Az Aranybulla mozgalom és a magyar rendiség kialakulása

Az előadások a következő témára: "Az Aranybulla mozgalom és a magyar rendiség kialakulása"— Előadás másolata:

1 Az Aranybulla mozgalom és a magyar rendiség kialakulása

2 II.András /Endre/ ( )

3 II. András uralkodása - a földbirtokok eladományozása
belső viszály Imre ( )↔András →a királyi földek nagy arányú csökkenése hadjáratai (cél: támogatók szerzése) →a nagy adományok miatt a királyi haderő gyengül (1217 keresztes hadjárat, Halics felé, kunok ellen) felesége: Gertrúd és családja ajándékai (1213 Bánk bán, Péter ispán merénylete ↔ Gertrúd) Katona József: Bánk bán → Erkel Ferenc (opera)

4 A birtokadományozások következményei
A királyi hatalom gyengül, a főurak erősöd. a királyi vármegyerendszer válsága A különféle hadjáratok folytatódnak kieső bevételeket pótlására: → regálék növelése (adók, vámok-révek növelése) → rontja a pénzt (a kamara haszna növelése miatt) → a pénzváltás jövedelmét bérbe adja (zsidók)

5 A társadalmi változások az Árpád-korban
A társadalmi változások ábrája XI. század XIII. eleje XIII. vége XV. század előkelők nemesek bárók vitézek serviensek várjobbágyok közrendűek polgárok hospesek jobbágyok rabszolgák

6 1222: Az Aranybulla bulla: függőpecsétes oklevél
A birtokadományok miatt veszélybe került réteg éri el serviensek:”király szolgái”, /várjobbágyok:várkatonaság Főbb pontjai: (31 törvénycikk) Adómentesség a servienseknek A egész vármegyét tilos adományozni Ellenállási záradék (király ellen való fellépés) Bírói ítélet nélkül elítélni tilos Csak az ország védelmére köteles hadba vonulni

7 AZ ARANYBULLA

8 „az oklevél szabad kezet ad, az Istvántól nyert kiváltságosoknak”
Az aranybulla „az oklevél szabad kezet ad, az Istvántól nyert kiváltságosoknak” Főbb jogaik: (a szabadságjogok megerősítése) Adómentesség Hadmentesség Ítélkezés Ellenállás 1231 Az Aranybulla megújítása » bővült az egyház bírói szerepe és ellenállási joga /csak a mindenkori esztergomi érsek léphet fel (+tized)/

9

10 Az egységes nemesség létrejötte
1222: serviensek, várjobbágyok, bárók kiadatják az Aranybullát: megfogalmazódik az adómentesség 1232: Kehidai oklevél: a serviensek jogot kapnak helyi szinten érdekeik közös védelmére: a megye keretein belül (nemesi vármegye kezdete) 1267: IV. Béla a tatárjárás után már nemesnek nevezi a servienseket is 1351: Nagy Lajos kimondja az egy, és ugyanazon nemesi szabadság elvét

11 A nemesi szabadság tényezői
Nincs különbség vagyon vagy földbirtok alapján Nemes nem adózik Nemes a kardjával adózik: védi a hazát, ha támadnak Királyhoz fellebezhet peres ügyeiben Nemesnek lehet földbirtoka Vármegyében választhat és választható Törvényes ítélet nélkül nem lehet bezárni

12 A társadalmi változások az Árpád-korban
A társadalmi változások ábrája XI. század XIII. eleje XIII. vége XV. század előkelők nemesek bárók vitézek serviensek várjobbágyok közrendűek polgárok hospesek jobbágyok rabszolgák

13 Az egységes jobbágyság létrejötte
A XIII. századra a volt rabszolgák és közrendű szabadok egységesedtek, földművelő paraszti csoporttá váltak A nyugati hospesek legfontosabb kiváltsága a szabad költözési jog volt, ezt tekinti mintának mindenki

14 A jobbágyság kialakulásának folyamata
1298: az jogok egységesítése megtörtént: minden parasztnak joga van a szabad költözéshez Az es pestisjárvány idején ezt használta ki sok birtokos, meghalt jobbágyai helyére átcsábított adómentesség ígéretével parasztokat 1351: Nagy Lajos rögzíti a kötelezettséget is: a jobbágyoknak mindenképpen fizetniük kell a kilenced adóját