Az Európai Integráció története Politikai és gazdasági körülmények

Az előadások a következő témára: "Az Európai Integráció története Politikai és gazdasági körülmények"— Előadás másolata:

1 Az Európai Integráció története Politikai és gazdasági körülmények

2 Az európai egység gondolatának megjelenése
Immanuel Kant Victor Hugo Ortega y Gasset Richard Coudenhouve-Kalergi

3 A Briand Javaslat (1930) Francia-német együttműködésen alapuló európai struktúra Britek bevonása mellett francia hegemónia biztosítása

4 Integrációs motívumok a II. világháború utáni Európában
Újabb háború megakadályozása (ellenállási mozgalmak) Katonai szövetségek (emigráns kormányok, Nagy-Britannia vezető szerepe) Gazdasági együttműködések Harmadik erő Európája

5 Az integráció fontosabb előzményei
Feltartóztatási doktrina (1947 eleje) Marschall-terv (1948) 17 milliárd $ Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet ( ) Szovjet-amerikai kapcsolatok megromlása - hidegháború NATO (1949), Európa Tanács (1949) föderalista (közös parlament, közös kormány, közös gazdaságpolitika)-konföderalista (kormányközi együttműködés) elképzelések harca

6 Az Európai Közösség születése
Schuman nyilatkozat (1950) - szén és acéltermelés közös ellenőrzése britek részvétele nélkül német szén önkéntes alapon a francia acéltermelés számára

7 Az ESZAK létrehozása Párizs, 1951
tagállamok eltörlik az egymás közti forgalomban a behozatali és kiviteli vámokat, mennyiségi korlátozásokat, a megkülönböztető rendszabályokat és közös Főhatóságot hoznak létre hat tagállam

8 Az integráció továbblendítése
Beyen-terv (1955): A gazdasági integrációnak meg kell előznie a politikai integrációt A Montánunió Miniszteri Tanácsa elfogadta, szakértői bizottság a részletes javaslatok kidolgozására

9 A Római Szerződések (1958) EGK EURATOM
Alapvető cél a vámunió és a közös külső tarifarendszer létrehozása Hat tagállam

10 A Római Szerződés preambulumában lefektetett célkitűzések
Az európai népek egyre szorosabb összefogásának létrehozása A tagállamok gazdasági és szociális haladásának közös biztosítása Az országok közötti korlátok megszüntetése Népeik élet- és munkakörülményeinek állandó javítása Tartós gazdasági növekedés elérése és fenntartása Kiegyensúlyozott kereskedelem és tisztességes verseny megvalósítása Az országok gazdaságainak egyesítése, területek közti különbségek csökkentése, a kedvezőtlen adottságú térségek felzárkóztatása Közös kereskedelempolitika kialakítása Tengerentúli országok jólétének előmozdítása

11 Az EGK kezdeti időszaka (1958-1972)
Vámunió létrejön: 1968 között a kereskedelmi forgalom meghatszorozódott a hatok között, míg az EGK-n kívüli export csak két és félszeresére nőtt. A GDP átlagosan 5%-kal emelkedett évente (ez nem csak EGK-beli jelenség). A Szerződés célkitűzései nem valósultak meg maradéktalanul: a személyek, javak és a tőke teljesen szabad mozgását nem sikerült biztosítani. Egyetlen sikerterület, ahol igazi közös politika alakult ki, pedig a Szerződés csak keretszabályozást adott: MEZŐGAZDASÁG

12 A Római Szerződés közös agrárpolitikai célkitűzései
Mezőgazdasági termelékenység növelése Agrárnépesség részére megfelelő életszínvonal biztosítása Piacok stabilizálása Az ellátás folyamatos biztosítása Fogyasztók számára a kínálat elfogadható árszínvonalon való biztosítása

13 A Közös Agrárpolitika alapelvei
Az egységes piac elve A közösségi preferencia elve A pénzügyi szolidaritás elve (egyenlőtlen a terhek hordozása)

14 Az EGK kezdeti időszaka
1960: EFTA megalakulása 1961: brit csatlakozási szándék bejelentése 1961: Fouchet-bizottság jelentése a védelmi, külpolitikai és kulturális együttműködésről De Gaulle folyamatos ellenállása a közösségi megközelítéssel szemben

15 Az EGK kezdeti időszaka
1963: De Gaulle megvétózta az angolok felvételi kérelmét Hatok közötti válság 1965: üres szék politikája (többségi elv alkalmazásának elutasítása) : A Montánunió, az EGK és az EURATOM addigi külön szervei egyesülnek - Európai Közösségek elnevezés 1967: De Gaulle ismét megvétózta az angolok felvételi kérelmét 1969: De Gaulle lemondása után csatlakozási tárgyalások Írországgal, Nagy-Britanniával Dániával és Norvégiával. 1973: csatlakozások - Norvégia kivételével

16 A Kilencek 1972: Döntés az EMU-ról, cél 1980-ra létrehozni. Kudarcot vallott. 1979: Európai Pénzügyi Rendszer létrehozása (EMS), ECU létrehozása Együttműködés kiterjesztésének kísérlete politikai szintre - Tindemans jelentés: közös külpolitikára javaslat

17 A déli kibővülés Görögországgal 1962 óta társulási egyezmény, 1979-ben írták alá a csatlakozási szerződést, 1981-ben tag Portugália és Spanyolország 1986-ban váltak a Közösség tagjaivá

18 Az Európai Egységes Akta
1985: az EK intézményeinek felülvizsgálata Javaslatok az intézményi reformokra, az EK célkitűzéseinek módosítására 1986: Aláírták az EEA-t, 1987-ben hatályba lépett Az Akta végrehajtotta a szerződések revízióját, kiterjesztette az EK hatáskörét a környezetvédelemi és a műszaki együttműködésre. Megerősítették a pénzügyi unió létrehozásának szándékát, kiterjesztették a többségi szavazás alkalmazását.

19 AZ EU Szerződés 1992 1991: Maastrichti csúcstalálkozó:
Európai Közösség helyébe az Európai Unió elnevezés lép 1999-ig közös valutát vezetnek be Közös kül- és biztonságpolitika Közös vízumpolitika

20 Az Amszterdami Szerződés, 1997 - 1999
EUSZ teljesülésének felülvizsgálata Intézményi reform területén nem lépett előre Fontos fejlemények a foglalkoztatáspolitika terén Döntési mechanizmus demokratizálása Szorosabb bel- és igazságügyi együttműködés

21 A Nizzai Szerződés, 2001. Intézményi reform: parlamenti helyek, tanács szavazati súlyok újraelosztása, tekintettel a megnövekedett létszámú Unióra.

22 Az Athéni Szerződés, 2003 Az EU valamint Csehország, Észtország, Ciprus, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia közötti csatlakozási szerződések aláírása Athénben.