Magyarország a húszas években

Az előadások a következő témára: "Magyarország a húszas években"— Előadás másolata:

1 Magyarország a húszas években
A bethleni konszolidáció

2 A nemzetközi pénzügyi rendszer (Dawes-terv, Young-terv, 1924-1930
2,6 milliárd dollár háborús adósság Antant 2 és fél milliárd dollár kölcsön 2 milliárd dollár jóvátétel Németország

3 A korszak jelképe Horthy – de a korszak nem egységes, csak a REVÍZIÓ óhaja
Korszakok 1920-as évek: konszo-lidáció 1930-as évek: jobbrato-lódás, radikalizmus 30-as évek végétől: hábo-rús készülődés, 2. vh Több elnevezés a történettudományban: Ellenforradalmi Két vh. Közötti Mo. Trianoni Mo.

4 Konszolidáció 1920-1931 Első lépés: gr. Teleki Pál kormánya 1920-21
A konszolidációt ő kezdi el: Szélsőséges szervezetek feloszlatása (ÉME) Ugyanakkor: numerus clausus (1920. XXV.tc) Nagyatádi-féle földreform (1920. november) 1921. III.tc Az állami és társadalmi rend hatékonyabb védelméről

5 A Teleki-kormány az egy évet sem tölti ki
1921. április királypuccs → kormányválság → gr. Bethlen István alakít kormányt Októberben újabb királypuccs → november: törvény a Habsburg-ház trónfosztásáról

6 IV. Károly két visszatérése

7 A bethleni konszolidáció (1921-31)
Bethlen István 10 éves miniszterelnöksége a konszolidációt jelenti Politikai, gazdasági, kulturális téren sikeres konszolidáció → Trianon után talpra áll az ország A válság sodorja majd el.

8 A konszolidáció további eseményei
Az Egységes Párt (kormánypárt) létrehozása → politikai erőviszonyok egyensúlya Bethlen-Peyer paktum (MSZDP engedélyezése, de lemond a postások, közalkalmazottak sztrájkjának szervezéséről) Választójogi törvény (szűkítés, de az összlakosság 29%-a rendelkezik választójoggal) Külpolitikai lépések (1927-Olaszország, kitörés a nemzetközi elszigeteltségből)

9 Belépés a Népszövetségbe
A királypuccsok visszaverése, a politikai konszolidáció (a szélsőségek vissza-szorítása) szalonképessé teszi az országot 1922. Mo-ot felveszik a Népszövetségbe → segítség a gazdasági konszolidációban → népszövetségi kölcsön

10 A gazdasági konszolidáció
Vámintézkedések, behozatali tilalmak, a magyar ipar védelme Infláció visszaszorítása (már ben kilendülés a mélypontról) Önálló magyar pénz- és bankrendszer, 1924: Magyar Nemzeti Bank (1927: új pénz, a pengő) Már 1924 őszére stabil gazdaság, a kölcsön megmaradt része → kultúra, eü.

11 Ideológia és politika A Tanácsköztársaság bukása után: jobboldali radikalizmus, politikai, jogi bizonytalanság Horthy kormányzóvá választása után a konzervatív parlamentarizmus mellé áll Bethlen a 19. századi konzervatív (nemesi) liberális hagyományok alapján áll („fontolva haladás”)

12 Konzervatív berendezkedés, modernizáció
A Horthy-korszak konzervatív berendezkedése, keresztény nemzeti ideológiája, neobarokk külsőségei a történelmi Mo.-val való folytonosságot fejezte ki, ugyanakkor reformjai a gazdaság és a kultúra terén a modernizációt szolgálták A Bethlen által kialakított kormányzati rendszer, állami berendezkedés 1944 végéig fennmarad és meghatározó (a módosítások ellenére is)

13 Keresztény-nemzeti ideológia
A Horthy-korszakra jellemző ideológiák összessége – gyűjtőfogalom A középosztály felemelkedése: a rendszer társadalmi bázisa a történelmi középosztály (dzsentri), melynek nemzetfenntartó erejében bízva alakítják ki a rendszert. Nem titkos választási rendszer, marad a kormányzó párt fölénye, de a sajtó szabad, az ellenzéki pártok kritizálhatják a kormányt, sokszínű szellemi élet, független bíróságok (alkotmányos demokrácia korlátozásokkal – de nem fasiszta diktatúra!

14 Kultúrpolitika Oktatásügy – oktatáspolitika
két meghatározó oktatáspolitikus Klebelsberg Kunó (miniszter: ) Hóman Bálint (miniszter: ) Az oktatást a nemzetpolitikai stratégia kiemelt ágazata politikai cél: kultúrfölény megteremtése --> magyarság szellemileg, kultúrailag Kárpát-medence vezetője; kultúrfölény többi Kárpát-medencei néppel szemben eszköze.

15 Klebelsberg Kunó minisztersége
Népiskola-építési program Három év alatt 6000 tanterem és 2000 tanítói lakás, 1500 népkönyvtár, 1500 iskolai könyvtár és 500 óvoda épült. Új tanterv (nyelvtanulásra, egészségügyi ismeretek testnevelésre) 80 helyett 40 fős osztályok! Középiskolai reform (1924) reáliskola (német, francia, természettudományos műveltség), humán gimnázium (klasszikus nyelvek, klasszikus műveltség), reálgimnázium (latin mellett német, francia és modern ismeretanyag), mindegyik érettségije jogosított bármilyen egyetemi felvételire Felsőoktatás három egyetem - Pécs, Szeged, Debrecen három főiskola - Testnevelési Főiskola Budapest, Szegedi Tanárképző, Erdészeti Főiskola, Sopron

16

17 Gazdaság és szociális intézkedések
20-as évek közepe: fejlődés mezőgazdaság.: gépesítés, belterjes gazdálkodás ipar: fejlődik: textil-, gép-, villamosipar Bp-Hegyeshalom: vasútvonal villamosítása 20-as évek végére Mo. közepesen fejlett agráripari ország 5. Szociális intézkedések ( ) kötelező betegbiztosítás kiszélesítése --> városi munkásság 80-90%-a biztosítva 1928.: Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) rokkantsági, árvasági, öregségi, özvegyi segélyek

18

19

20 A kocsi– és autómobilforgalom is közveszélyessé kezd válni, mert a rendőrfőkapitányságnak a forgalom szabályozására kiadott rendelkezéseit teljesen mellőzik. A kocsisok a hajtási irányt nem tartják be. Az autómobilok szintén meg nem engedett menetsebességgel hajtanak, úgyhogy az őrszemélyzetnek módjában sincs az autókat megállítani. A rendőrség állandóan foglalkozik a gyalogközlekedés szabályozásával, hogy miképp lehet megóvni a gyalog közlekedők testi épségét. A múlt évben voltak kísérletek arra, hogy megjelölték azokat az útvonalakat, melyeken a gyalogjárók keresztül mehetnek. Színes jelzésekkel sávokat húztak, ez azonban nem bizonyult meg-felelőnek, mert nem találtak olyan festéket, mely megmaradt volna. Újabban az az idea merült fel, hogy színes kővel fogják megjelölni az utakat. A magántaxiforgalom megindulása óta az utcai névjelzőtáblákat már egész városrészekből ellopták, az eligazodás teljesen lehetetlen.

21 Havi szükségletek: 300 P Havi átlagbér: 170 P Nők havi átlagbére: 100 P „Havi 200 pengő fix-szel az ember könnyen viccel” Értelmiségi fizetések: egyetemi tanár: 900 P bíró: 700 P középiskolai tanár: 450 P diplomás MÁV-tisztviselő: 420 P óvónő: 290 P kezdő köztisztviselői fizetés: 199 P