Szakszervezet és az Üzemi Tanács

Az előadások a következő témára: "Szakszervezet és az Üzemi Tanács"— Előadás másolata:

1 Szakszervezet és az Üzemi Tanács
Kerekegyháza Kovács Balázs

2 Országos érdekegyeztetés
Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) 2011-ig Kormány Munkaadói szövetségek (9 szervezet) Munkavállalói szövetségek (6 szervezet) Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) 2011-től Gazdaság Képviselői Oldal (11 szervezet) Munkavállalói Oldal (6 szervezet) Civil Oldal (1 szervezet – 5 képviselő) Tudomány Képviselői Oldal (3 szervezet – 5 képviselő) Egyházi Oldal (4 szervezet) OÉT: Tájékozódási jog: A munkavállalói és a munkaadói oldalnak (együtt: a kormányzat szociális partnerei) tájékozódási joga van minden, érdekeiket érintő fontos kérdésben. Véleményezési jog: Minden őket érintő gazdasági, szociális és foglalkoztatási kérdésben születendő jogszabály előkészítése során véleményezési jog illeti meg a szociális partnereket. Egyetértési jog: Csak a három oldal közösen dönthet többek közt egyeztetésük rendjéről, a közös ajánlásokról (mint a versenyszféra megcélzott éves átlagkereset-növekedése), az országos minimális munkabérről, a napi munkaidő leghosszabb mértékéről és a munkaszüneti napok meghatározásáról. Az NGTT funkcióját tekintve az Országgyűléstől, Kormánytól független, konzultációs, javaslattevő, tanácsadó testület, amely a társadalom egészét érintő, általános gazdaság- és társadalompolitikai kérdésekkel foglalkozik.

3 Szakszervezeti Konföderációk
Közszféra: Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés Szakszervezetek Együttműködési Fóruma Versenyszféra: Autonóm Szakszervezetek Szövetsége Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Munkástanácsok Országos Szövetsége 2013. December 6-án tartja alapító kongresszusát az ASZSZ, az MSZOSZ és a SZEF egyesüléséből létrejövő új konföderáció.

4 Konföderációs struktúra

5 Részszövetségek Ipari-, energiaipari ágazat szakszervezetei (7)
Közszféra szakszervezetei (8) Mezőgazdaság és élelmiszeripar szakszervezetei (8) Közlekedési ágazat szakszervezetei (3) Szolgáltatási ágazat szakszervezetei (6) Közüzemi és egyéb szakszervezetek (5)

6 Ágazati érdekegyeztetés
Ágazati Párbeszéd Bizottságok (30 db ÁPB) 2004-től 1 nemzetgazdasági ági, 18 ágazati, 9 alágazati 2 szakágazati 80 érdekképviselet képviselteti magát (40 munkaadói és 40 munkavállalói). Az ÁPB-k 21 Európai Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottság tevékenységében vesznek részt Ágazati Kollektív Szerződés – 4 db ÁKSZ: Építőipar  Sütőipar Vendéglátó- és idegenforgalom Villamosenergia-ipar 

7 Vasas az ÁPB-kben Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság
Információtechnológia és Kommunikáció Ágazati Párbeszéd Bizottság Kohászati Ágazati Párbeszéd Bizottság

8 Ágazati struktúra Kohász- Öntész Járműipari Gép- és járműipari
Elektronikai

9 Szakszervezeti jogosultságok
kollektív szerződést köthet tájékoztathatja a munkavállalókat a munkaügyi kapcsolatokkal és a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben közzéteheti a tevékenységével kapcsolatos információkat a munkáltatónál tájékoztatást kérhet a munkáltatótól munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos kérdésekben véleményezheti a munkáltatói intézkedést vagy annak tervezetét konzultációt is kezdeményezhet

10 Szakszervezeti jogosultságok
képviselheti a munkavállalókat jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatos kérdésekben a munkahelyen képviselheti tagját meghatalmazással bíróság, hatóság vagy egyéb szerv előtt használhatja a munkáltató helyiségeit munkaidőben vagy az után, érdekképviseleti tevékenysége céljából, megállapodás alapján jogosult a szakszervezeti tagdíj munkáltató általi ingyenes levonására és számára való átutalására munkajogi védelem illeti meg a tisztségviselőket munkaidő-kedvezmény illeti meg

11 Az üzemi tanács 5 évre választják
munkahelyi (telephelyen), központi és vállalatcsoport szintű az üzemi tanács hozható létre elnökét munkajogi védelem illeti meg munkaidő-kedvezmény: elnök – havi munkaidő 15%-a tag - havi munkaidő 10%-a működési feltételeit és működési költségeit a munkáltató biztosítja

12 Az ÜT taglétszáma 15 – 50 munkavállaló: 1 fő – üzemi megbízott
2001 munkavállaló felett: 13 fő

13 Az ÜT jogosultságai közös döntés joga: jóléti célú pénzeszközök felhasználása, véleményezési jog: munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetére terjed ki, tájékozódási jog: egyrészt általános, másrészt konkrét kérdésekre terjed ki, konzultációs jog: a véleményezési jog körébe tartozó intézkedések esetében joga van az üzemi tanácsnak konzultációt kérni, amely azzal jár, hogy a munkáltató a konzultáció tartama alatt, de legalább a konzultáció kezdeményezésének időpontjától számított hét napig nem hajthatja még végre a tervezett intézkedését, tárgyalási jog: a csoportos létszámcsökkentés és a munkáltató személyében bekövetkező változások esetén a munkáltató és az üzemi tanács között kötelezően folytatandó párbeszéd, munkavállalók tájékoztatásának joga: félévente, a munkáltatónál szokásos és ismert módon, üzemi megállapodást kötési jog.

14 Az ÜT véleményezési joga I.
a munkáltató átszervezése, átalakítása, szervezeti egység önálló szervezetté alakítása, termelési, beruházási program, új technológia bevezetése, a meglévő korszerűsítése, a munkavállalóra vonatkozó személyes adatok kezelése és védelme, a munkavállaló ellenőrzésére szolgáló technikai eszköz alkalmazása, az egészséges és biztonságos munkafeltételek kialakítására szolgáló, a munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések megelőzését elősegítő intézkedés, az új munkaszervezési módszer, valamint a teljesítménykövetelmény bevezetése, módosítása, a képzéssel összefüggő tervek,

15 Az ÜT véleményezési joga II.
a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevétele, az egészségkárosodást szenvedett vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezete, a munkarend meghatározása, a munka díjazása elveinek meghatározása, a munkáltató működésével összefüggő környezetvédelmi intézkedés, az egyenlő bánásmód követelményének megtartására és az esélyegyenlőség biztosítására irányuló intézkedés, a családi élet és a munkatevékenység összehangolása, munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egyéb intézkedés.