GIMNASZTIKA 2010. január 9..

Az előadások a következő témára: "GIMNASZTIKA 2010. január 9.."— Előadás másolata:

1 GIMNASZTIKA 2010. január 9.

2 A gimnasztika fogalma Görög eredetű „Gymnos” = „mezítelen”
Ok: akadályoz tönkretesz Az ókori hellén testkultúrában a testgyakorlatok összességét gimnasztikának nevezték.

3 Az antik gimnasztika alkotóelemei:
1. Mozgásos gyermekjátékok Célja: a gyermekek aktivitásigényének a kielégítése az akarat erkölcsi normákhoz szoktatása Ügyességfejlesztés Rivalizációs hajlam kialakítása Formái: fogó-, karika-, labda-, szembekötősdi játék páros vetélkedők győztese:          király vesztese:          szamár

4 2. Orkhesztika (a nők testgyakorlatai)
rituális tánc (kifejező, igéző, harci) fegyvertánc: Hérodotosz: etióp nyilas tánc zene férfias helytálláshoz szükséges erények mozgásügyesség

5 3. Palesztrika (ffiak testgyakorlatai)
Alap: pentathlon (auloszfutás, távolugrás, diszkoszvetés, dárdavetés, birkózás) + összetett avatási próba (íjászat, ökölvívás, vadászat, stb.) a fegyveres harcra való felkészülés +pankration, fegyveres futás, kocsihajtás. lovaglás, vívás + kőhajítás, kötélhúzás, és: úszás, evezés

6 E három a kalokagathia (az esztétikai értelemben vett szépség, görög testi ideál) kialakításának eszköze

7 Középkor (V-XVIII. század):
lovagi intézmények kialakulása Az antik gimnasztika módosult formái hét készség elsajátítása (lovaglás, úszás, vadászat, íjászat, vívás, táblás játékok és labdázás, versmondás és körtánc)

8 Újkor, XVIII - XIX. század:
Szellemi felvilágosodás – testi képességek fejlesztése előtérbe kerül különböző testnevelési rendszerek (német, dán, svéd) testi és esztétikai képzés fontossága test és lélek harmonikus nevelése sport hatása az erkölcsi , akarati fejlődésre

9 Tornarendszerek A legjelentősebb nagy reneszánsz pedagógusok:
a német Guts-Muths (1763–1836) és Ludvigh Jahn a francia Pestalozzi (1746–1825) az angol Charles Kingsley (1818–1875) és Thomas Arnold (1795–1842). Az európai iskolákban általánossá vált a testnevelés, a szellemi és fizikai nevelés együttes alkalmazása.

10 Torna mozgáselemei dominálnak A sport férficentrikus
Iskolai testnevelés → az életre való felkészítés → a katonai előképzés eszköze Torna mozgáselemei dominálnak A sport férficentrikus Előtérbe kerültek a rendgyakorlatok és a szertorna A torna gyakorlatanyagát rendszerbe foglalták Két irányzat: poroszos: német tornarendszer liberálisabb: svéd tornarendszer később összeolvad, ez a mai iskolai testnevelés gimnasztikai és tornaanyagának alapja

11 A német Ludvigh Jahn rendszerében a széles értelemben vett tesnevelés, a torna rendszereként jelent meg. Torna → gyűjtőfogalom (testgyakorlatok összessége) Később kiváltak mozgásrendszerek → sportágak, versenyszámok (pl. atlétika) Majd kivált a sportakrobatika, ritmikus gimnasztika Végül a sporttorna is önállóvá vált

12 A sportágak különválásának folyamatában a gimnasztika fogalma, illetve tartalma keveredik a torna fogalmával. Mi maradt? egy olyan mozgás és gyakorlatrendszer, amely az általános és sokoldalú fizikai képés eszközrendszerének tekinthető, ez nem más, mint a GIMNASZTIKA

13 A gimnasztika... ... a testnevelési játékokkal együtt minden sportág előkészítő mozgásanyagaként alkalmazható ... „sportágsemleges”, minden sportág felhasználhatja mozgásanyagát általánosan előkészítő funkcióival ... nem sportág, nem a sportági szabályok határozzák meg a gimnasztika gyakorlatok végrehajtási technikáját, kritériumait, hanem mindig a célul kitűzött hatások elérése diktálja

14 A gimnasztika a testgyakorlatok általánosan és sokoldalúan képző, előkészítő gyakorlatait és az ember természetes mozgásait foglalja magába.

15 A gimnasztika feladatai
A kezdő sportolók koordinációs és kondicionális képességeinek megalapozása Bemelegítés A sérülés kiküszöbölése A tanulási folyamat segítése A regenerálódási folyamatok meggyorsítása A sportolók fizikai képességeinek továbbfejlesztése, szinten tartása

16 A gimnasztikai gyakorlatok rendszere
I. Rendgyakorlatok Vigyázz és pihenj állás Alapállás Testfordulatok Alakzatok Vonal Oszlop Kör, félkör Szétszórt alakzat

17 II. Általánosan és sokoldalúan képző, előkészítő gyakorlatok (szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok) Határozott formájú szabadgyakorlatok Társas gyakorlatok Kéziszer gyakorlatok Medicinlabda gyakorlatok Botgyakorlatok Súlyzógyakorlatok Gumikötél gyakorlatok Tornapaddal végzett gyakorlatok Bordásfalnál végzett gyakorlatok

18 III. Természetes gyakorlatok
Járások, futások Ugrások (talajon és akadályon át) Dobások (nagylabdával) Emelések, hordások Küzdőgyakorlatok Mászások és függeszkedések Egyensúlyi gyakorlatok

19 IV. Testnevelési játékok
Egyéni versenyek Páros versenyek Csapatversenyek Fogójátékok Küzdőjátékok Labdajátékok

20 SZAKNYELV Alapfogalmak: A test tengelyei: A test síkjai: szélességi
hosszúsági mélységi A test síkjai: oldalsík harántsík mélységi / vízszintes sík

21

22 A test helyzete a tornaszerhez viszonyítva:
oldalhelyzet (mellső, hátsó, bal vagy jobb-) haránthelyzet (mellső, hátsó, bal vagy jobb-)

23 Rajzírás Alapelvek: 1. A talaj ábrázolása 2. Testarányok
Fej 1 négyzet Törzs + nyak 2,5 négyzet Láb 3,5 négyzet Kar 2,5 négyzet 3. A test ábrázolása Elölnézet (fej, kar, lábfej, zárt helyzet) Hátnézet (fej, lábfej) Oldalnézet (fej-orr, lábfej, kar + láb azonos, ill. eltérő helyzet, elmozduló végtag – jobb, bal jelölése)

24 A rajzírás jelrendszere
Vízszintes vonal: Zártállás Zártfogás Vízszintes vonal nyíllal: A mozgás iránya Körív nyíllal: Körzések iránya „X” jel: Talaj alatti szorzásjel utánmozgások, rugózások Vízszintes cikkcakk vonal: Rugózás Függőleges cikkcakk vonal: Taps Bokázás

25 Szám a talajvonal alatt:
Összeadás jel: Jobb végtag Zárójelben: a jobb végtag nem végez mozgást Talajvonal alatt: ellenkező oldalra, vagy ellenkező végtaggal, illetve szerepcsere Szám a talajvonal alatt: Mozgás üteme Utánmozgások, rugózások, ismétlések száma Kötőjellel: mozgástempóra utalnak Zárójelben: mozgásszünet Összekötő ívvel: egy ütem alatt Szám a talajvonal felett: Fordulat nagysága Csoport létszáma Nagybetű a talajvonal felett: Pár és a társ tagjai Félkörív: alsófogás

26 Szakkifejezések I. Kiinduló helyzetek (statikus gyakorlatelemek)
1. Támaszok 2. Függések 3. Vegyes helyzetek

27 1. Támaszok 1.1. Állások 1.2. Térdelések 1.3. Ülések 1.4. Fekvések
1.5. Kéz és lábtámaszok 1.6. Kéztámaszok 1.7. Egyéb támaszok

28 1.1. Állások Alap és vigyázzállás

29 1.1. Állások Pihenj állás

30 1.1. Állások Szögállás, magastartás

31 1.1. Állások Zártállás Lábujjállás Sarokállás

32 1.1. Állások Hajlított – és guggolóállás

33 1.1. Állások Terpeszállás

34 1.1. Állások Lépőállás

35 1.1. Állások Kilépőállás

36 1.1. Állások Védőállás

37 1.1. Állások Támadóállás

38 1.1. Állások Lebegőállás

39 1.1. Állások Mérlegállás

40 1.2. Térdelések Térdelőállás

41 1.2. Térdelések Terpesztérdelés

42 1.2. Térdelések Féltérdelés

43 1.2. Térdelések Térdelőülés

44 1.2. Térdelések Térdelőmérleg

45 1.3. Ülések Nyújtottülés

46 1.3. Ülések Terpeszülés

47 1.3. Ülések Hajlítottülés

48 1.3. Ülések Zsugorülés

49 1.3. Ülések Gátülés

50 1.3. Ülések Törökülés

51 1.3. Ülések Lebegőülés

52 1.3. Ülések Ülések a tornaszeren

53 1.4. Fekvések Hanyattfekvés

54 1.4. Fekvések Hasonfekvés

55 1.4. Fekvések Oldalfekvés

56 1.4. Fekvések Fekvőmérlegek

57 1.5. Kéz- és lábtámaszok Guggolótámaszok

58 1.5. Kéz- és lábtámaszok Fekvőtámaszok

59 1.5. Kéz- és lábtámaszok Térdelőtámaszok

60 1.5. Kéz- és lábtámaszok Hidak

61 1.6. Kéztámaszok Támaszok

62 1.6. Kéztámaszok Hajlított támasz

63 1.6. Kéztámaszok Kézállás

64 1.6. Kéztámaszok Lebegőtámasz

65 1.6. Kéztámaszok Támaszmérlegek

66 1.7. Egyéb támaszok Alkartámaszok

67 1.7. Egyéb támaszok Fejállás

68 1.7. Egyéb támaszok Tarkóállás

69 1.7. Egyéb támaszok Felkarállás

70 1.7. Egyéb támaszok Vállállás

71 1.7. Egyéb támaszok Spárga

72 2. Függések 2.1. Függések 2.2. Lefüggések 2.3. Lebegőfüggések
2.4. Kéz és lábfüggések

73 2.1. Függések Hajlított függés Hátsó függés Mellső függés Harántfüggés
Oldalfüggés

74 2.2. Lefüggések Hátsó lefüggés Mellső lefüggés Zsugorlefüggés

75 2.3. Lebegőfüggések („Bicska”)

76 2.4. Kéz és lábfüggések (Fekvőfüggés)

77 3. Vegyes helyzetek 3.1. Függőtámasz 3.2. Függőállás

78 3.1. Függőtámasz Mellső Hátsó Oldalsó Bal Jobb

79 3.2. Függőállás Mellső Hátsó Haránthelyzetben Hajlított karral

80 Tartásos gyakorlatelemek
1. Ujjtartások 2. Kéztartások 3. Kartartások 4. Fogásmódok

81 1. Ujjtartások nyújtott – zárt természetes ökölbeszorított nyitott
ujjfűzés

82 2. Kéztartások felső alsó orsó fordított vegyes

83 3. Kartartások Nyújtott kartartások mély mellső közép oldalsó közép
magas hátsó rézsútos mély mellső rézsútos mély mellső rézsútos magas oldalsó rézsútos magas oldalsó rézsútos mély mellső – oldalsó középtartás

84 Hajlított kartartások
csípőre -, mellhez -, vállhoz -, vállra -, tarkóra -, derékszög -, fejtetőre -, íves -, „S” tartás

85 Egyéb kartartások vegyes kartartás bal vagy jobb oldalsó középtartás
csukló és karkeresztezések

86

87 4. Fogásmódok A tenyér helyzete szerint: Az ujjak helyzete szerint:
Felsőfogás Alsófogás Orsófogás Fordított fogás Vegyes fogás Az ujjak helyzete szerint: Madárfogás Teljes fogás Befogás

88 A kezek egymástól való távolsága szerint:
Rendes fogás Tárt fogás Szűk fogás Zártfogás Keresztfogás

89 II. A mozgásos (dinamikus) gyakorlatelemek szakkifejezései
1. Lendítések, lengetések, lebegtetések 2. Emelések, leengedések 3. Emelkedések, ereszkedések 4. Hajlítások, nyújtások 5. Döntések, dőlések 6. Fordítások, forgatások 7. Fordulatok, forgások 8. Húzások, csúsztatások 9. Körzések 10. Összetett törzsmozgások 11. Utánmozgások, rugózások 12. Átfordulások 13. Helyzetcserék 14. Ugrások, szökdelések 15. Gurulások 16. Helyváltoztatások

90 Vállszéles terpeszállás, súlyzó mélytartásban

91 Hajlított állás, mellső középtartás

92 Lépőállás

93 Támadóállás

94 Lebegőállások, mérlegállás

95 Harántguggolás gerendán, oldalsó középtartás

96 Tarkóállás, csípőretartás, felkar a talajon

97 Terpeszállás, tornabot magastartásban

98 Tarkóállás, kartámasz

99 Kézállás

100 Hanyattfekvés, magastartás

101 Mellső fekvőtámasz

102 Hátsó fekvőtámasz

103 Bal oldalfekvés, jobb lábemelés