Jogszabályi környezet, új irányelvek és ajánlások a zöldbeszerzés terjesztésére az Európai Unióban Dr. Havas-Kovács Gabriella Közbeszerzési Hatóság.

Az előadások a következő témára: "Jogszabályi környezet, új irányelvek és ajánlások a zöldbeszerzés terjesztésére az Európai Unióban Dr. Havas-Kovács Gabriella Közbeszerzési Hatóság."— Előadás másolata:

1 Jogszabályi környezet, új irányelvek és ajánlások a zöldbeszerzés terjesztésére az Európai Unióban Dr. Havas-Kovács Gabriella Közbeszerzési Hatóság

2 2 Az előadás vázlata - Fenntartható vs. zöld közbeszerzés - Előzmények - Új közbeszerzési irányelvek tervezetei - Zöld beszerzési vonatkozású egyéb jogszabályok - Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata - Gyakorlati segítség a közbeszerzési eljárás szereplői számára -GPP Toolkit -Best Practices -Tanulmányok - Öko-Innováció

3 3 Fenntartható vs. zöld közbeszerzés - A fenntartható kormányzat megvalósítása nem hozható létre a környezetvédelmi dimenziónak valamennyi egyéb szabályozási területbe - így a közbeszerzésekbe - történő integrálása nélkül. - A fenntartható közbeszerzés három alappillére: -Környezetvédelmi szempontok -Szociális szempontok -Innováció - A zöld közbeszerzés: olyan közbeszerzés, amelynek során a beszerző közintézmények a beszerzési folyamat minden szakaszában figyelembe veszik a környezetvédelem szempontjait, és az életciklusuk során a környezetre a lehető legkisebb hatást gyakorló megoldások keresésével és előnyben részesítésével ösztönzik a környezetbarát technológiák terjedését és a környezetbarát termékek előállítását.

4 4 Előzmények - Fenntarthatóság fogalma (1987) - A Bizottság Integrált Termék Politikáról szóló Zöld Könyve (2001) - A Bizottság 2001. július 4-i Értelmező Közleménye a közbeszerzés tárgyában alkalmazandó közösségi joggal, valamint a környezetvédelmi megfontolásoknak a közbeszerzésbe történő integrálásával kapcsolatban (COM(2002) 274) - A Bizottság Közleménye a zöld közbeszerzési nemzeti cselekvési tervek elkészítésére (2003) - Környezettechnológiai Cselekvési Terv (ETAP) - Új közbeszerzési irányelvek (2004)

5 5 Előzmények - A Bizottság „Zöld közbeszerzés! – A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés kézikönyve” (2005) - Európai Tanács átfogó, megújult Fenntartható Fejlődési Stratégia (2006. július) - A Bizottság Értelmező Közleménye a környezetvédelmi szemléletű közbeszerzésekről (2008) - A Bizottság 2009-ben jelentést tett közzé, amelyben értékelte az Integrált Termékpolitika végrehajtásának helyzetét - Európa 2020. Stratégia - A közbeszerzési irányelvek revíziója (2011-től) -Rio + 20 Konferencia (2012)

6 6 Új közbeszerzési irányelvek - Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez (2011. április 13.) - „Az európai közbeszerzési jogszabályok folyamatban lévő értékelését követően, valamint széleskörű konzultáció alapján a Bizottság legkésőbb 2012- ben jogalkotási javaslatokat fog benyújtani, amelyek célja egyrészt az uniós szabályok egyszerűsítése és modernizálása a szerződések odaítélésének folyamatosabbá tétele érdekében, másrészt pedig a közbeszerzési szerződések megfelelőbb felhasználása egyéb szakpolitikák támogatására.” - Zöld Könyv „Az EU közbeszerzési politikájának modernizálásáról — Egy hatékonyabb európai beszerzési piac felé” (2011. január 27.) - Új irányelv tervezetek (2011. december 20.)

7 7 A tervezetek fenntarthatósági elemei - Életciklus-költségek figyelembe vétele - Címkék alkalmazása - A kötelező szociális, munkaügyi és környezetvédelmi jogszabályok megsértésének szankcionálása - Szociális szolgáltatások - Innováció

8 8 Egyéb környezetvédelmi vonatkozású jogszabályok - Az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló 106/2008/EK rendeletet (az Energy Star címkézésről) - A tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK irányelv - Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv

9 9 Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata Európai Bizottság vs. Holland Királyság (C-368/10.számú ügy) A Holland Királyság, mivel az Észak ‑ Holland tartomány az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2008. augusztus 16 ‑ án közzétett hirdetmény tárgyát képező, kávéautomaták szállítására és üzemeltetésére irányuló közbeszerzési eljárás keretében: - annak előírásával, hogy egyes szállítandó termékek meghatározott ökocímkével rendelkezzenek, ahelyett hogy részletes műszaki követelményeket alkalmazott volna, a 2007. december 4 ‑ i, 1422/2007/EK bizottsági rendelettel módosított, az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31 ‑ i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikkének (6) bekezdésével összeegyeztethetetlen műszaki leírást határozott meg; - annak előírásával, hogy az, hogy egyes szállítandó áruk meghatározott címkékkel rendelkeznek, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztásakor bizonyos pontszámot ér, anélkül hogy az e címkék alapjául szolgáló kritériumokat ismertette volna, vagy lehetővé tette volna, hogy valamely termék ezen kritériumoknak való megfelelőségét bármely más megfelelő bizonyítási eszközzel bizonyítsák, ezen irányelv 53. cikke (1) bekezdésének a) pontjával ellentétes odaítélési szempontot határozott meg;

10 10 - az említett közbeszerzési eljárásban alkalmazandó ajánlattételhez szükséges dokumentációban előírt alkalmassági követelmények és minimális teljesítményszintek vonatkozásában azon feltétel kikötésével, miszerint az ajánlattevőknek meg kell felelniük „a fenntartható megrendelésekre és a vállalkozások szociális felelősségére vonatkozó kritériumoknak”, és be kell mutatniuk, hogy milyen módon felelnek meg e követelményeknek, továbbá „mennyiben járulnak hozzá a kávépiac fenntarthatóságának javításához és az ökológiai, szociális és gazdasági szempontból felelős kávétermeléshez”, az ugyanezen irányelv 44. cikkének (2) bekezdésével és 48. cikkével ellentétes műszaki alkalmassági minimumkövetelményt határozott meg, és - azon feltétel előírásával, miszerint az ajánlattevőknek meg kell felelniük „a fenntartható megrendelésekre és a vállalkozások szociális felelősségére vonatkozó kritériumoknak”, valamint be kell mutatniuk, hogy „mennyiben járulnak hozzá a kávépiac fenntarthatóságának javításához és az ökológiai, szociális és gazdasági szempontból felelős kávétermeléshez”, az ugyanezen irányelv 2. cikkében előírt átláthatósági kötelezettséggel ellentétes követelményt határozott meg, nem teljesítette a fent említett rendelkezésekből eredő kötelezettségeit.

11 11 Gyakorlati segítség a közbeszerzési eljárás szereplői számára GPP Toolkit - Bevezető, a környezettudatos vásárlás, - Zöld Közbeszerzési Akcióterv, - A környezetbarát közbeszerzések jogszabályi háttere, - Zöld közbeszerzési kritériumok (GPP criteria). - Első generációs termékcsoportok 2009-ben (10 termék/szolgáltatás) - Második generációs termékcsoportok 2010-ben (8 termék/szolgáltatás) -Felülvizsgálat és két új termékcsoport (2012. január)

12 12 Best Practices - Európai Bizottság „Zöld közbeszerzés! – A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés kézikönyve”, második kiadás (2011) - GPP News Alert Budapest Főváros és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság zöld közbeszerzési tapasztalatai

13 The Uptake of Green Public Procurement in the EU 27 A zöld szempontok alkalmazásának megoszlása a következőképpen alakul: - Bírálati szempont 10%, - Szerződés teljesítési feltételek 15%, - Műszaki leírás 38%, - Beszerzés tárgyának meghatározása 25%, - Alkalmassági szempont 14%.

14 Következtetések - A zöld közbeszerzési szempontok elterjedése a 27 tagállamban általánosságban jelentős. A válaszok alapján az ajánlatkérők egyes beszerzéseik kapcsán 26%, beszerzéseik egésze tekintetében 55%-ban ítélik zöldnek eljárásaikat. - Az zöld közbeszerzési alapkövetelmények használatának elterjedése egyre gyakoribb. Az utolsó szerződésben alkalmazott zöld követelmény aránya sokkal nagyobb, mint a 2009-2010-es átlagé. (55%-29%) - A beszerzések értéke tekintetében a zöld közbeszerzés elterjedése igen jelentős. 2009- 10-ben az összesen 236,752 vizsgált szerződés tekintetében 117,5 millárd euró 38%- a volt zöld. - Az ajánlatkérők többsége alkalmazza a környezetvédelmi szempontok valamely formáját. - A zöld beszerzés elterjedtségének mértéke nemcsak országonként, de termék illetve szolgáltatás kategóriánként is eltérő. - A legtöbb ajánlatkérő szerint bonyolult a zöld szempontok alkalmazása.

15 15 The Uptake of Green Public Procurement in the EU 27

16 16 The Uptake of Green Public Procurement in the EU 27

17 Prioritások - Anyagok újrahasznosítása: szortírozó eljárások kifejlesztése a hulladékgazdálkodásban; az újrahasznosítási iparág versenyképességének növelése; olyan új technológiai megoldások és innovatív termékek kifejlesztése, amelyek újrahasznosított anyagokat használnak fel. - Épületek és építőipar: innovatív termékek kifejlesztése az építőipar számára; fenntartható építési anyagok gyártása illetve technikák alkalmazása; újrahasznosított anyagok és megújuló energiaforrások hatékonyabb felhasználása építkezéseken; új vízkezelési technológiák alkalmazása a takarékoskodás jegyében. - Az élelmiszeripar: tisztább előállítási és csomagolási eljárások; hatékonyabb vízgazdálkodási eljárások kifejlesztése; a hulladék újrafelhasználást, újrahasznosítást és csökkentését célzó innovációk; erőforrások hatékony felhasználásának fokozása. Újabban azok az ágazatok kapnak prioritást, amelyek nagyobb környezeti hatással bírnak, pl.: tej- és húsipar. - Zöldgazdaság: vállalatok ösztönzése a környezettudatosságra a beszerzések és az erőforrások hatékony felhasználása terén; a cégek támogatása eljárásaik és termelésük zöldebbé tételéhez; valamint segítség az ellátási lánc öko-innovációs technikáinak integrálásához.

18 Cél - Támogatni az úttörő pályázatokat, és a piacokat, hogy alkalmazzák az innovatív technológiákat és gyakorlatokat; -Segíteni áthidalni a szakadékot a kutatás-fejlesztés és az üzleti világ szereplői között; valamint -Segíteni leküzdeni a még fennálló piaci akadályokat, melyek jelenleg meggátolják az ökoinnovatív -Termékek és szolgáltatások sikerét, különös tekintettel azokra, amelyekkel az európai kis- és középvállalkozások (kkv-k) találják szembe magukat. Ki pályázhat? A pályázati felhívásokra nyíltan pályázhat minden jogi személyiséggel bíró szervezet, amely az alább felsorolt országok egyikébe van bejegyezve: - a 27 EU tagállam és Izland, Liechtenstein és Norvégia; - Albánia, Horvátország, Macedónia, Izrael, Montenegró, Szerbia és Törökország; - egyéb nem EU országok, feltéve, hogy rendelkeznek a megfelelő hatályos egyezménnyel.

19 Köszönöm a figyelmüket!