A növekedés gyorsításának esélyei és lehetőségei Burány Sándor államtitkár Tiszteletbeli Konzulok IV. Konferenciája Budapest, 2008. május 27.

Az előadások a következő témára: "A növekedés gyorsításának esélyei és lehetőségei Burány Sándor államtitkár Tiszteletbeli Konzulok IV. Konferenciája Budapest, 2008. május 27."— Előadás másolata:

1 A növekedés gyorsításának esélyei és lehetőségei Burány Sándor államtitkár Tiszteletbeli Konzulok IV. Konferenciája Budapest, 2008. május 27.

2 A gazdaságpolitika fő célkitűzései - Konvergenciaprogram  A gazdaságpolitika hármas célrendszere: Makrogazdasági egyensúly Versenyképességhez szükséges strukturális reformok Tartós növekedést szolgáló fejlesztések  Az államháztartási egyensúly javulása: A vártnál nagyobb mértékű hiánycsökkenés 2007-ben  A strukturális reformok megvalósítása a tervezettnek megfelelő: A költségvetési keretszámok betartását érintő intézkedések Az államháztartás megalapozottságát és hatékonyságát javító reformok

3 A beruházások dinamikája

4 Az infláció alakulása

5 A fő munkaerő-piaci mutatók alakulása

6 Az ipari termelés dinamikája

7 A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege és dinamikája

8 Magyarország fő kereskedelmi partnereinek importvolumen-növekedése* * a magyar áruexportban betöltött országarányokkal súlyozva; 2007-2008: az Európai Bizottság prognózisai alapján

9 A GDP és az export növekedése

10 Részesedés az EU-27-ek teljes importjából

11 Működő tőke beáramlás • 2004-2007 között  43 megkötött támogatási szerződés: 2,8 MRD EUR befektetés, 21 ezer munkahely  44 további pozitív beruházói döntés: 2,7 MRD EUR befektetés, 10 ezer új munkahely  28 további projekt kapcsán folytatunk tárgyalásokat: 1,8 MRD EUR befektetés, 5.500 új munkahely • 2007-ben  40 új projekt kapott támogatási ajánlatot  18 projekt kapcsán adott a Kormány jóváhagyást támogatási szerződés megkötésére  12 beruházóval kötöttünk támogatási szerződést: 530 M EUR befektetés, 7 ezer új munkahely  9 nagyberuházást jelentettünk be: 550 M EUR befektetés, 5 ezer új munkahely

12 Source: World Bank, The Doing Business project 2008 Indicators of the index 1.Starting a business 2.Dealing with licenses 3.Employing workers 4.Registering property 5.Getting credit 6.Protecting investors 7.Paying taxes 8.Trading across borders 9.Enforcing contracts 10.Closing a business Magyarország 21 helyet lépett előre Top Rank - Global Könnyű üzletet csinálni

13 A növekedés faktorai 1)export árualap növelése (2007-ben az exportban a gépek és berendezések aránya: 62,6%, high-tech termékek aránya: 32,8%) 2)KKV-k növekvő szerepe a magyar exportban (2007-ben részesedésük az összexportból 18%, az ezredfordulón csupán 15%) döntően feldolgozó- ipari, ezen belül könnyűipari termékekből 3)Működőtőke beáramlás és tőkeexport

14 A külgazdasági stratégia regionális elemei I. A dinamikus ütemben fejlődő régiók/országok piacaiban rejlő export lehetőségek kihasználása: Közép-Kelet-Európa (V4, Románia, Bulgária),Nyugat-Balkán, Kelet-Európa (Oroszország, Ukrajna), egyes ázsiai és arab országok  EU régi tagállamai (EU 15): lassulás, de súlya meghatározó marad a kereskedelmi forgalomban és a tőkebefektetésekben is  K+F+ I terén való együttműködés fejlesztése  befektetések→Magyarország megítélésének javítása, KKV befektetők  közös harmadik országbeli együttműködések.  Közép-kelet-európai országok: továbbra is erőteljes fejlődés várható  Visegrádi országok:  Termelési, technológiai kooperáció, beszállítói kapcsolatok erősítése  K+F együttműködés, tudásalapú termékek  Infrastrukturális fejlesztésekbe való bekapcsolódás  Románia, Bulgária: jelentős potenciális piac  EU forrásokból finanszírozott projektekben való részvétel  Nyugat-Balkán  régióba irányuló beruházások elősegítése→hazai KKV-k nemzetköziesítése  A régió országaiban tervezett jelentős logisztikai, közlekedési fejlesztésekbe való bekapcsolódás

15 A külgazdasági stratégia regionális elemei II.  FÁK-térség: meghatározó marad Oroszország és Ukrajna  Oroszország:  regionális intézményi kapcsolatok kialakítása  energetikai, közlekedési, logisztikai, innovációs együttműködés fejlesztése  orosz nemzeti fejlesztési projektekbe történő bekapcsolódás  Ukrajna:  energetikai együttműködés fejlesztése  közlekedési-logisztikai fejlesztések  ukrán központi fejlesztési programokba történő bekapcsolódás  Ázsia  Kína és India:  egyre fontosabb szerepet játszanak befektetőként  közvetlen kapcsolat/együttműködés építése a tartományokkal  Arab régió: világgazdasági szerepe egyre jelentősebb, olajbevételek, perspektivikus piac

16 A külgazdasági stratégia ágazati prioritásai A feldolgozóipar magasabb hozzáadott értéket termelő ágazatai:  autóipar, elektronika, informatika és kommunikáció, biotechnológia, gyógyszergyártás Befektetés ösztönzési célprogramok:  a kutatás-fejlesztés,  a nemzetközi jellegű szolgáltató központok és  a logisztika területén. Egyéb kiemelt ágazatok:  környezetvédelem fejlesztését szolgáló, hulladékhasznosítási, szennyvíztisztítási, az alternatív és megújuló energiaforrásokat hasznosító beruházások, bioüzemanyag-előállítás  K+F és műszaki szolgáltatások  média és szórakoztatóipar

17 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Burány Sándor, államtitkár 1055 Budapest, Honvéd u. 11-13. Tel.: 374 2184 Fax: 374 2885 E-mail: burany.sandor@nfgm.gov.hu