Az európai integráció története

Az előadások a következő témára: "Az európai integráció története"— Előadás másolata:

1 Az európai integráció története
5. előadás

2 Európai egység helyett – kontinentális megosztottság
Európa a győztesek politikai terveiben Európa a győztesek gazdasági terveiben A transz-atlanti katonai együttműködés megalakulása Az NSZK politikai és katonai rehabilitációjának problémái

3 Európa a győztesek politikai terveiben
Közös európai felelősség A háború végkimenetelét két kontinensen kívüli hatalom döntötte el – antagonisztikus kooperáció Közös döntések október – Európai Tanácsadó Bizottság felállítása (Molotov – Hull) – feladat: a háború utáni európai helyzet vizsgálata, No. felosztása Morgenthau javaslat (1944. szeptember ) – Németország felosztása, reagrarizálása, kitelepítés

4 Az USA eleinte nem támogatott semmiféle európai integrációs törekvést (Roosevelt halála – ) Inkább nemzetállami rehabilitáció, nem támogat európai integrációs törekvéseket Nagy-Britannia nem képes az egyensúly fenntartására „százalékos megállapodás” – 1944 október Churchill – Sztálin (Görögo., Bulgária, Jugoszlávia, Románia, Magyarország) Dean Acheson – „one world” koncepció- izoláció feladása – az amerikai demokrácia exportálása, az európai erőegyensúly fenntartása Négy világcsendőr elve Atlanti Charta liberális modellje

5 A SZU elutasító a regionális integrációs tervekkel szemben
A Baltikum annektálása, kelet-közép-európai érdekszféra 1947 szeptember Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája - KOMINFORM „két tábor” elmélet 1947. november – július – barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződések a SZU és a népi demokratikus országok között KGST – január 28.

6 Nagy-Britannia –másodrangú hatalom - Churchill
1946. március – Fultoni beszéd 1946. szeptember 19. Zürichi beszéd – francia-német megbékélés ajánlása 1948. január 22. Ernest Bevin nyilatkozat – az angol hivatalos politikai irányvonal módosulása Franciaország – „Jalta-komplexus” Amerika- és szovjetellenesség Transz-atlanti együttműködés halogatása Dunkerque-i paktum

7 Európa a győztesek gazdasági terveiben
1944. július – Bretton Woods-i megállapodások Nemzetközi Valutaalap (IMF) – fizetési mérleg hiány esetén hitelek Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) – beruházásokhoz hosszú lejáratú hitelek ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága – háborús károkra UNRRA segélyek Az amerikai „Erős Európa – gyenge Németország” koncepció felváltása - Truman-doktrína 400 m $ segély Görög- és Törökországnak Amerika az európai együttműködés támogatójává vált

8

9 A 14 milliárd dollárnyi segély szétosztása
ország millió dollár százalék Ausztria 726,1 5,206 Belgium 556,5 3,99 Dánia 278,9 2 Franciaország 3103,8 22,254 Görögország 773,9 5,549 Hollandia 980,1 7,027 Írország 1 0,007 Izland 0,2 0,001 Jugoszlávia 231 1,656 Nagy-Britannia 3585,6 25,709 NDK 0,1 Norvégia 274,7 1,97 NSZK 1472,6 10,559 Olaszország 1577,8 11,313 Portugália 0,3 0,002 Svédország 106,8 0,766 Törökország 277,5 1,99 Összesen: 13 946,90

10 Európai Újjáépítési Program Marshall-terv 1947. szeptember 22.
igény: 17 állam 28 md $ - folyósítás: 14 md $ 90 % közvetlen segély, 10 % kölcsön Gazdasági Együttműködési Hivatal – amerikai koordinálás Európai Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OEEC, 1961-től OECD) - Jean Monnet Integráció alapja (?) Nemzetállami igényekhez igazodott Európai Fizetési Unió – feladata: multilaterális fizetési rendszer (350 m $-os valutakosár – átmeneti fizetési nehézségekre) 1948. január 1. BENELUX államok vámuniója

11 A transz-atlanti katonai együttműködés kialakulása
1947. március 4. – Dunkerque-i paktum Franciaország - Nagy-Britannia 1948. március 17. – Brüsszeli Szerződés – Fanciao. – Nagy-Britannia - BENELUX 1949. április 4. – Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) A Brüsszeli Szerződés tagjai – Dánia – Izland – Norvégia – Olaszország – Portugália – USA – Kanada 1951 Törökország és Görögország, 1955 NSZK, 1982 Spanyolország

12 Az NSZK politikai és katonai rehabilitációjának problémái
Bizónia – január 1. Trizónia – augusztus 1. A nyugat-német márka bevezetése – június 18. Berlini blokád (1948 június 24. – 1949 május 12.) NSZK – szeptember 7. NDK – október 7. Az NSZK felfegyverzése

13 Az európai integráció története
6. előadás

14 Társadalmi csoportok Európa egységéért
Az ellenállási mozgalmak Európa tervei Szu, Jugoszlávia, Belgium, Franciaország, Olaszország területén Céljuk: az államok háború indítási képességének megvonása, nemzetek feletti autoritások kialakítása A Népszövetségnél nagyobb érdekérvényesítő és szankcionáló képesség. Példa: a svájci és az amerikai államberendezkedés Az ember faji alapon történő megkülönböztetésének eltörlése Az európai ellenállási mozgalmak legnagyobb bázisát a kommunista vezetésű és a keresztény csoportok alkották

15 A „harmadik erő” Európája
Európa önálló erőként való újjászervezése A kontinensek közötti egyensúlyi politika kialakítása Angol Munkáspárt – „Európai Szocialista Egyesült Államok” Paul van Zeeland: Benelux államok, Franciaország, Nagy-Britannia – „nyugati föderáció” megteremtése = híd az USA és a SZU között

16 1946 december – Európai Föderalista Unió (UEF) - Párizs
Az amerikai demokráciát egyesíteni a szovjet szociális rendszerrel Páneurópai Mozgalom Levél 4000 nyugat-európai parlamenti képviselőnek – „az ENSZ keretében működő európai föderáció” – Európai Parlamenti képviselők Uniója (EPU) Cél: Európai Alkotmányozó Gyűlés összehívása

17 Egyesült Európa Mozgalom
1947. május 14. Churchill beszéde a londoni Albert Hallban A német kérdés megoldása, Németország talpra állítása szükséges A SZU kiszámíthatatlan politikája miatt szükséges az európai egység megteremtése Megalakul a Egyesült Európa Mozgalom (UEM) Főtitkára: Duncan Sandys Elutasította a nemzetállamok feletti Európa gondolatát

18 A Hágai konferencia 1947 december – Európai Egységmozgalmakat Koordináló Nemzetközi Bizottság (tanácskozás Hágában 1948 május 7-10.) – 16 ország A kontinens gazdasági-politikai egységének megteremtése – négy szabadság elve, (mely a demokrácia és a szabadság alapelveire épül) Európai tanácskozás összehívása (parlamenti küldöttel) - kidolgozni a gazdasági-politikai unió alkotmányos és jogi kereteit Két bizottság kialakítása - Kialakítani az Emberi Jogok Chartáját és a demokratikus kormányzás ismérveit Ellenőrző bizottság felállítása a demokratikus és emberi jogok betartatására Németország Európába történő integrálásának elősegítése Európai Uniót vagy Föderációt kell teremteni Európa az egységes világ záloga

19 1948. október 25. – Európa Mozgalom megalakulása – nemzeti tanácsok összefogó szerve
1948. december 10. – az ENSZ elfogadja Az emberi jogok egyetemes chartáját Megalakul az Európai Emberjogi Bizottság és az Emberi Jogok Európai Bírósága

20 1953. szeptember 3. életbe lép az európai Emberjogi Konvenció, mely alapján minden embert megillet:
Az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog A tisztességes tárgyaláshoz való jog – mind polgári jogi, mind büntetőjogi ügyekben A választás és a választhatóság joga A gondolat-, a lelkiismeret és a vallás szabadsága A véleménynyilvánítás szabadsága A tulajdon védelme Az egyesülési jog

21 Tilos: A kínzás, az embertelen és megalázó bánásmód vagy büntetés
A halálbüntetés A kényszermunka és a szolgaság A hátrányos megkülönböztetés alkalmazása minden garantált jog vonatkozásában Saját állampolgárok kiutasítása vagy hazatérésük megtagadása Külföldiek kollektív kiutasítása

22 Az Európa Tanács A hágai konferencia kezdeményezője lett az Európa Tanács megalakulásának 1949. május 5. – Londonban megalakul az Európa Tanács (Belgium, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Franciaország, Írország, Nagy-Britannia, Norvégia, Svédország, Olaszország) – strasbourg-i székhellyel Kormányközi szervezetként A föderalista tagok Föderális Paktum megkötését szorgalmazták Az angolok nem támogattak semmiféle szupranacionális együttműködést.

23 Eredmény: Angol javaslatra az NSZK-t felvették az Európa Tanácsba
Fontos szerepe volt az európai egység előmozdításában Demokratikus politikai rendszerek támogatása, emberi jogok védelme Fontos feladatának tekintette az európai kulturális identitás megőrzését. Megfigyelő státusz Teljes jogú tagság Ma 46 ország a tagja

24 Jelentős szerep az EU szimbólumainak kialakításában
Európa zászló (1986) Európa Nap (1964 – május 5. – 1985 – május 9. Európa Himnusz (Beethoven IX. szimf.)

25 Az európai integráció története
7. előadás

26 A Schuman-tervtől a Római Szerződésig
A Schuman-terv – az ESZAK megalakulása Kísérlet az EVK megteremtésére Az NSZK teljes rehabilitációja A Római Szerződés – az EGK megalakulása A közös agrárpolitika kezdetei

27 A Schuman-terv – az ESZAK megalakulása
Hidegháborús légkör (a nemzetközi feszültség állandósulása, Berlini blokád) Francia-német rivalizálás A térség egysége = a német kérdés megoldása, a nagyhatalmi versengés kizárása Jean Monnet – a francia vasérc és a német széntermelés közös irányítás alá vonása – hadviselés kizárása (stratégiai jelentőségű nyersanyagok) 1950. május 9. – Schuman-terv „a teljes francia és német szén- és acéltermelés közös fennhatóság alá helyezése” – más európai országok számára is nyitott lehetőség

28 A nyugat-németországi fogadtatás:
Fenntartásokkal Lehetőség A németek felé táplált antipátia feloldásának lehetősége Nehézipari kapacitások feloldása Hozzáférés a francia vasérchez Teljes állami szuverenitás visszaszerzése felé 1951 január 11-én a bonni parlament elfogadta a Schuman-tervet

29 A francia közvélemény fogadtatása:
Fenntartásokkal Szakítani kell az un. richelieu-i tradícióval (Franciaország mindenkori biztonságát Németország gyengesége szolgálja) Megoldaná az ország krónikus szénhiányát Javulna az ország európai diplomáciai tekintélye

30 1951. április 18. – Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) - (Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, NSZK, Olaszország) Életbe lépése: július 25. Első elnöke: Jean Monnet Szervezeti felépítésében szupranacionális és kormányközi kompetenciák keveredtek Főhatóság, Tanács, Közgyűlés, Bíróság Határozatait a nemzeti parlamenteknek kellett jóváhagyni Önálló költségvetési szervként működött („európai adó”) 1958-ig az acélforgalom 157 %-al, az acéltermelés 65 %-al nőtt

31 A megállapodás történelmi jelentősége:
Elősegítette a francia-német megbékélést Megoldotta Elzász-Lotaringia, és a Ruhr-vidék hovatartozásának vitáját Kezelhetővé tette a Saar-vidék problémáját (1955. október 23. – népszavazás) A szén és az acélszektor a gazdaság vezető ágazatává vált Pozitív tapasztalatokkal segítette elő a további integrációs folyamatot

32 Kísérlet az EVK megteremtésére
Az Európa Tanács javaslata egy közös európai hadsereg megalapítására (1950. augusztus) 1950. október – francia javaslat az Európai Védelmi Közösség létrehozására Pleven-terv: - közös hadsereg felállítása vegyes nemzetiségi egységekből Anglia nem támogatta a hadsereg irányításának nemzetek feletti jellegét A Montánunió tagjai május 27-én aláírták az Európai Védelmi Közösség alapokmányát Francia „nem” – az EVK kudarca

33 Az NSZK teljes rehabilitációja
1954. október 23. – Deutschland-Vertrag – Nyugat-Németország teljes rehabilitációja 1955. május 9. Németország felvétele a NATO-ba Nyugat-európai Unió (a Brüsszeli Szerződés átalakulása) A SZU félelmei – május 14. Varsói Szerződés (Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, SZU)

34 A Római Szerződés – az EGK megalakulása
Sztálin halálával (1953. március 5.) nemzetközi politikai enyhülés 1956. február SZKP XX. Kongresszusa Gazdasági verseny a blokkok között Ösztönzőleg hatott az európai integrációs folyamatokra is Az ESZAK messinai megbeszélése 1955 június – a Montánunió tapasztalatai, folytatás?)

35 1956. május - velencei szerződéstervezetek
Teljes vámunió Az atomenergia békés célú felhasználásának terve 1957. március 25. – Európai Gazdasági Közösség megalakulása (életbe lépés: január 1.) A Montánunió és az EGK mellett megalakult az Európai Atomenergiai Közösség (EURATOM) A vámuniót három szakaszban 12 év alatt szándékoztak megvalósítani (USA gyanakvása) 12 év alatt szándékoztak megvalósítani a négy szabadságelvet (egyén, áru, tőke, szolgáltatás) Kilátásba helyezték az Európai Beruházási Bank megalapítását Miniszterek Tanácsa, Európai Bizottság, Európai Parlament, Európai Bíróság Európai Szociális Alap

36 A közös agrárpolitika kezdetei
Megkülönböztetett figyelem, a szektor elmaradottsága, nem megfelelő ellátás Agrárimport Termelés magas önköltségű, drága belső fogyasztás, lehetetlen a világpiaci értékesítés Franciaország sürgette a közös mezőgazdasági politika megteremtését 1958. július – a Közösség stresai tárgyalása: a Közösség agrárgazdaságának működési alapelveiről

37 A Római szerződés csak a főbb alapelveket rögzítette – termelékenység növekedése, a jövedelmi viszonyok rendezése, piac-stabilizálás, ellátás biztonsága, kedvező árszínvonal CAP alapelvek: Egységes agrárpiac elve Közösségi preferencia elve Pénzügyi szolidaritás elve

38 Az európai integráció története
8. előadás

39 A 60-as évek közösségi viszonyai
Ellentétes folyamatok Nyugat-Európában De Gaulle elnök Európája Francia vétó az angol EGK csatlakozásra A Közös Agrárpolitika (KAP) megteremtése A de Gaulle korszak vége

40 A gazdasági növekedés alakulása a világgazdaság főbb régióiban
A gazdasági növekedés alakulása a világgazdaság főbb régióiban régiók EU 15 4,8 1,9 2,9 2,1 1,6 USA 3,8 2,3 4,3 3,3 2,6 Japán 9,7 4,5 1,5 1,7 A munkanélküliség alakulása a világgazdaság főbb régióiban (munkaerő %-ában) 2,2 6,0 10,2 9,4 7,8 4,9 7,1 6,4 5,6 1,3 2,0 5,1 A fogyasztói árak alakulása a világgazdaság főbb régióiban (az évi átlagos változása %-ban) 4,7 11,8 2,7 3,1 7,7 7,3 1,0 0,1 -1,3

41 Ellentétes folyamatok Nyugat-Európában
60-as évek – integrációs és dezintegrációs folyamatok Egyre nehezebbé vált a Hatok piacára történő bejutás Nagy-Britannia – ellenpiac létesítése január 4. Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) – Ausztria, Dánia, Nagy-Britannia, Norvégia, Svédország, Portugália, Svájc A tagországok között komoly gazdasági érdekellentétek Kilépések (1973 N-B, Dánia; 1985 Portugália; 1995 Ausztria, Svédország, Finnország) Belépés (1970 – Izland, 1985 – Finnország)

42 1960 január 4. – stockholmi egyezmény - EFTA

43 De Gaulle elnök Európája
Sajátos Európa felfogás 1958 – köztársasági elnök De Gaulle nem osztotta a nemzeti szuverenitások fokozatos feladásának brüsszeli koncepcióját – „nemzetek Európája” Európa központját Párizsban kell berendezni A tagországoknak teljes körű vétójog

44 Fouchet-terv (1961. november)
Hozzanak létre: kormányfői, vagy külügyminiszteri tanácsot, amely határozatait vétójog biztosításával hozza, Kormányközi alapon működő párizsi székhelyű titkárságot Külügyi, védelmi, kereskedelmi és kulturális kormányközi állandó bizottságot Nemzeti parlamentek tagjaiból álló európai közgyűlést „európai Európát” az „atlanti Európával szemben”

45 Közvetlenebb kapcsolat a SZU-val
Francia atom-védernyő Kilépés a NATO katonai szervéből, székhelyét Párizsból Brüsszelbe helyezték át. 1963. január 22. – francia-német barátsági szerződés „Párizs-Bonn tengely”

46 Francia vétó az angol EGK csatlakozásra
1961 – a britek (Harold Macmillan) hirtelen támadt EGK-pártisága A Közösség nem fogadhatta el az angolok mezőgazdaságra vonatkozó éves derogációs kérelmét. 1963. január 14. francia „nem” Az elnök terve egy francia-brit nukleáris együttműködésről 1967. november (Harold Wilson) – második francia „nem”

47 A Közös Agrárpolitika (KAP) megteremtése
1962 a KAP bevezetése Felszámolták a nemzeti agrártámogatási rendszereket és közösségi szintre emelték. Közös agrárpiac alakult ki magas külső vámokkal. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (1962) – struktúrapolitika, szerkezetátalakítási feladatok, intervenciós ügyek Orientációs Szekció: struktúrapolitikai és szerkezetátalakítási feladatok Garancia Szekció: intervenciós ügyek Családi gazdaságok támogatása, felvásárlási árak alakítása, intervenciós árak alkalmazása - túltermelés

48 Hallstein-javaslat – a lefölözésből származó bevételek kerüljenek a közösségi kasszába
1965. július – „üresen hagyott székek” 1966. január 29 – luxemburgi kompromisszum – „minősített többséggel” történő szavazás – a kizárólagos vétójog megszüntetése

49 A de Gaulle korszak vége
1968 nyugat-európai diáklázadások Csehszlovákiai események 1969 április de Gaulle vesztes a referendumon – visszavonulás a politikától Új elnök: Georges Pompidou 1973. január 1. Kilencek (Dánia, Írország, Nagy-Britannia –(Norvégia nem szavazza meg)) 250 millió lakos, a világkereskedelemből való részesedés több, mint 20 %

50 Európai Szociális Karta elfogadása (életbe lépés: 1965)
1967. július 1. Európai Közösség (egyesítette a Montánuniót, az EGK-t, és az Európai Atomügynökséget) 1969. december 1-2. Hágai konferencia Előtérbe kerül a nemzetek feletti Európa megszervezése Teljessé vált a vámunió (1968) Egységes agrárrendtartás (1962) Acquis communautaire – az alapszerződések közös vívmánykén való kezelése