A Lappföld „Ez a zord, idegen szépségű távoli vadon ezredévek óta változatlan” Lappföld kapuja - Lapporten.

Az előadások a következő témára: "A Lappföld „Ez a zord, idegen szépségű távoli vadon ezredévek óta változatlan” Lappföld kapuja - Lapporten."— Előadás másolata:

1 A Lappföld „Ez a zord, idegen szépségű távoli vadon ezredévek óta változatlan”
Lappföld kapuja - Lapporten

2 ? Kérdések Hol fekszik Lappföld? Mekkora a területe?
Mikor alakult ki a mai felszín? Milyen munkát végzett a jég? Mi jellemzi a felszínét? Milyen különbség van a nyugati és a keleti területek éghajlata között? Mi az „ éjféli nap” jelenségének az oka? Mi az aurora borealis? Hogyan keletkezik? Hogyan változik a növénytakaró a magasság függvényében? Sorold fel a tűlevelű zóna legjellemzőbb fajait! Melyek az aljnövényzet legjellemzőbb képviselői? Sorold fel a felföldek légi vadászait! Hol él az énekes hattyú? Mely állatoknak nyújt menedéket Lappföld? Sorold fel a nemzeti parkokat! Mit jelent ez a kifejezés”vadon a vadonban”?

3 Lappföld földrajzi helyzete
Skandinávia északi részén (Finnország és Svédország területén helyezkedik el.) Nagy része a sarkkörtől északra helyezkedik el Nyugatról keletre lejt Keleten alacsony dombság Nyugaton a Skandináv hegység Területe 400 ezer km2

4 Lappföld felszíne ? Jelenlegi arculatát az utolsó jégkorszak visszavonuló jégtakarói faragták ki A jég súlyától megszabadult felszín megemelkedett A földalatti erők megbillentették az ősi fennsíkot Az olvadó gleccserek olyan kőzetágyazatot hagytak maguk után,melyekben hosszúkás tavak alakultak ki

5 Lappföld éghajlata Nyugati hegyoldalon óceáni éghajlat – hűvös, csapadékos Keleti hegyoldalon kontinentális éghajlat- a tél hosszú és hideg, a nyár rövid és viszonylag meleg Május végétől június közepéig: nem nyugszik le a nap 73 napig (éjféli nap) Télen 51 napig nem kel fel, ami teljes sötétséget jelent A sarki éjszaka egét az aurora borealis világítja meg

6 Lappföld növényvilága
A növényvilág a magasságtól függően változik 1200 m méter felett a magashegyi (alpi) zónában zuzmók és fűmagasságú törpefüzek A szubalpi zónában nyírerdő Ennél lejjebb kezdődik a tűlevelű zóna – vörös-, luc- és erdei- fenyő A szubalpi és az alpi zóna aljnövényzetére a cserjés, keményszárú alacsony növények, elsősorban a fekete áfonya és a háromlevelű sás

7 Lappföld állatvilága

8 Lappföld állatvilága A felföldeken ragadozó madarak-szirti sas, vadászsólyom és hóbagoly vadászik. A tavakon vízi madarak- kis lili, énekes hattyú élnek A nagyobb emlősállatok- medvék, farkasok, hiúzok és a rénszarvas itt még menedéket találnak

9 Lappföld nemzeti parkjai
Vadonok a vadonban Hatalmas területen fekszenek,növényekben és állatokban gazdag változatos tájakat foglalnak magukba Stora Sjöfall Park: lucok és vörösfenyők őserdeje medvékkel és rénszarvasokkal Sarek Park:100 gleccser nyúlik alá az 1800 méter feletti csúcsokról Padjelanta Park:tavait magashegyi legelők keretezik Muddus Nemzeti Park:vízimadarak paradicsoma vidrákkal Peljekajse Nemzeti Park:hegyi nyírerdők birodalma

10 ? Kérdések Hol fekszik Lappföld? Mekkora a területe?
Mikor alakult ki a mai felszín? Milyen munkát végzett a jég? Mi jellemzi a felszínét? Milyen különbség van a nyugati és a keleti területek éghajlata között? Mi az „ éjféli nap” jelenségének az oka? Mi az aurora borealis? Hogyan keletkezik? Hogyan változik a növénytakaró a magasság függvényében? Sorold fel a tűlevelű zóna legjellemzőbb fajait! Melyek az aljnövényzet legjellemzőbb képviselői? Sorold fel a felföldek légi vadászait! Hol él az énekes hattyú? Mely állatoknak nyújt menedéket Lappföld? Sorold fel a nemzeti parkokat! Mit jelent ez a kifejezés”vadon a vadonban”?