Sikeres település-e Hédervár?

Az előadások a következő témára: "Sikeres település-e Hédervár?"— Előadás másolata:

1 Sikeres település-e Hédervár?
Horváth Eszter PhD hallgató Horváth Eszter vagyok. Első éves hallgató. Kistelepülések helyzetével, jövőbeli lehetőségeikkel, jövőképével foglalkozom majd a disszertációmban. E témakörnek egy részét képezi majd a sikeres települések vizsgálata. Nagyon érdekes kérdés maga a siker titkainak a vizsgálata, így a sikeres vidék témaköre is. Az Értelmezõ kéziszótár szerint a sikere fogalma: Valamely tevékenység szerencsés kimenetele, jó eredménye. Alkotással, magatartással kivívott tetszés. A fejlődési folyamatnak az eredménye és valójában a megtapadó, hatékony, eredményes. 2009/04/27

2 Sikeres település-e Hédervár?
Tartalom: Magyarországi sikerességi vizsgálatok Hédervár sikerességének vizsgálata Hédervár, ahogy a statisztika mutatja Gazdasági aktivitás Turizmus Pályázatok Hédervár történelme Civil szervezetek Partnerségek, kapcsolatok Sikeres helyi társadalom Polgármesterek Befektetések, jövőbeli kilátások Konklúzió Kemény tényezők Puha tényezők 2009/04/27 Sikeres település-e Hédervár?

3 Magyarországi sikerességi vizsgálatok
A területrendszer változásaival, az azokra ható tényezők vizsgálatával, és a térség sikerességével foglalkozó szakirodalom nagyon széleskörű: Enyedi György (1995, 1996) Szörényiné Kukorelli Irén (1997) Lengyel Imre (2000, 2002) Rechnitzer János (1993, 2000) Csatári Bálint (2002) Velkey Gábor és Tímár Judit (2003) Bőhm Antal és Bódi Ferenc (2001) Lukács Gergely Sándor (2008) Enyedi György (1995, 1996) foglalkozott először a sikeres város és városverseny fogalmával és integrálta be a sikeresség fogalmát a regionális kutatásokba. Szörényiné Kukorelli Irén (1997) a kistérségek sikerének tényezőivel foglalkozott és határozta meg a Nyugati Kapu vizsgálata során a sikerrégió fogalmát, ill. a fenntarthatóság és versenyképesség jelentőségét elemezte, mint a vidéki innovációk bevezetésének kulcsfeltételeit. Majd Lengyel Imre (2000, 2002) vizsgálta tanulmányaiban mélyrehatóan a települési és regionális versenyképességet, amihez a GDP, a foglalkoztatottság és a jövedelemviszonyok mutatóit hívta segítségül. Rechnitzer János (1993, 2000) szintén a versenyképességgel, továbbá az innovációkkal kapcsolatban végzett kutatásokat, Csatári Bálint (2002) a faktoranalízisen alapuló városfejlődési folyamatokat tanulmányozta. Velkey Gábor és Tímár Judit (2003) a helyi társadalom működését tekintették a sikeresség alapjául tanulmányukban. Bőhm Antal és Bódi Ferenc (2001) kutatásaikban azt vizsgálták, hogy az új vállalkozások miként változtatják meg a helyi közösségek gazdasági bázisát, milyen változásokat eredményeznek a foglalkoztatásban, miként változtatják meg a települések hagyományos gazdasági szerkezetét, valamint az újonnan alakult vállalkozások, önkormányzatok és azok vállalkozásai hogyan hatottak a hátrányos helyzetű térségekben lévő települések életére A legfrissebb kutatás Lukács Gergely Sándor (2008) tollából való. A sikeres vidéket elemző tanulmányában főként az oktatással, a gazdasággal és a munkapiaccal összefüggő sikertényezőket mutatta be, melyből kiderül, hogy szerinte a kistérségi siker alapfeltétele a versenyképesség növelése és megtartása. 2009/04/27 Sikeres település-e Hédervár?

4 Az alkalmazott sikerességi elmélet
Nem lehet általános receptről beszélni a sikeres térségek esetében, egységes megoldások nincsenek. A hely, a körülmények, a lehetőségek, s maguk a szereplők határozzák meg a jövőképet. Tanulmányomban az Enyedi György által felállított elméletet alkalmazom: az innovációs miliőt két tényezőcsoport alapján jellemzem. Így a siker megjelenítői: 1. Kemény faktorok (a területi gazdaság mutatói) 2. Puha faktorok (a gazdaságon kívüli, vagyis területi endogén tényezők) A “kemény” faktorok lényegében a területi gazdaság mutatói: - a gazdaság teljesítménye, annak időbeli alakulása - a foglalkoztatás szerkezete, a munkanélküliek aránya, annak trendje - a népesség képzettsége, iskolázottsága - a vállalkozás és külföldi tőke aktivitás - infrastrukturális ellátottság - intézményi bázis  A “kemény” mutatók alkalmasak a vizsgált település, térség helyzetének megítélésére. Az okok, az innovációs miliőt alakító körülmények már a “puha” faktorokban keresendők. Ezek a gazdaságon kívüli, vagyis területi endogén tényezők adják a területi egység további sajátosságát, azokat a másságokat, amik a sikert megalkotják, majd azt hordozzák. A területi endogén tényezők a területi egység történeti fejlődéséből, társadalmi meghatározottságaiból, kulturális értékeiből, közösségi rendszereiből, s a környezeti hatásaiból, valamint földrajzi adottságaiból következnek. Ilyen a jövőkép, a fejlesztési stratégia, a helyi, területi társadalom, s annak különféle intézményei, az identitás, és a gazdasági és politikai menedzsment, az együttműködés, ill. a partnerség. 2009/04/27 Sikeres település-e Hédervár?

5 Település specifikus sikertényezők
Hédervár sikerességének vizsgálatához fontos feltárni, hogy leszűkítve, azaz települési szinten, mik a sikeres működés feltételei. Így a siker tényezőihez sorolom: - a polgármestert, vagy egy befolyásos személyt, vállalkozót - a véleményformáló réteget - a település sajátosságainak és értékeinek a felismerését - az integrált helyi lakosságot (humán értékek fontossága) - a helyi vezetés eredményes működését Olyan település viszonylag kevés van, amelyben a fenti tényezők mindegyike megtalálható. Kutatási eredményeim alapján kijelenthető, hogy több kedvező feltétel párhuzamos megléte adja a pozitív eredményeket, a sikert. A siker tényezőihez sorolom a polgármester vagy egy olyan befolyásos személy, vállalkozó meglétét, aki a település érdekeit komolyan veszi, annak védelmére és megvalósításához minden lehetséges eszközt felhasznál és alárendel. Szükséges ezen kívül egy véleményformáló réteg kialakulása a településen, amely támogatja ezt a személyt, annak ötleteit és kezdeményezéseit. Továbbá szükség van a település sajátosságainak és értékeinek a felmérésére, azok felismerésére és kihasználására. Minél integráltabb egy település helyi lakossága, minél jobban együttműködik és kooperál a helyi társadalom, annál nagyobb esélye van a települést sikerre vinniük. Itt fontos megemlíteni azokat a humán értékeket, amelyek szintén nagy szerepet játszanak a sikeres helyi társadalmak és így a sikeres települések életében mint az identitás, az empátia, a szolidaritás, az adaptációs képesség és az innovációs hajlam. Felelőssége van ezen kívül a helyi vezetésnek is a település eredményes működtetésében, hiszen a menedzser típusú önkormányzatok azok, amelyek a helyi lakosságot engedik érvényesülni. 2009/04/27 Sikeres település-e Hédervár?

6 Sikeres település-e Hédervár?
Hédervár vizsgálata a sikerfaktorok szerint A következőkben arra teszek kísérletet, hogy e sikerfaktorok meglétét egyetlen településen belül, Héderváron megvizsgálom majd azok alapján értékelem helyzetét. Mitől lesz egy település sikeres? A nehezen megválaszolható kérdés mögött rendkívül összetett gazdasági és társadalmi folyamatok húzódnak meg. Ezen esettanulmánynak az a célja, hogy mögé nézzen ezeknek a folyamatoknak és választ adjon arra a kérdésre, hogy a Nagy–Duna és a Mosoni-Duna ölelésében elhelyezkedő szigetközi kisközség, Hédervár hogyan és milyen feltételek között fejlődött, sikeresnek nevezhető-e, és milyen perspektívák állnak a helyi lakosok előtt. 2009/04/27 Sikeres település-e Hédervár?

7 Hédervár, ahogy a statisztika mutatja
Hédervár lakossága: fő Hédervár fekvése: Mosonmagyaróvár és Győr között félúton Közlekedési adottságai: előnyös helyzetben van Infrastruktúrája: a falut teljes egészében lefedi az ívóvíz-, szennnyvízcsatorna- és gázvezeték Egészségügyi ellátása: mintaszerű Kapcsolatai: mosonmagyaróvári többcélú kistérségi társulás tagja és mikrotérségi központ Hédervár a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás tagja. Mikrotérségi központi egységként Gyermekjóléti Szolgálat, logopédus és pszichológus szolgálat is működik a faluban. Építésügyi és Útfelügyeleti Társulást hozott létre ill. Körjegyzőséget működtet Mecsérrel és Lipóttal, így a kistérség formálásában aktív szerepet tölt be. A települést tekintve természetes fogyásról beszélhetünk, mivel a halálozások száma magasabb, mint az élve születések száma. Hédervár népességének kor szerinti megoszlásának ismeretében a lakosság elöregedése figyelhető meg. Héderváron gyakorlatilag nincs munkanélküliség, időnként néhány állástalant regisztrálnak csak az önkormányzatnál. Győrnek és Mosonmagyaróvárnak nagyon erős a szívóhatása, a falu aktív lakosságának döntő többsége e két városba ingázik. A település megtartó képessége a fiatalok körét tekintve ugyan erősödik (Szigetközben működik három nagy pékség is: a tatai, a rárói és a lipóti, továbbá a lipóti termálfürdő, Hotel Orchidea szintén kínál álláslehetőségeket), de ahhoz hogy az ingázás megszűnjön sokkal több munkahely létrehozása lenne szükséges. Továbbá megfigyelhető egy olyan tendencia is, miszerint a hédervári fiatalok Ausztriában is egyre szívesebben vállalnak munkát. 2009/04/27 Sikeres település-e Hédervár?

8 Sikeres település-e Hédervár?
Hédervár történelme Hédervár település eredete a bronzkorig vezethető vissza. Nevét az körüli királyi hűbéradományi birtokosként idekerült Héder lovagról kapta. Héder leszármazottai, a Héderváry grófok évszázadokon keresztül országos tisztségek betöltésével és tetteikkel írták be nevüket a történelemkönyvünkbe. A települést ért pusztítások után is gazdag természeti, írásos emlékek, valamint néprajzi elemek maradtak fenn. A település eredete az itt talált leletek alapján a bronzkorig vezethető vissza. A halban, vadban gazdag „ezer sziget világa” ősidők óta terített asztallal várta ide az embert. Hédervár nevét az körüli királyi hűbéradományi birtokosként idekerült Héder lovagról kapta. (Héder vára Hédervár) Héder leszármazottai, a Héderváry grófok évszázadokon keresztül országos tisztségek betöltésével és tetteikkel írták be nevüket nemzetünk történelemkönyvébe. A település ig, majd ig mezőváros. Az itt élő ember élete örökös küzdelem volt. Küzdelem az elemekkel: a tűzzel, a vízzel, mely évente többször is belátogatott, de pusztított a tatár, a török, Ottokár cseh király, Albert főherceg és Napóleon csapatai, a pestis, tífusz járványok. Így a település többször is szinte teljesen elnéptelenedett. A természet kínálta életfeltételek mindig megújulást hoztak. Ennyi pusztítás, pusztulás után is gazdag természeti, írásos emlékek, valamint néprajzi elemek maradtak fenn. A grófi kastély, a Boldogasszony kápolna, a Szent Mihály templom, a hédervári Kont Istvánról, a kővé vált kenyerekről szóló legendák, a Parázsszeg tér századokat idéznek. Drasztikus változásokat okozott az közötti Duna szabályozás, az 1954-es árvíz, az 1959-es szövetkezetesítés. 2009/04/27 Sikeres település-e Hédervár?

9 Sikeres település-e Hédervár?
Gazdasági aktivitás A településen működő vállalkozások száma: hat kft. tíz bt. tizenegy kereskedelmi- és vendéglátóipari egység kb. ötven egyéni vállalkozás Az iparűzési adó az egyik fő bevételi forrása a település önkormányzatának, ezen belül is a Kastélyszálloda adja ennek jelentős részét. Százhatvanmilliós éves költségvetésükben mintegy 10 milliós adóbevétellel számolnak. Ennek jelentős hányadát az iparűzési adó (a költségvetés 5 százaléka) teszi ki, a fennmaradó részt pedig a telek-, kommunális-, idegenforgalmi-, illetve gépjárműadó. Hédervár költségvetése egy évtizede működési hiányos, az államtól kapott pénz nem fedezi az önkormányzat működését, az intézmények fenntartását. A Belügyminisztériumtól nyertek pénzt hátrányos helyzetű települések támogatása címén, így e pénzből és a fejlesztési bevételekből tudták pótolni a hiányt. 2009/04/27 Sikeres település-e Hédervár?

10 Sikeres település-e Hédervár?
Civil szervezetek A településen viszonylag élénk civil szervezeti élet zajlik: Sportegyesület Önkéntes Tűzoltó Egyesület Nefelejcs Nyugdíjasklub Polgárőr Egyesület Hédervári és Lipóti Gyermekek Neveléséért Közhasznú Alapítvány Hédervári Kont Lovas Egyesület Hédervári Baráti Kör Ezek a civil szerveződések fontos elemei a helyi társadalomnak, mert egyrészt gyakorlati hasznuk van, másrészt a településen élő emberek találkozási helyéül szolgálnak, ezzel viszonylagosan stabilizálják a helyi társadalmat. A Hédervári Baráti Kört 1989-ben a templom megújítása céljából hozták létre. Küldetését teljesítette és azóta is sikeresen működik. Kiemelkedő a Hédervári és  Lipóti Gyermekek Neveléséért Közhasznú Alapítvány működése, mely a diákoknak minden évben versenyeket szervez, támogatja a pedagógusok továbbképzését, a Timaffy napok szervezését és anyagi finanszírozását, a sport rendezvényeket, a focicsapat és a néptáncosok utaztatását, az úszásoktatást és a színjátszást. Eszközállomány fejlesztésében és a környezet szépítésében is aktívan részt vesznek. Pályázaton nyertek „Vigyázz! Gyerekek!” figyelemfelkeltő táblákat, melyek Hédervár község legveszélyesebb részére lettek kihelyezve. Továbbá „Akire büszkék vagyunk” díjat adományoznak minden évben az iskolásoknak. 150 éves idén az Önkéntes Tűzoltó Egyesület! 2009/04/27 Sikeres település-e Hédervár?

11 Partnerségek, kapcsolatok
Hédervár jó kapcsolatot ápol a szomszédos településekkel, különösen Mecsérrel és Lipóttal (kistérségi együttműködés, iskolai és családi kapcsolatok, Leader program). Hédervár külföldi önkormányzatokkal partnertelepülési kapcsolatokat ápol. A kapcsolatok nagyrészt a kultúra, oktatás és sport területén történő együttműködéseket jelentenek: Malinovo (Szlovákia) Héderfája (Erdély) St. Peter Freienstein (Ausztria) Az országon belüli és az országhatáron túli önkormányzatok közötti együttműködés első formái már az 1980-as években elkezdtek kialakulni, de lendületet igazán az 1990-es években kapott.Napjainkban az egymástól történő tanulás, a tapasztalatcsere, a közös projektek egyre inkább felértékelik az ilyen kapcsolatokat. Hédervár külföldi önkormányzatokkal partnertelepülési kapcsolatokat ápol. A kapcsolatok nagyrészt kulturális lehetőségeket, ezen kívül az oktatás és sport területén történő együttműködéseket jelentenek Göndöcs László a TSZ tanácselnöke volt akkor, és a magyar nóta és a sport szeretete hozta össze a két falu polgármesterét egymással 1984-ben ban Együttműködési Barátsági kapcsolat alakult ki Hédervár és Molinovo között, évente utaztak el egymáshoz látogatóba a polgármesterek ben a baráti szerződés meg lett újítva, tehát két hivatalos szerződés is erősíti a két nemzet kapcsolatát. Az erdélyi baráti kapcsolat Héderfája településsel 1992-ben jött létre, mikor is Göndöcs Lászlót személyesen kereste meg a Héderfája település akkori polgármestere az irodájában, a két település névhasonlósága miatt. A következő évben Hédervárról négyen utaztak ki Erdélybe, ahol kölcsönös rokonszenv alakult ki a két önkormányzat képviselői között, amit 1996-ban a hivatalos baráti szerződés aláírása követett. Tavaly a héderfájai templom 250. évfordulójára utaztak ki a volt polgármesterék, idén pedig Héderfájáról jönnek látogatóba Hédervár 800. évfordulójára. Az osztrák kapcsolat, St. Petefreiseinnel a lipóti falunapon 2002-ben vált hivatalossá, ahol többek között gazdasági, valamint vadászati lehetőségekről is megállapodott a két falu egymással és 2003-ban volt még egy hédervári és lipóti hármas találkozó, de a polgármesterváltás óta (2002) már nem olyan szoros a köztük lévő kapcsolat. 2009/04/27 Sikeres település-e Hédervár?

12 Sikeres település-e Hédervár?
Turizmus A turizmus szempontjából kevés olyan magyar falu van, ami annyi műemlékkel és egyéb nevezetességgel bír, mint Hédervár. - Héderváry Kastély - Boldogasszony-templom Árpád-fa Krumplibogár-szobor Köztéri műalkotások Ezen kívül Hédervár nagyon gazdag programkínálattal várja a látogatókat. A tizenötödik század első felében épített Boldogasszony-templom gondozott park közepén áll, előtte több száz éves mocsári tölgy. A védett park közepén áll a község legismertebb épülete, a tizenhatodik század közepén lerombolt várkastély helyén a még ugyanebben az évszázadban fölépített palota. Megtekintésre érdemesek a köztéri műalkotások is, így például a községháza melletti parkban található a magyar növényvédelem megújulásának emlékműve, az úgynevezett „Krumplibogár-szobor", vagy a 17-i századi Pesti szobor a Rozália parkban ill. az 1432-ből származó keresztelőmedence a Szt. Mihály templomban. Hédervár nagyon gazdag programkínálattal várja az oda érkező látogatókat egész évben. Ilyen például a Timaffy napok az iskolában, Civil nap a sportpályán, Polgárőr nap, falunap, Boldogasszony napok, Lovas találkozó, Tűzoltó egyesület napja, Gyertyagyújtás a kopjafánál, Mikulás napja, Idősek napja. Nyaranta koncerteket rendeznek, ilyen volt például a 2007-ben a Múzsák kastélya rendezvénysorozat alkalmával a kastélyszálloda angolparkjában megrendezett István a király rockopera, 2008-ban a Republic koncert, idén szintén a Kastélyban került megrendezésre a farsangi bál. A Búcsúi hagyományok tiszteletére minden évben megrendezésre kerül a búcsúi rendezvény, koncerttel, tűzijátékkal. Felnőtt és gyermek táncház működik rendszeres időközönként civil szervezetek szervezése nyomán a kastélyban élő zenével párosulva. 2009/04/27 Sikeres település-e Hédervár?

13 Sikeres település-e Hédervár?
A kastélyszálló Hédervár látnivaló közül a legjelentősebb az ősparkban magasodó Héderváry-várkastély. Történelmi jellegzetességek Az üzemeltető küldetése Célcsoportok Szerepe Hédervár életében A település II. Géza királyunk uralkodása idején Héder ispán szállásbirtokainak központja volt. Leszármazottai, a Héderváryak évszázadokon keresztül országos tisztségeket viseltek. Dezső, a kőszegi várnagy úgy mentette meg Károly Róbert életét a havasalföldi hadjárat során, hogy ruhát cserélt vele. A XVII. század végén a család férfiágon kihalt. Héderváry Katalin fiúsításával biztosították a folytonosságot, az utódok férjéről Viczay-Héderváryaknak nevezték magukat. Amikor e családnak is magva szakadt, az uradalmat a tiroli Khuen család vásárolta meg, felvéve a Héderváry nevet. Ők voltak a birtok utolsó tulajdonosai. 2004 áprilisában, vagyis éppen 5 éve nyílt meg a Hédervári Kastélyszálló. Bartha Sándornak az üzemeltetőnek a fő célja az volt, hogy megnyissa Magyarország legeredetibb és leghitelesebb kastélyszállodáját. A bérlő több százmillió forintot és jó néhány engedélyt szerzett be a műemlékvédelmi hivataltól. Elsősorban a romantikára és pihenésre vágyó vendégek érkeznek a kastélyba. A szálloda kitűnő fekvéséből adódóan, a jövőben nagyobb figyelmet szentelnek majd az osztrák valamint a szlovák vendégek elérésére. A kastély konferenciaturizmusból, esküvők szervezéséből, az átmenő forgalomból profitál leginkább. Egészséges fejlődés figyelhető meg a kastélyszálló életében. Hédervár sikeréhez nagyban hozzájárul, feltételezhetően az önkormányzat felé a legtöbb helyi adót is a kastélyt üzemeltető vállalkozás fizeti. 2009/04/27 Sikeres település-e Hédervár?

14 A Kont Panzió és Étterem
A 90-es évek közepétől fokozatosan hozott létre új üzleti vállalkozásokat: ’96-ban Kont Étterem ’98-ban Kont Panzió 2008-ban Kont Klub Ezek kialakításánál a cél az volt, hogy igényes éttermet / szálláshelyet / szórakozóhelyet hozzanak létre igényes kiszolgálással. A Kont Panzió a 90-es évek végén épült, míg a Kont Klub 2008-ban lett kész. Nyaranta van a legnagyobb forgalom az étteremben és a panzióban egyaránt. Ennek oka legfőképpen abban keresendő, hogy akkor van az esküvői szezon és az étterem nagyon szép parkkal és tóval rendelkezik. Másrészt a szomszédos faluban Lipóton, nagyon híres és népszerű termálfürdő működik, aminek a vendégei gyakran Héderváron szállnak meg. A Kont étterem 1996 óta működik, családi tulajdonban, korábban az ÁFÉSZ tulajdonában volt. A kialakításnál a cél az volt, hogy igényes éttermet hozzanak létre, falusias-házias jellegű ételekkel, nagy adagokkal, igényes kiszolgálással. Célcsoportjukat a tranzitforgalom utasai (Óvárról és Győrből), továbbá óvodai és iskolai közétkeztetés kiszolgálása teszi ki. A Panzióba visszatérő vendégek a jellemzőek. Egyre gyakoribbak a teltházas rendezvények az étteremben, mint például a „torkos csütörtök”, a nőnapi rendezvény, vagy az esküvői rendezvények. Az éttermet 3 éve teljesen felújították nagyrészt hitelből, jelenleg a konyha felújítása folyik. Minden bevételt visszaforgatnak a fejlesztésekbe. Az alkalmazottak mind környékbeliek. Az étterem és a panzió is tagja a Magyar Falusi Turizmus Szövetségének. Marketingtevékenységük nem jelentős, bár a panziónak és az étteremnek saját weboldala van, szórólap készült a népszerűsítésükre. Tervbe van véve két óriásplakát kirakása a falu két végébe. Az étterem vezetője azonban leginkább a szájhagyomány útján terjedő marketingben hisz. Ezt támasztja alá, hogy első évben, kezdéskor még csak 2 esküvőt szerveztek náluk, tavalyelőtt 4-et, tavaly pedig már több mint 25 került megrendezésre. 2009/04/27 Sikeres település-e Hédervár?

15 Sikeres település-e Hédervár?
Pályázatok Miután Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz még inkább felértékelődött a pályázatok szerepe: 1.) Phare CBC: 280 Millió Forint szennyvíztelep kapacitásbővítésére (+ 40 Millió Forint ugyanezen célra a KÖVICE pályázaton) 2.) Leader+ program: 90 Millió Forint támogatást nyert a kistérség (4 Millió Forintot kapott ebből Hédervár a Kont-emlékhely felújítására) 3.) ÖNHIKI-s települések pályázatán 2008-ban Forintot nyert el (ez a korábbi évekhez viszonyítva órási forráscsökkenés) 4.) E-Magyaroszág pont keretében: számítógépeket és érintőképernyős információs központot nyertek Az eddig (2002-től) benyújtott 33 pályázatból 14 lett sikeres. A legnagyobb sikeres pályázat a szennyvíztelep kapacitásbővítésére nyert PHARE CBC támogatás volt, amelynek összege 280 millió forint. A telep kapacitásbővítésére az önkormányzat további negyvenmillió forintot nyert a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2004-ben kiírt (KÖVICE) pályázatán. A 2006-ban megépült és átadásra került korszerű szennyvíztisztító nyolc település szennyvizét tisztítja. A helyi Kont Lovas Egyesület az első Leader-pályázaton több mint négymillió forintot nyert a Kont-emlékhely felújítására. 2008-ban az ÖNHIKI-s települések pályázatán csupán 192 ezer forintot nyert el, bár ezt az összeget a polgármester méltatlannak találja, mivel 2006-ban ezzel közel 20 milliót, azelőtt 27 milliót nyertek és azokhoz viszonyítva 2008-ban egyértelmű az óriási forráscsökkenés. Az e-Magyarország pont keretében számítógépeket nyertek a teleházba ill. a Kastélyszállodába egy érintőképernyős információ központot, mely segítségével megtalálhatjuk az összes hédervári műemlék helyét és történetét, továbbá a kistérségre jellemző növény-, és állatvilágot is megismerhetjük. 2009/04/27 Sikeres település-e Hédervár?

16 Sikeres helyi társadalom
Az Árpád-fa megmentése 2007-ben Sikeres hédervári asszonykórus „Virágos Magyarországért” díj Sószoba a hédervári óvodában Sikeres iskola összevonás 2006-ban Iskolaotthonos oktatás a Timaffy László Általános Iskolában - Az Árpád fa megmentésének története a sikeres programok a közösség akaratából és megszállott emberek igyekezete nyomán bontakozott ki. Húsvét előtti nagycsütörtökön, mikor is a betegeskedő hédervári Árpád-fa két ága is letörött. A hírre mentőakció indult az egész országban. Korábbi cementálási munkák miatt rothadt el a fa belső törzse, amit ki kellett szedni és amelyet azóta egy gúla támaszt - Nagyon sikeres a hédervári asszonykórus, aminek az idős tagjai a „Ki mit Tud?” -on első helyezést értek el. Tagjait 18 asszony alkotja - A falu már sorozatban minden évben elnyeri a virágos falu elnevezésű díjat. - A hédervári szülők innovatív ötletének megvalósulása nyomán 2006-ban átadták a hédervári óvodában kiépített sószobát. A Somadrin oldat jótékony hatásáról sokat hallottak a hédervári szülők, így az ő kezdeményezésükre az óvodában 2002-ben elkezdődött egy sószoba kialakításának szervezése. A sószobát egy raktárból alakították ki az önkormányzat támogatásával 115 ezer forintért. Sikeres iskola-összevonás valósult meg 2006-ban Héderváron. A lipótiak után 2006-tól a mecséri felsősök is Héderváron tanulnak a Timaffy általános iskolában. A szigetközi tanintézmények közül elsőként Timaffy Lászlóról elnevezett hédervári iskolában vezették be az iskolaotthonos oktatást, mely nevelési forma megoldást nyújthat az óvoda és az iskola közötti átmenet problémáinak enyhítésére. Az iskola fontosnak tartotta azt, hogy változtassanak a megszokott oktatási kereteken. Egy-egy tanóra után szabadidős foglalkozást szerveznek (drámajátékot, néptáncot, tartásjavító tornát), majd leckét készítenek a tanulók, gyakorolják, elsajátítják az új anyagot, levegőznek, étkeznek. 2009/04/27 Sikeres település-e Hédervár?

17 Befektetések, jövőbeli kilátások
A turisztikai beruházások támogatása jellemzi a falu stratégiáját. Az „arany háromszög” közelsége miatt vonzó a mosonmagyaróvári kistérség, így Hédervár is a befektetők számára Pálinkafőzde és pálinka múzeum létrehozása Egészségügyi és gyógyászati központ Az „arany háromszög" vagyis Budapest, Pozsony és Bécs viszonylagos közelsége – miatt vonzó a mosonmagyaróvári kistérség és így Hédervár települése is a befektetők számára. Igen sok érdeklődő akad: szinte hetente kopogtatnak be az önkormányzatok ajtaján a legkülönbözőbb ötletekkel aktatáskás emberek – magyarok és külföldiek, azonban komoly szándék híján a beruházásokból nagyon kevés valósul csak meg. ( „Több külföldi érdeklődő jött, hogy Héderváron golfpályát építene: tavaly például skótok jártak a hivatalban. Megnézték a területet, ám ezután nem jelentkeztek. Az egykori hédervári mozi épületében pálinkafőzdét és pálinkamúzeumot (látogatócentrummal egybekötve) hoz létre a győri likőrgyár: interaktív pálinkafőzésre is lesz mód, azaz minden látogató elkészítheti a saját pálinkáját. Az utóbbi években országos szinten is egyre inkább felértékelődik a pálinka, mint magyar védjegy. Hédervár idegenforgalmi látványosságot és adóbevételt remél a beruházástól, ezen kívül azonban megfizethetetlen reklámot jelentene a településnek. Barabás Attila, a Győri Likőrgyár Zrt. vezérigazgatójának pályázatát tavaly 2008-ban befogadták, a pályázat elbírálása azonban késlekedik. Az épület felújítási munkálatai elkezdődtek. Az épület kerítése már elkészült, továbbá kicserélték az épület tetőszerkezetét, viszont a belső átalakítás még várat magára. Százmillió euróból egészségügyi és gyógyászati központot épít idősek lakóparkjával egy belga–magyar beruházó Hédervár határában. Tizenöt hektáron 1270 ágyas komplexumot terveztek a Novákpuszta felé vezető területen. Egy kétezer méter mély termálkút fúrását is tervezik, ennek előzetes vizsgálati eljárását már elvégezték. A komplexum a rendezési terv utolsó fázisában van, a tervezési folyamatok végén tart a belga üzletember Paul de Coninck még a tervezés időszaka lesz, 2010-ben kerül kifúrásra a termálkút és az alapkő letétele. Nem lesz monumentális épület, összesen 15 apartman ház kerül kialakításra, gyógyászati és megelőző komplex szolgáltató rendszerek lesznek elérhetőek. Főképp az idősebb korosztály kiszolgálására épül, mely egészségpénztári fizetésre is lehetőséget biztosít. Emellett a termál kutak fúrásához szükséges vízjogi létesítési engedélyhez szükséges hatósági eljárás is folyamatban van.  2009/04/27 Sikeres település-e Hédervár?

18 Sikeres település-e Hédervár?
Polgármesterek Göndöcs László ( ) korábbi polgármester, Hédervár díszpolgára Jó kapcsolat kialakítása a külföldi testvérvárosokkal Innovatív ötletek: hédervári harangszó a Kossuth rádióban, Hédervár legszebb látnivalóiról tusrajz készítése Idegenvezetőként is működik a faluban Juhász József (2002 -) jelenlegi polgármester, Hédervár anyakönyvezetője Újszerű kezdeményezések: Hédervár orvosi komplexumának felújítása, támogatja a történeti városi cím megszerzését, jó kapcsolatot ápol a kistérségi sajtóval, sikeres telekértékesítések, hivatal felújítása A korábbi polgármester Göndöcs László, Hédervár díszpolgára három cikluson át, sőt, azt megelőzően tanácselnökként is irányította a falut és megbízható alapot teremtett a fejlődéshez. Göndöcs Lászlónak köszönhető Hédervár két külföldi testvérvárosával kialakított jó kapcsolat: Szlovákiában Molinovoval és Nagyküküllő megyében Héderfája településsel. Az ő ötlete nyomán a hédervári harangszó a korai barokk templomból egy hétig szólt a Kossuth rádióban (mindössze 3 hónap alatt elintézték a helyszínen a felvételeket). Szintén ő találta ki, hogy Hédervár legszebb látnivalóiról és műemlékeiről készüljön több képeslap méretű művészi tusrajz is, bár sajnos nem tudták mindet azóta sem eladni. Idegenvezetésre is van lehetőség Göndöcs László személyében, aki maximum 40 fős csoportokat szokott Héderváron körbevezetni, ezenkívül egy-egy egyházi rendezvényen énekel és Kont Szent Istvántól verseket szaval. Juhász József, mostani polgármester, anyakönyvezető is egyben. Mezőkövesdi származású, felesége révén került Hédervárra, a kilencvenes évek elején telepedtek le ben felkérésre vállalta a polgármester-jelöltséget. A polgármester szerette volna, ha a falu lakóit egy gondoskodó, értük dolgozó, hosszú távú terveket megfogalmazó önkormányzat támogatná a mindennapokban. 2009/04/27 Sikeres település-e Hédervár?

19 Sikeres település-e Hédervár?
Konklúzió Hédervár a Szigetköz közepe, s vitathatatlanul a régió legszebb települése Nagyon vonzó adottságokkal rendelkezik (víz közelsége, vadászati és horgászati lehetőségek és természeti csodák) A település sikeréhez azonban nagyban hozzájárul, hogy a helyiek ezen mindenkori adottságokból mit tudnak kihozni Turisztikailag most Hédervár Lipót után a második legfejlettebb település a Szigetközben Fontos azonban, a falunak erősítenie ezen pozícióját. Turisztikai programcsomagok, s szezont meghosszabbító programok szervezése új perspektívákat adhat. 2009/04/27 Sikeres település-e Hédervár?

20 Sikeres település-e Hédervár?
Konklúzió A falu innovációs lehetősége véleményem szerint mindenképpen a falusi turizmus fejlesztésében van: Mosoni-Duna part rehabilitációjának fontossága Szabadidős rendezvények országos hírűvé fejlesztése Egy központi termálfürdő komplexum építése Esetlegesen a szomszédos lipóti fürdő lefedése A helyi önkormányzatnak fel kell vállalnia ebben a koordináló szerepet. Csak így válhat Hédervár idegenforgalmi településsé. A fejlesztési lehetőségek kiaknázásának akadályait - mint az általánosnak mondható - abban látom, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek elegendő önerővel a releváns pályázatokon való elinduláshoz. Helyi lakosság és betelepülők!! - Eddig 2002-től 1115-ről 1150-re nőtt a lakosság száma. Most a Wellness komplexum megépítésével ember betelepülése várható. Helyi lakosság felhígul annak köszönhetően hogy a falu egyre inkább aggromerálódik: sok az új bevándorló (Óvárról és Győrből) - Új érdekek jönnek elő így, a viszonylag zárt csoporton belül. A sikeresség megtartásának egyik legfontosabb kérdése lehet, hogy hogyan lehet megtartani az eddig oly féltve őrzött hagyományokat? Hogyan lehet a betelepülőket beintegrálni a lokális társadalomba? Hogyan lehet az egymással ütköző érdekeket megoldani és a konfliktusokat megoldani? A megoldást itt is a helyi vezetés felelősségében és odafigyelésében látom. 2009/04/27 Sikeres település-e Hédervár?

21 Sikeres település-e Hédervár?
Köszönöm a figyelmet! Visszakanyarodhatunk tehát az Értelmezõ kéziszótár szerinti a siker fogalomhoz: A fejlődési folyamatnak az eredménye és valójában a megtapadó, hatékony, eredményes. Tehát Hédervárra a fenntartható, folyamatos, kiegyenlített fejlődés és siker jellemző. Ha a sikerességet egyfajta követendő példaként, a helyiektől és a vezetőiktől állandó alkalmazkodást kívánó, kreatív és innovatív ténykedésként értelmezzük, amelyben a résztvevő helyi lakosság jobban érzi magát, akkor Hédervárt egészében sikeresnek kell értékelnünk. Itt meg kell említeni, mint az egyik legfontosabb összetevőt: a meghatározó egyéniségű vezetőket, jelen esetben polgármestereket, akik elhivatottak voltak mindvégig és megalapozták munkájukkal a helyi összetartó közösséget is. 2009/04/27 Sikeres település-e Hédervár?

22 Sikeres település-e Hédervár?
Felhasznált irodalom Bőhm Antal – Bódi Ferenc: Sikeres helyi társadalmak. Budapest: Agroinform Kiadóház, p. Enyedi György: Városverseny, várospolitika, városmarketing. Tér és Társadalom 1-2., 1995. Enyedi Gy. (1996): Regionális folyamatok Magyarországon. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest. Lengyel I. – Rechnitzer J. (2000): A városok versenyképeségéről. In: Magyarország területi szerkezete és folyamatai az ezredfordulón. MTA RRK, Pécs. pp Timár J. – Velkey G. (szerk.) (2003): Várossiker alföldi nézőpontból. MTA RKK ATI, Budapest-Békéscsaba. 2009/04/27 Sikeres település-e Hédervár?