitva hagyta az energetikai tanúsítványok nyilvántartásának kérdését, amit végük a 277/2008. (XI.24.) kormányrendelet definiált úgy, hogy a VÁTI Kht-t bízta meg egy építésügy és településfejlesztés és – rendezés körébe tartozó központi adatbázis létrehozására és kezelésére. A 37 / 2008. ( XII.13.) ÖTM rendelet 38.Paragrafus f.) tájékoztatást arról, hogy az elkészült épületről a külön jogsza- bályban foglaltak szerint energetikai tanúsítványt kell kiállítani. V.) Megcélozható területek : Építőipari vállalkozások Önkormányzatok Ingatlan értékesítéssel foglalkozók Bankok Biztosító társaságok Adás-vétellel foglalkozó ügyvédi irodák

18 18 VI. bevezetés előnyei : A energetikai tanúsítvány bevezetésével a vevők előre tájékozódhatnak a kiszemelt ingatlan várható rezsi költségeiről és komfort fokozatáról, illetve a szabályozás hatásaként a beruházók, építetők számára is lényegesebb szemponttá válhat a hatékony energiafogyasztású ingatlanok tervezése, építése. A tanúsítás bevezetése az ingatlanpiacnak is érdeke, mivel objektív összehasonlítást tesz lehetővé a lakáspiacon. És ne feledjük el az elején említett energia potenciál kihasználását ezzel is csökkentve a környezetterhelést! Köszönöm figyelmüket.