2009. szeptember 24. „A családi döntéshozó csoport konferencia” A család, a kisközösség és szakemberek bevonása az addiktív problémákkal küzdők utógondozásába.

Az előadások a következő témára: "2009. szeptember 24. „A családi döntéshozó csoport konferencia” A család, a kisközösség és szakemberek bevonása az addiktív problémákkal küzdők utógondozásába."— Előadás másolata:

1 2009. szeptember 24. „A családi döntéshozó csoport konferencia” A család, a kisközösség és szakemberek bevonása az addiktív problémákkal küzdők utógondozásába kísérleti program

2 2009. szeptember 24. A program állomásai  2007.09.01-2008.04.30. IRM OBmB mikro pályázat: „ Harmónikus szabad életért”  2008.09.01.- 2009.05.31. SZMM KKB 2008 évi fejezeti átcsoportosítás drogprevenciós feladatok megoldására  2009.09.01-2010 05.31. SZMM KKB 2009 évi fejezeti átcsoportosítás drogprevenciós feladatok megoldására-fut

3 2009. szeptember 24. Együttműködők  Főpályázó: Központi Igazságügyi Hivatal Pártfogó felügyelői Szolgálat  Partnerek:  Budapesti Fegyház és Börtön  Váci Fegyház és Börtön  Balassagyarmati Fegyház és Börtön  Résztvevők:  KÖSZA Magyarország, Negrea Vidia, mint konzulens  Nemzeti Drogmegelőzési Intézet munkatársai: Topolánszky Ákos, Dr. Kósa Edina  Jóvá-Tett-hely közösségi foglalkoztató  Paksi Borbála, mint kutató-előadó, Viselkedéskutató Kft  Kortárs Segítő Műhely Alapítvány,  Kék kocka addiktológiai Tanácsadó Non profit bt.  Neuro- Med Addiktológiai tanácsadó és oktató Bt.

4 2009. szeptember 24. A pályázat célja  Utógondozás, pártfogó felügyelet eszköztárának bővítése  Utógondozás pártfogó felügyelet erőforrásainak bővítése  Addiktív problémákkal érintett szabaduló elítéltek szabadulásuk után kapjanak professzionális segítséget, információt, támogatást

5 2009. szeptember 24. Rejtett cél  A szabaduló elítélt családi kapcsolatainak erősítése, rejtett erőforrások megkeresése  Motiváció felkeltése, ébren tartása, a privát kapcsolatok segítségével  A kontroll, a segítés, pártfogói közreműködés helyett egyéni, kisközösségi aktivitás előmozdítása  Teszteljük le, milyen együttműködés alakulhat ki önkéntes alapon  Célunk, hogy tudatosuljon a előkészítő szakaszban, ill. a családi konferencián, hogy az alkohol ill. droghasználat kérdésével foglalkozni kell, és szakember segítségét kell kérni ill. igénybe venni.

6 2009. szeptember 24. A Családi Döntéshozó Csoport alkalmazhatósága  családon belüli vagy kívüli verbális vagy fizikai bántalmazás  családon belüli vagy kívüli szexuális zaklatás  családtag bűnelkövetővé válása  családtag drog és/vagy alkohol fogyasztása  visszailleszkedés gyermekotthonból vagy intézetből való kikerüléskor  gyámhatósági eljárások  szülők válása  iskolai beilleszkedés, iskolakerülés, iskolai konfliktusok  kamaszkorú gyermek és szülei közötti konfliktus  egyéb családi konfliktusok, melyek meggátolják a család harmonikus működését.

7 2009. szeptember 24. A Cs. D. Cs. jellem zői  Egy családi döntéshozó fórum,  Bevonja a széleskörű családot és a megfelelő személyeket, ill. szakembereket  A család maga veti föl a problémákat és maga beszéli meg a tennivalókat  Cselekvési terv készül az igénybevehető források mentén  Önkéntesség

8 2009. szeptember 24. A Cs.D.Cs. felépítése  Az eset kiválasztása: az ügygazda-pártfogó felügyelő jelzi a konferencia szükségességét és  A facilitátor felkérése  Előkészítés  Megbeszélés-konferencia  Az információ megosztása  Privát idő  A terv ismertetése  A megvalósulás felügyelete, szükség esetén új konferencia összehívása  Utánkövetés

9 2009. szeptember 24. Hogyan is néz ki egy családi döntéshozó csoportkonferencia?  Igény a családi döntéshozó konferenciára: Ki szeretné, kinek az igénye?  A szabaduló interjú során a börtönpártfogónak mesél az előzményekről az életéről, családjáról. A pártfogó és a szabaduló beszélgetésük során derül ki hogy van-e igény a család összehívására. Jelzi igényét, és felkérik a facilitátort a CSDCSK megszervezésére.  Az irányított beszélgetésben a facilitátor feltérképezi a szabadulóval szoros kapcsolatban lévő családtagokat, majd a kevésbé szoros kapcsolatban lévőket, majd a barátokat, távolabbi iskolatársakat, és a valaha a szabadulóval kapcsolatban volt intézményeket  Ez után a szabaduló maga is, a pártfogó segítségével, valamint a facilitátor is összeállítják a konferencia résztveveőinek listáját elérhetőségét, megírják a leveleket, ill. aki tud telefonál… stb. Intézik a meghívásokat.

10 2009. szeptember 24. Kapcsolati körök- első interjú a problémát jelző szabadulóval A szabaduló Szoros családi kapcsolatok Távolabbi családtagok Barátok, munkatársak Intézmények

11 2009. szeptember 24. Kapcsolatfelvétel  A facilitátor veszi föl a családdal a kapcsolatot  Feltételezés: Mindenki fontos, mindenkit meg kell keresni. Hasznos a genogramm, vagy családfa készítés.  Nagyon hasznos családi albumok nézegetése, mert beszélgetés során sok kapcsolat, szál, hálózat lesz látható.

12 2009. szeptember 24. Ellenállás, viták Ellenállás, viták  Vita lehet abban kit hívjunk meg, vannak kedvenc, ill. kirekesztett családtagok  A problémák köre, a várható megoldások, érdekében kell dönteni a facilitátornak abban, hogy a lehető legtágabb család vehessen részt a konferencián. / Mégis el lehessen kerülni egy esetlegesen nem odaillő régi családi vita felélesztését. Alapfeltételezés: hatékonyabb nyitni, mint zárni a résztvevők körét!/

13 2009. szeptember 24. Problémák előzetes összeírása  A szabaduló is elkezdi azokat a felmerülni látszó, várható problémákat, amelyek megoldása a szabadulás után rá vár  A szabaduló is elkezdi összegyűjteni azokat a felmerülni látszó, várható problémákat, amelyek megoldása a szabadulás után rá vár  A facilitátor, és a börtönpártfogó a családtagokkal folytatott előzetes beszélgetések során szintén összeírják a családra váró problémákat  Felállítják a problémák megoldásának sorrendjét, ill súlyosságuk sorrendjét.  Kiválasztjuk a legfontosabbakat a legégetőbbeket.

14 2009. szeptember 24. Szakember bevonása  Elengedhetetlen, hiszen a sikeresség érdekében a családtagok ill. a szabaduló számára is szükséges lehet a szakértő jelenléte.  Pontos információk, jó tanácsok, elérhetőség, használhatóság, minden, ami szükséges lehet egy családi terv elkészítéséhez.  A mi eseteinkben, minden esetben az addiktológus ill. drogkonzulens jelenléte szinte kötelező volt.

15 2009. szeptember 24. A konferenciabeszélgetés előkészítése  A facilitátor lehetőleg mindenkivel személyesen találkozik, ill. telefonon beszél, tudatosítja, hogy a család saját összejöveteléről van szó.  Hol szeretnének találkozni? Mikor…milyen körülmények között?  Gondolkodjanak azon ki, mit fog mondani, kérni…  Hogyan szeretnék kezdeni a megbeszélést, ki a család szóvivője?  Szeretnének-e enni, inni…  Utazás…  Milyen szakember ill. intézményi képviseletre lehet szükség…Kiben bízik a család?  Kit zárjunk ki?

16 2009. szeptember 24. A családi döntéshozó konferencia felépítése  Fontos a résztvevők fogadása, bemutatása, bemutatkozások és egy kis kötetlen beszélgetés a konferencia elkezdése előtt  Tájékoztató, az információk megosztása  A család magánbeszélgetése, tervkészítés  A csalás tervének elfogadása, és lejegyzése

17 2009. szeptember 24. A családi döntéshozó konferencia és ami utána van A családi döntéshozó konferencia és ami utána van  A tervet mindenki megismeri és aláírja. Megvalósításban mindenki segít.  A család azt is megbeszéli, hogy mikorra várható a terv megvalósítása. Ezért azt is megbeszélhetik, hogy újra összejönnek és megbeszélik az eredményeket.  Nagyon fontos az után-követés igényének a felébresztése, és a terv megvalósítása közben felmerülő problémák esetén a segítségkérés lehetőségének megadása.

18 2009. szeptember 24. A családi döntéshozás modellje  A család szükségleteinek felkutatása a megváltozott - ”krízishelyzetben”  Milyen segítségre, partnerre, eszközre, intézményre van szükségük a felmerülő problémák megoldásához  Hogyan tervezik, milyen lépésekben problémáik megoldását  Miben kérnek segítséget  Mikorra tervezik a lépéseket, mikorra tervezik a befejezést  Milyen eredményeket várnak  Hogyan és mikor értékelik ki a család terveinek megvalósítását

19 2009. szeptember 24. A program tevékenységeinek lépései:  1. lépcső:  A kísérleti program célcsoportja:  Pártfogó felügyelők munkacsoportja (börtönpártfogók, drogkoordinátorok)  Büntetés-végrehajtási intézetben dolgozó nevelő illetve utógondozók

20 2009. szeptember 24. Az első lépcső programja: Tájékozódás szakmai műhely  Európában folyó hasonló kezdeményezésről  A hazai büntetés-végrehajtási intézetben folyt ( Paksi: jogerősen fogvatatottak kábítószer és egyéb szenvedélyszer- használata ) kutatás eredményeiről, egyéb elméletekről  A családi döntéshozó csoportok, szervezéséről, működéséről  Motívációs Interjú tecnika elsajátitása, az addiktív kockázatú kliens bevonása céljából

21 2009. szeptember 24. Az szakmai műhely az első lépcső célcsoportja részére  Az értekezlet témakörei:  Paksi Borbála bv-s kutatásának bemutatása  Nemzetközi irodalom áttekintése a bv-ben fogvatartott droghasználók esetében.  Eu-s ajánlatok, a legjobb gyakorlatok áttekintése, a reszocializációval integrációval kapcsolatban  Droggal és alkohollal összefüggő bűncselekmények  Addiktív személyiség életútja, a visszaesés kockázata, és jelensége az alkoholfogyasztó és a drogfogyasztó életében.  Addiktológiai konzultáció a büntető eljárással párhuzamosan, és az után  Addiktív problémákkal rendelkező elítéltek családjainak problémái-kapcsolat a gyermekjóléti szolgálatokkal  Addiktológiai konzultáció, csoportos önsegítés a szabadulás után.  Kapcsolódó intézmények  Negrea Vidia: Előadás, és film a családi konferenciabeszélgetés lebonyolításáról a facilitációról.  Gyakorlat:  Problémakatalógus összeállítása: szempontok megadása után  Javaslattervek, kis stratégiák a konkrét helyi viszonyokra lebontva:.  Családi, kisközösségi konferenciabeszélgetés szervezésével kapcsolatos feladatok összegzése- konzulens segítésével

22 2009. szeptember 24. A tevékenység szerkezete  2. lépcső  A kísérleti program célcsoportja: - A büntetés-végrehajtási intézetből feltételesen ill. kitöltve szabaduló elítéltek önkéntes csoportja. (max. 20 fő)

23 2009. szeptember 24. A második lépcső programja:  Tájékoztatás az együttműködő büntetés-végrehajtási intézetekben, a megadott időszakban szabadulókról  Interjú a szabadulókkal, valamint a családi döntéshozó csoport ismertetése  Együttműködési nyilatkozatok beszerzése  A pártfogó, mint „ hozó”-segítségével a kapcsolat felvétel- motívációs interejú  Családi konferencia beszélgetés megszervezése  Családi terv készítés  Végrehajtás, után-követés  Értékelés

24 2009. szeptember 24. A második lépcső szereplői:  Szabadításra váró elítéltek, és családjaik,  Büntetés-végrehajtási intézetben dolgozó nevelő, illetve utógondozó:  Tájékoztatás az együttműködő büntetés-végrehajtási intézetekben, a megadott időszakban szabadulókról  Börtönpártfogó:  Interjú a szabadulókkal, valamint a családi döntéshozó csoport ismertetése  Együttműködési nyilatkozatok beszerzése  Facilitátor:  Kapcsolat felvétel a szabadulóval a pártfogó segítségével  Családi konferencia beszélgetés megszervezése  Családi terv készítés  Végrehajtás, után-követés  Értékelés

25 2009. szeptember 24. A kísérleti program szerint szabaduló egy éve  Családi döntéshozó csoport szakemberek bevonásával  Előzetes állapotfelmérés  Terápia / kéthetente 2x40 perc egyéni addiktológiai konzultáció /  Egyéb, egyénre szabott visszaesést megelőző tevékenységek: iskola, egyéb képzés, munkahely, egyéb kisközösség bevonása pl. egyház, segélyezés.

26 2009. szeptember 24. A projekt konkrét számai 2008-ban  20 pártfogó képzése  15 fő elkezdi  12 fő facilitál  Az időszakban kitöltve szabaduló 65 főből 7 ír alá együttműködési megállapodást, majd további időszak bővítés után még 15-ből 2.  Ideiglenes szabadulás után, 24 fő jelzi együttműködési szándékát, ebből 4 még szabadulás előtt a bv-ben vállalkozik arra, hogy családjával találkozik.  Az együttműködési szándékukat jezők közül mindössze 17 családi konferenciát tudtunk megszervezni ill. megtartani.

27 2009. szeptember 24. A projekt konkrét számai 2009-ben  Újabb 53 pártfogó, és bv nevelő kiképzése zajlott, csdcs tréning és motívációs interjú tréning  A pártfogók már 2-3 fős csoportokban dolgoztak, ujabb 15 csdcs megszervezésére került sor  / eredményesebb, átláthatóbb lett az esetkiválasztás, a pártfogók jobban tudtak dolgozni, /

28 2009. szeptember 24. A családi problémák összefoglalása  Kábítószer, Alkohol  Konfliktusos családi háttér,  Alacsony iskolázottság, képzettség hiánya  Megszakadt, felbomló családi kapcsolatok,  Folyamatban lévő büntetőügyek,  Motiválatlanság, közöny  Gyerekelhelyezés  Lakáshelyzeti problémák

29 2009. szeptember 24. Konferenciák tartalmi összesítése (17 eset)  Bevont családok és barátok (74 fő)  Szégyen, konfliktus, érzelmek  Segítő szakemberek (15 fő)  Információ, minta, lehetőség, remény  Konkrét vállalások (21 fő)  Megosztott felelősség: egyén-hozzátartozók  Kontroll és támogatás a csoporttól

30 2009. szeptember 24. A családok döntési körei  Lakáshelyzet, anyagi helyzet rendezése, adósságok rendezése  Munkahely, szakképzés, végzettségről szóló papírok igazolások  Párkapcsolat, gyerekek, szülők  Szenvedélybetegséggel kapcsolatos tervek, kezelés  Bocsánatkérés  Szabadidős tervek

31 2009. szeptember 24. Megállapítások Megállapítások :  Kiderült, a legjobb együttműködési szándékot azok az elkövetők és családok mutatták, ahol még a család „egyben” van, ahol az elítéltet hazavárják.  A korábban súlyos alkohol ill. drogproblémával küzdő elítélt esetében, ahol a családja hosszú ideig szenvedett a szabaduló magatartásától, életvitelétől, és szinte megkönnyebbülés volt a szabadságvesztés, ott nehéz a család bevonása.  Mind a börtönpártfogónak, mind a pártfogónak tisztában kell lennie a módszerrel, és észre kell vennie, hogy adott esetetben fel kell ajánlani a családi konferencia lehetőségét.  A családot a szabadulást követően nagyon nehéz, és az idő múlásával egyre nehezebb a kliens mellé állítani. A szabadulást megelőzően könnyebb.

32 2009. szeptember 24. Megállapítások  Egy olyan projektet csináltunk, ahol önként vállalkozók vehettek részt a programban  Addiktív problémával küzdők, sokszor nem rendelkeznek betegségük belátásával, olyan agyat, gondolkodást is érintő diszfunkció az addikció, amely érinti a betegségtudatot.  Az „igazi” betegnek a betegségével kapcsolatban sokszor nincs belátó-képessége, hiszen pont ez a része sérül  Tehát ha addiktív problémával rendelkező személy együttműködéséről biztosít, és vállalja, hogy egy éven keresztül adiktológushoz jár, az már eredménnyel kecsegtethet.  Akinek nincs belátó-képessége bajával kapcsolatban, valószínű nem fogja vállalni, mert megítélése szerint neki nincs ilyen problémája (kézben tartja a szerfogyasztást, csak egy kicsit, csak most, épp csak mert feszült, vagy mert bánatos…,de akkor hagyja abba amikor csak akarja…)

33 2009. szeptember 24. Megállapítások  Nagy szakértelemmel motíválni kell a szabaduló elítéltet, arra, hogy keressen megoldást problémájára.  Fontos, hogy a folyamat minden szereplője tisztában legyen a motíváció fontosságával  A szabadítási folyamat minden szereplőjének tisztában kell lennie a módszer mibenlétével, a pártfogó börtönpártfogó nevelő szkepticizmusa, romboló hatású volt…  Szükség esetén anyagi segítséget is nyújtani kell ahhoz, hogy családjával, barátaival a szakemberekkel időben feltudja venni a kapcsolatot, mert a tervezés, döntéshozás is újszerű dolog az életében

34 2009. szeptember 24. Eredmények  Az esetek többségében, a biztosított saját idő alatt a család kidolgozta a tennivalókat.  Azonnali eredmények:  Kapcsolat létesítése a szakemberekkel  Kommunikáció elősegítése a családon belül  A család (mint áldozat) szükségleteinek megfogalmazása. Félelmek feldolgozása.  Motiváció a kezelésre és segítségkérésre  Szakemberek közötti együttműködés  A tisztelet, elismerés és elfogadás megélése  Együttműködés a családon belül

35 2009. szeptember 24. A módszer alkalmazásának jellemzői  Alapos tervezést, szervezést és időt igényel  Az ‘utaló’ konkrét elvárásának fontossága  Az esetkiválasztás és szervezés team munkában hatékonyabb  A résztvevők megfelelő felkészítése kritikus  Nagyobb hatékonyság a szabadulás előtt (10 hozzátartozó elégedettségi vizsgálata alapján)  Szükséges a facilitátor/ pártfogó szerep- és szemléletváltása.

36 2009. szeptember 24. Következtetések  A projekt mutatói igazolják a resztoratív eljárásokhoz fűzött reményeket  A módszer jövőbeni alkalmazása, fejlesztése és fenntarthatósága érdekében további képzési és gyakorlási lehetőségekre van szükség.  Az eddigi megbeszélések és az utánkövetések elemzésével közelebb kerülünk a reszocializációs hatások megállapításához.

37 2009. szeptember 24. Utánkövetések:  2010-ben gyűjtjük össze ezeket a tapasztalatokat

38 2009. szeptember 24. Köszönöm figyelmet