Vámunió.

Az előadások a következő témára: "Vámunió."— Előadás másolata:

1 Vámunió

2 Gazdasági és jogi keretek
A szabadkereskedelmi övezet és a vámunió egybevetése Vámok csökkentés/eltörlése a partner országokból származó áruk esetében A saját vámtételek megtartása/feladása Mely termékek áramolhatnak szabadon? A vámunió mint a gazdasági (és politikai) integráció alapköve Kereskedelemteremtő és kereskedelemterelő hatások Eredmények: Európai Szén- és Acélközösség – sikerek 1954-re EURATOM – a vámok lebontása január 1-jére Európai Gazdasági Közösség Minden termék kereskedelmét átfogja 3 x 4 éves időszak A tervezettnél korábbi megvalósítás: július 1.

3 Gazdasági és jogi keretek
A gazdasági integráció fokozatai Preferenciális övezet Szabadkereskedelmi övezet Vámunió Közös piac Egységes piac Gazdasági és valutaunió ?

4 EGK-szerződés (1958) ELSŐ RÉSZ Alapelvek 1. cikk
E szerződéssel a MAGAS SZERZŐDŐ FELEK egymás között létrehozzák az EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉGET. 2. cikk A Közösség feladata, hogy közös piac létrehozásával, valamint a tagállamok gazdaságpolitikáinak fokozatos közelítésével a Közösség egész területén előmozdítsa a gazdasági tevékenységek harmonikus fejlődését, a folyamatos és kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, a nagyobb stabilitást és az életszínvonal gyorsabb emelkedését, valamint a tagállamai közötti kapcsolatok szorosabbá tételét.

5 EGK-szerződés 3. cikk: A 2. cikkben foglaltak megvalósítása céljából a Közösség tevékenysége – e szerződés rendelkezései és az abban meghatározott ütemezés szerint – a következőket foglalja magában: a) a tagállamok között az áruk behozatalára és kivitelére vonatkozó vámok és mennyiségi korlátozások, valamint minden más, azokkal azonos hatású intézkedés eltörlése; b) közös vámtarifa létrehozása és a harmadik országokkal szemben közös kereskedelempolitika kialakítása; c) az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke tagállamok közötti szabad mozgását gátló akadályok eltörlése; d) közös politika elfogadása a mezőgazdaság területén; e) közös politika elfogadása a közlekedés területén;

6 EGK-szerződés, 3. § f) olyan rendszer bevezetése, amely megakadályozza a közös piaci verseny torzulását; g) olyan eljárások alkalmazása, amelyek révén a tagállamok gazdaságpolitikái összehangolhatók, és fizetési mérlegük egyensúlyzavarai kiküszöbölhetők; h) a tagállamok jogszabályainak közelítése a közös piac megfelelő működéséhez szükséges mértékben; i) egy Európai Szociális Alap létrehozása a munkavállalók foglalkoztatási lehetőségeinek javítása és az életszínvonaluk emeléséhez való hozzájárulás érdekében; j) egy Európai Beruházási Bank létrehozása új források megteremtése útján a Közösség gazdasági növekedésének elősegítése céljából; k) a tengerentúli országok és területek társulása a kereskedelmi forgalom növelése és a gazdasági és társadalmi fejlődés közös elősegítése érdekében.

7 Közösségen belüli kereskedelem A belső vámhatárok felszámolása
Római Szerződés: a vámok fokozatos csökkentése, majd eltörlése A tagállamok hatóságai ambivalensek: Védik a termelőiket Igazolják saját létüket 1988: Egységes Adminisztratív Okmány 1993. január 1. óta: nincsenek vám-formalitások az EK-n belüli határok átlépésekor 60 millió űrlap vált fölöslegessé!

8 EGK-szerződés (1958) Vámunió 1. szakasz
A tagállamok közötti vámok eltörlése 9. cikk (1) A Közösség vámunión alapul, amely a teljes áru-kereskedelemre kiterjed, és magában foglalja a beho-zatali és kiviteli vámok, valamint az azokkal azonos hatású díjak tilalmát a tagállamok között, továbbá közös vámtarifa bevezetését harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban. (2) E cím 1. fejezete 1. szakaszának, illetve 2. fejeze-tének rendelkezéseit a tagállamokból származó, továbbá a harmadik országokból érkező és a tag-államokban szabad forgalomban lévő termékekre kell alkalmazni.

9 EGK-szerződés 10. cikk (1) A harmadik országokból érkező termékek akkor tekinthetők egy tagállamban szabad forgalomban lévőnek, ha az adott tagállamban eleget tettek a behozatal alaki követelményeinek, és a fizetendő vámot vagy az azzal azonos hatású díjakat az adott tagállamban e termékekre beszedték, és azt sem teljes egészében, sem részben nem térítették vissza. (2) Az e szerződés hatálybalépését követő első év végéig a Bizottság meghatározza a 9. cikk (2) be-kezdésének alkalmazására vonatkozó közigazga-tási együttműködés módszereit, figyelembe véve a kereskedelmet terhelő alaki követelmények lehető legnagyobb mértékű csökkentésének szükségességét. …

10 EGK-szerződés 12. cikk A tagállamok tartózkodnak attól, hogy egymás között új behozatali vagy kiviteli vámot vagy azzal azonos hatású díjat vezessenek be, továbbá hogy az egymással folytatott kereskedelemben már alkalmazott ilyen terheket növeljék. 13. cikk (1) A 14. és 15. cikknek megfelelően az átmeneti időszakban a tagállamok fokozatosan eltörlik a közöttük hatályban lévő behozatali vámokat. (2) A tagállamok az átmeneti időszakban fokozatosan eltörlik a közöttük hatályban lévő behozatali vámokkal azonos hatású díjakat. …

11 EGK-szerződés 14. cikk:(1) Az egymást követő csökkentések alapját minden egyes termék esetében az január 1-jén alkalmazott vám (alapvám) képezi. (3) Az első csökkentéskor a tagállamok egymás között az alapvámnál 10%‑kal alacsonyabb vámtételt vezetnek be minden termékre. Minden további csökkentés alkalmával a tag-államok vámtételeiket összességében olyan módon csökkentik, hogy a (4) bekezdésben meghatáro-zott teljes vámbevételük 10%‑kal csökkenjen, és egyúttal az egyes termékek vámtételei legalább az alapvám 5%‑ával csökkenjenek. Azon termékek esetében azonban, amelyek vám-tétele még ezután is 30% felett van, a csökken-tésnek az alapvám legalább 10%‑át kell kitennie.

12 EGK-szerződés 16. cikk A tagállamok legkésőbb az első szakasz végéig eltörlik az egymás közötti kiviteli vámokat és az azokkal azonos hatású díjakat. … 19. cikk (közös vámtarifa) (1) Az alábbiakban meghatározott feltételek szerint és korlátok között a közös vámtarifa vámtételei a Közös-ségben lévő négy vámterületen alkalmazott vámtételek számtani átlagával egyeznek meg. (2) Az átlag kiszámításának alapjául a tagállamok által január 1-jén alkalmazott vámtételek szolgálnak.

13 EGK-szerződés 2. FEJEZET
A tagállamok közötti mennyiségi korlátozások megszüntetése 30. cikk A következő rendelkezések sérelme nélkül a tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés. 31. cikk A tagállamok tartózkodnak attól, hogy egymás között új mennyiségi korlátozást vagy azzal azonos hatású intézkedést vezessenek be.

14 EGK-szerződés 36. cikk: A cikk rendelkezései nem zárják ki a behozatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, amelyeket a köz-erkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok és növények egészségének és életének védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol. Ezek a tilalmak és korlátozá-sok azonban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei. 37. cikk: (1) A tagállamok fokozatosan minden keres-kedelmi jellegű állami monopóliumot kiigazítanak oly módon, hogy az átmeneti időszak végére az áruk beszerzési és értékesítési feltételeire vonatkozóan a tagállamok állampolgárai között ne álljon fenn megkülönböztetés.

15 Közösségen belüli kereskedelem Állat- és növény-egészségügyi előírások
Ezek az előírások „helyettesíthetik” a vámokat és díjakat Melyik korlátozás a szigorúbb? A mennyiségi korlátozások nem teszik lehetetlenné a külkereskedelmi forgalmat Az állat- és növény-egészségügyi előírások meg-akadályozhatják áruk külkereskedelmi forgalomba kerülését Növényeknél: vizsgálat a célországban Állatoknál: vizsgálat az eredet országában Közös állatvédelmi előírások Száj- és körömfájás – nincs oltás BSE Bovine spongiform encephalopathy – Creutzfeldt-Jacob szindróma

16 Kereskedelem harmadik országokkal Közös vámtarifa
Egyetlen vámeljárás, ezt követően szabad áramlás az Európai Gazdasági Térségben A tagállamok: elvesztették vámbevételeiket (1975 óra) elvesztették hatáskörüket vámügyekben GATT/WTO (1995): mind az autonóm, mind a szerződéses vámokat szabályozták KN: Kombinált Nómenklatúra (vám és statisztika) – évi tanácsi rendelet Integrált Vámtarifa (TARIC) – évi ua. a vámtételek is szerepelnek benne 10 számjegyű

17 Kereskedelem harmadik országokkal
Általános vámügyi szabályozás Vámterület (nem egyszerű!) Csalások elleni küzdelem A hamisítványok és a kalóztermékek elleni küzdelem Az áruk eredete A Közösség határozza meg Kedvezményes egyezmények alapján vámkezelt áruk: teljes egészükben a partner országokból kell származniuk

18 Kereskedelem harmadik országokkal
GATT: a lekötött vámokat csak ellen-tételezéssel lehetett megváltoztatni GSP (1971): egyoldalú, autonóm (Generalised System of Preferences) EFTA: 1973-as bővítés, szabadkereskedelmi megállapodások az EFTA országaival Európai Gazdasági Térség (EGT): 1994 A közös vámtarifa teljes körű alkalmazása: USA, Kanada, Japán, Ausztrália + még néhány fejlett ország

19 Egy illusztráció III. A T2M okmányok használata
9. A közösségi halászhajó kapitányának a T2M okmány eredetijén és másolatán minden esetben ki kell töltenie a 4., 5. rovatokat és/vagy 6., 7., 8. rovatokat, valamint ki kell töltenie és alá kell írnia a 9. rovatban szereplő nyilatkozatot, amikor: - a halászzsákmányt és/vagy az annak a fedélzeten történt feldolgozásából eredő árukat kirakodják a Közösség vámterületén található kikötőben vagy másik kikötőben, ahonnan a Közösség vámterületére indulnak, - a zsákmányt és/vagy az árukat másik közösségi halászhajóra, közösségi feldolgozóhajóra – ahol a zsákmányt a fedélzeten feldolgozzák – vagy bármely más hajóra átrakják, amely feldolgozás nélkül elviszi a zsákmányt és/vagy árukat közvetlenül a Közösség vámterületén lévő kikötőbe vagy olyan kikötőbe, ahonnan azokat a Közösség vámterületére továbbszállítják. Ebben az esetben a közösségi halászhajó kapitányának és azon hajó kapitányának, amelyre a halászzsákmányt és/vagy árut átrakják, ki kell töltenie és alá kell írnia az eredeti példány és a másolat 10. rovatát.