Tervfázisok és munkarészei és tartalmi követelményei

Az előadások a következő témára: "Tervfázisok és munkarészei és tartalmi követelményei"— Előadás másolata:

1 Tervfázisok és munkarészei és tartalmi követelményei

2 Tervfázisok Tanulmányterv Diszpozíciós terv Engedélyezési terv
Ajánlati terv Építési terv Megvalósulási terv

3 Tanulmányterv Cél: Tervnek tartalmaznia kell:
feltárja és ismerteti az aktuális terület vízgazdálkodási és vízrendezési helyzetét lehetőségeket vázol fel az útépítési feladathoz tartozó és kapcsolódó vízépítési és vízgazdálkodási feladatok megoldására Tervnek tartalmaznia kell: terület feltárásakor felmerült egyeztetések jegyzőkönyveit, emlékeztetőit, az aktuális terület felszíni vízrajzát és az általános, felszínalatti vízmozgás – talajvízmozgás – rajzát, vízi élőhelyek, egyéb a vízgazdálkodás vagy környezetvédelem szempontjából érzékeny területeket felszíni vízfolyásokról, szükség szerint a vízfolyásokon meglévő keresztezési műtárgyakról

4 Diszpozíciós terv Cél:
Itt kell tisztázni, felvázolni, bemutatni milyen biztonsági megfontolás és modell alapján készüljenek a vízműtani számítások, építmények, berendezések. A tervezőnek az építtetővel és a vízügyi hatóságokkal is egyeztetni kell a koncepciót a szükséges igazoló számítások módszerét. A tanulmánytervi vázlatok után minél konkrétabb leírást ad a következő tervfázis készítőjének, ahol már a részletek kidolgozása nem pedig a koncepció megfogalmazása a feladat. Ezt a tervet a megbízónak kell elkészíttetnie és jóváhagynia.

5 Engedélyezési terv Az útépítési engedélyezési terv során vízépítési fejezet készítése szükséges. mely esetenként – munka nagyságától függően – önálló munkarész is lehet. Az útépítési engedélyezési tervnek konkrét víztelenítési, vízrendezési és vízgazdálkodási megoldásokat kell tartalmazni minőségügyi fejezettel. Fontos, hogy ez a terv még nem alkalmas a vízjogi létesítési engedély megkérésére, de - beruházói igény esetén – ez alapján az elvi vízjogi engedély már megkérhető. ( Ez az engedélytípus vízi létesítmények építésére még nem jogosít, de – változatlan műszaki tartalom esetén – köti a vízügyi hatóságot a vízjogi létesítési engedély kiadására)

6 Ajánlati terv Az ajánlati terv az építési terv egyszerűsített formája, amely a kivitelezés versenyeztetését szolgálja. Ennek megfelelően vízépítési szempontból is ismerteti a szükséges műszaki megoldásokat, előírásokat, valamint minőségi követelményeket az anyagokra, szerkezetekre vonatkozóan és tender jellegű mennyiség kimutatást is tartalmaz. E terv alapján az elvi vízjogi engedély megkérhető az illetékes Vízügyi Hatóságtól. Célszerű a kész építési terv alapján elkészíteni.

7 Építési terv/létesítési engedélyes terv
Az útépítési engedélyek alapján készített, az építmény megvalósulását szolgáló tervfázis, amely vízépítési vonatkozásban a vízjogi létesítési engedély beszerzését szolgálja, melyet kérelemre a területileg illetékes környezetvédelmi- és vízügyi felügyelőség ad ki a szükséges tervdokumentáció alapján. Az engedélykérelemben (vagy tervdokumentációban) meg kell nevezni, hogy megvalósulásuk után ki lesz a létesítési engedélyben szereplő vízi létesítmények üzemeltetője. Ennek a tervfajtának kettős szerepe van tehát, vízépítési építmények szempontjából engedélyezési terv, de egyben a megépíthetőséghez és üzembe helyezéshez szükséges valamennyi tervrészletet tartalmaznia kell. Különösen fontos az engedélyezéshez a friss földhivatali tulajdonviszonyok dokumentált megjelenítése. A terv része kell legyen még a biztonsági és egészségvédelmi terv amelyet csak koordinátor állíthat elő. A műszaki leírásban tűzvédelmi fejezetnek is lennie kell.

8 Megvalósulási terv Ezt a tervfajtát a kivitelezés befejezését követően általában a kivitelező készíti el az építés közbeni változásoknak az eredeti építési tervre történő eltérő színű átvezetésével. Tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó példányszámokat írásban kell rögzíteni a munkaterület átadásakor a vízügy üzemeltetőjével és az építtetővel.

9 Vízjogi engedélyköteles létesítmények kérdése
Nem tartoznak a vízjogi engedélyezési eljárás hatálya alá azokat az úthoz közvetlenül tartozó vízelvezető létesítményeket, amelyek kizárólag a közlekedési létesítmény vízelvezetésében vesznek részt, a kapcsolódó vízgyűjtőre, amelyek az út környezetéhez illeszkednek annak felszíni- és felszín alatti vízviszonyaira nincsenek közvetlen hatással. Nem vízjogi engedélyköteles az út kisajátítási határán belül megvalósuló szikkasztó árok, burkolt talpárok, kis alapterületű tároló-, vagy szikkasztó medence, amennyiben csak az útfelületről származó vizeket gyűjti össze, valamint az ÉME engedéllyel, vagy CE megfelelőségi bizonylattal rendelkező tisztító műtárgy és áteresz, amennyiben a befogadó vízfolyás medrét, áramlási viszonyait nem változtatja meg. Vízjogi engedélyköteles az úttól, vagy az útároktól a befogadó vízfolyáshoz vezető csatorna, az útároktól elkülönítetten megvalósuló tároló-, vagy szikkasztó medence, és minden olyan műtárgy, amely a befogadó vízfolyás medrét, vagy áramlási viszonyait érinti, vagy módosítja. A vízjogi szakhatósági hozzájárulások és a vízjogi létesítési engedélyek kiadásánál a környezetvédelmi és vízügyi hatóság fokozott figyelmet fordít a tervezett útpályaszerkezettel és vízelvezető létesítményekkel érintett vízközmű- és vízfolyás-kezelők nyilatkozatainak vizsgálatára, ezért azt a tervezőnek időben és írásban be kell szereznie a tervezés során.