1 AZ EURÓPAI UNIÓ Hozzáférés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz.

Az előadások a következő témára: "1 AZ EURÓPAI UNIÓ Hozzáférés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz."— Előadás másolata:

1 1 AZ EURÓPAI UNIÓ Hozzáférés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz

2 2 •Nyilvános hozzáférés a dokumentumokhoz •Döntéshozatali folyamat nyitottsága Átláthatóság fő elemei

3 3 •1992 (Maastrichti Szerződés – 17. Nyilatkozat) “Transparency of the decision-making process strengthens the democratic nature of the institutions and the public’s confidence in the administration.“ •1993 Első jogi szabályok a dokumentumokhoz való hozzáférés területén Tanács nyilvános vitáinak lehetősége, a szavazásoknak és szavazatok indokolásának nyilvánossága Átláthatóság mint politikai fogalom

4 4 1999: Amsterdami Szerződés  EU Szerződés 1. cikke: "… új szakasz... az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatában, amelyben a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg …”  EK Szerződés 255. cikke: jog az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférésre  EK Szerződés 207. cikke: Amikor a Tanács jogalkotói minőségében jár el, a szavazások eredményét és a szavazás indokolását, valamint a jegyzőkönyvben rögzített megjegyzéseket minden esetben nyilvánosságra kell hozni Átláthatóság mint politikai fogalom

5 5 I. Hozzáférés a dokumentumokhoz

6 6 Érvényes szabályok •EK Szerződés 255. és 207. cikke •Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001 számú rendelete HL L 145, 2001.5.31, 43. o. •Tanács eljárási szabályzatának II. Melléklete HL L 106, 2004.4.15, 38. o. •Bureau Decision on public access to European Parliament documents HL C 374, 2001.12.29, 1. o. •A Bizottság 2001. december 5. határozata eljárási szabályzatának módosításáról HL L 345, 2001.12.29, 94. o. Aarhus rendelet (elfogadás előtt) Közös álláspont – Tanács 6273/2/05 sz. dokumentuma

7 7 1049/2001 sz. rendelet célja •A hozzáférésről szóló rendelet célja, hogy olyan módon határozza meg az EU dokumentumaihoz történő hozzáférési jogra irányadó elveket, feltételeket és (a köz- vagy magánérdek alapján) korlátozásokat, hogy a dokumentumokhoz a lehető legszélesebb körű hozzáférést biztosítsa (1. cikk)

8 8 Hatály •Vonatkozik minden, az intézmény birtokában lévő dokumentumra, amely az intézmény állított össze, vagy amelyek hozzá érkeztek •Az EU tevékenységi területre vonatkozik •Minősített dokumentumokra is vonatkozik, de speciális szabályok szerint

9 9 “Dokumentum” meghatározása •az adathordozótól (papír, elektronikus forma vagy hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel) függetlenül •az intézmény feladatkörébe tartozó politikára, tevékenységre és döntéshozatalra vonatkozó üggyel kapcsolatos adattartalom

10 10 Hozzáférés formái •Közzététel a Hivatalos Lapban vagy •Közvetlen (elektronikusan vagy az intézmény nyilvántartása által) vagy •Írásbeli kérelmet követően

11 11 A Tanács nyilvántartása A Tanács nyilvántartása •Működik 1999. január óta •Hivatkozásokat tartalmaz 647 267 dokumentumra (minden nyelv együtt, helyzet 2005.9.16.-án) •Abból 407 036 (kb. 63%) dokumentum közvetlenül hozzáférhető a nyilvántartás által •Hivatkozásokat tartalmaz 8 436 részben közzétett dokumentumhoz (ezek 2004 február óta a nyilvántartásban közvetlenül elérhetők)

12 12 Tanácsi nyilvántartás látogatottsága Tanácsi nyilvántartás látogatottsága •1999 (teljes év) 593 550 konzultáció •2005 (január 1.-augusztus 31.) 3 464 896 konzultáció

13 13 Tanács honlap

14 14 A Tanács nyilvántartásának első lapja

15 15 “ST” dokumentum “LIMITE” jelzés nélkül (= szöveg teljesen hozzáférhető) hozzáférhető

16 16 “ST” dokumentumok “LIMITE” jelzéssel (= szöveg nem hozzáférhető) nem hozzáférhető

17 17 Titokvédelmi kódok kezelése a Tanácsban •Nincs kód: nyilvános dokumentum, gyártás után Interneten által közvetlenül hozzáférhető •LIMITE: a Tanács belső használatára szánt szándékozott dokumentumok standard kódja •RESTREINT: minősített dokumentumok legalacsonyabb foka •CONFIDENTIEL UE, SECRET UE, TOP SECRET UE: “minősített dokumentumok” amelyekkel kapcsolatban különleges bánásmódot megkövetel a Rendelet

18 18 •a Tanács és előkészítő szervei üléseinek napirendtervezetei (kivételek!) •harmadik féltől származó, már közzétett dokumentumok (pl. fedőlapok és más intézménytől eredő a Tanácsnak címzett levelek) Közvetlenül hozzáférhető dokumentumok

19 19 •Jogalkotói terén: “I/A item” és “A item” feljegyzések és jogalkotói aktusok javaslatai, javasolt közös álláspontok valamint az egyeztető-bizottság által jóváhagyott közös szövegek •Minden egyéb a Tanács által elfogadott és a Hivatalos Lapban kiadandó szöveg (legal/linguist dokumentumok) Közvetlenül hozzáférhető dokumentumok

20 20  Közös álláspont elfogadása  Közös szöveg jóváhagyása, vagy  A jogalkotói aktus végső elfogadása Közvetlenül hozzáférhető dokumentumok minden korábbi az aktus összefüggéssel álló “LIMITE” ST-dokumentum közvetlenül közzétehető (néhány kivétellel)

21 21 Első kérelmek  Ki dolgozza fel?  A Főtitkárság “Transparency, access to documents and information to the public” Egysége  Milyen hátáridőben?  15 munkanap + a további 15 munkanap kivételes esetekben Kérelmek

22 22 Lehetséges válaszok Az első kérelem elfogadható A dokumentum egy részét közzéteszik Az első kérelem elutasítása

23 23 Az első kérelem elfogadható: 1999 óta, a kért dokumentumok 71-85 százaléka közzé van téve Az első kérelem elfogadható: 1999 óta, a kért dokumentumok 71-85 százaléka közzé van téve Ha a Tanács közzétesz ST dokumentumot, ezt automatikusan a nyilvántartásba beleteszik

24 24 Részlegesen közzétett dokumentumok Részlegesen közzétett dokumentumok Részbeni közzététel:  megfontolandó minden esetben  P/A ikon a nyilvántartásban = a szöveg nem teljes terjedelmében hozzáférhető

25 25 A visszautasítás alapja Abszolút kivételek (nincs mérlegelési teszt) A nyilvánosságra bocsátás veszélyeztetné a következők védelmét: -a közérdek tekintetében a közbiztonság, védelmi és katonai ügyek, nemzetközi kapcsolatok, vagy pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitika -a magánszemély becsülete és személyiségi jogai (4. cikk, 1. §)

26 26 Kivételek “nyomós közérdek” teszttel A nyilvánosságra bocsátás veszélyeztetné a következők védelmét: -kereskedelmi érdekek* -bírósági eljárások és jogi tanácsadás -ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok célja (4. cikk, 2. §) Bocsátás súlyosan veszélyeztetné -az intézmény döntéshozatali eljárását (4. cikk, 3. §) * Aarhusi rendelet: nyomós közérdek létezne ha a kért információ környezeti kibocsátásra vonatkozik A visszautasítás alapja

27 27 Minden elutasítást meg kell indokolni! Ellentétben a kérelmezővel, akinek nem kell indokolni kérelmét

28 28 -Általános szabály harmadik fél dokumentumara: az intézmény tanácsot kér a harmadik féltől, ha nem egyértelmű, hogy a dokumentum közzétehető-e -Ha a harmadik fél tagállam: “kérheti az intézménytől, hogy előzetes beleegyezése nélkül az intézmény az illető tagállamtól származó dokumentumot ne tegye közzé” DE (A TANÁCSBAN): a legtöbb tagállamoktól fogadott dokumentum Tanácsi dokumentum! Harmadik fél dokumentumai különleges bánásmódban részesülnek

29 29 SECRET UE -kérelmekkel csak azok a személyek foglalkozhatnak, akik jogosultak betekinteni ezekbe a dokumentumokba (“need to know” elv) -csak a kibocsátó hozzájárulásával vehetők fel a nyilvántartásba, illetőleg adhatók ki CONFIDENTIEL UE TRES SECRET UE Különleges bánásmód minősített dokumentumok számára

30 30 Ha a Tanács elutasítja az alapkérelmet vagy csak részben bocsátja ki a dokumentumot, a kérelmezőt tájékoztatják, hogy jogosult megerősítő kérelmet benyújtani (7. cikk, 2. §) Megerősítő kérelem

31 31 Teljes vagy részleges elutasítás esetén a kérelmező megerősítő kérelmet nyújthat be, amelyben az intézményt álláspontja felülvizsgálatára kéri Ki válaszol? Tanácsban:  Főtitkárság válaszjavaslatot készít elő  amit a Working Party on Information fogad el,  a Tanács elfogadja a választ Bizottságban: Főtitkársága Parlamentben: Alelnök Milyen határidőben? 15 munkanap + további 15 munkanap kivételes esetekben Megerősítő kérelem

32 32 Ha az intézmény (részben) elutasítja a megerősítő kérelmet is, a kérelmezőt értesítenie kell jogorvoslat lehetőségeiről: –Panaszt nyújthat be az Európai Ombudsmanhoz vagy –Bírósági eljárást indíthat (Elsőfokú Bíróság) Jogorvoslat elutasítás esetén

33 33 Jogesetek lényeges elemei A kérelmezőnek nem kötelessége kérelmét indokolni Ezzel szemben minden negatív döntés indokolandó A hozzáférési jog kivételei szűken értelmezendők Elvben dokumentumonként kell megállapítani, hogy kivétel alkalmazható-e A 4. cikk, 5. § kivétel a 4. §-on: absolut veto tagállamokért Lex specialis szabályok lehetségesek

34 34 II. Döntéshozatal nyitottsága a Tanácsban

35 35 Döntéshozatal nyitottsága –Kiinduló fázisban: a Bizottság bemutatja a legfontosabb jogalkotási javaslatait; azt követően, nyilvános vita Tanácsban –Végső fázisban: a jogalkotási aktusokkal kapcsolatos szavazás, valamint a Tanácsnak e szavazáshoz vezető utolsó tanácskozásai és a szavazatok indokolása nyilvános A Tanács nyilvános tanácskozásai és nyilvános viták A Tanácsnak az együttdöntési eljárás aktusaival kapcsolatos tanácskozásai nyilvánosok, a következők szerint:

36 36 Döntéshozatal nyitottsága •A vita a Tanács éves működési programjának irányvonalairól nyilvános •A Tanács legalább egy nyilvános vitát tart minden fontos új jogalkotási javaslatról, és •A Tanács minősített többséggel, eseti alapon úgy határozhat, hogy más nyilvános vitákat is kell tartani az Unió érdekeit érintő fontos kérdésekről A Tanács nyilvános tanácskozásai és nyilvános viták Ezen felül:

37 37 Döntéshozatal nyitottsága •a szavazások eredményét •a szavazatok indokolását •a Tanács jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatokat és e jegyzőkönyvben rögzített jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos pontjait A Tanács nyilvános tanácskozásai és nyilvános viták A Tanács eljárási szabályzata 9. cikk szerint: nyilvánosságra kell hozni

38 38 Az EU intézményeinek nyitottsága Az Európai Parlament vitái nyilvánosak,...

39 39 Az EU intézményeinek nyitottsága … valamint a Tanácséi, ha jogalkotási javaslatokat vizsgál és róluk meghatároz