3. A dualizmus virágzó városa

Az előadások a következő témára: "3. A dualizmus virágzó városa"— Előadás másolata:

1 3. A dualizmus virágzó városa
7. osztály

2 A kiegyezéstől az első világháborúig…
…átformálódott, megszépült Szolnok. Ennek lehetőségét: – a gyarapodó gazdaság – a jelentős városi bevételek adták. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye címere

3 1876-ban a város ismét Jász-Nagykun-Szolnok megye
központja lett ban tették le a Megyeháza alapkövét.

4 Vármegyénk a korabeli Magyarországon

5 A város önkormányzata A háromévenként választott 158 fős testület felét a legnagyobb adófizetők tették ki. Közöttük találjuk a megyeszékhelyre beköltöző birtokosokat, vállalkozókat, vagyonos üzletembereket és a városban ekkor megtelepedő zsidó bankárokat és kereskedőket.

6 Megújult a városkép. Ma is használt középületeinknek jelentős része ekkor létesült.
1885-ben az új Városháza a Piac téren

7 A város központi tere. 1892-ig Piac tér, utána Kossuth tér a neve

8 A téren artézi kút is működött, a város lakossága innen, és nem a Tiszáról hordta a vizet.

9 A Gorove utca a Szapáry utcát a Kossuth térrel, azt pedig a Szabadság térrel kötötte össze.

10 A Mezőgazdasági Takarékpénztár a Gorove utcában

11 Mellette az Első Magyar Általános Biztosító Társaság épülete

12 Továbbhaladva a Törvényszék (ma Megyei Bíróság) épületéhez érünk.

13 A Törvényszék után a régi Postapalota (ma Varga Katalin Gimnázium)

14 A Szabadság tér a híd feljárójával

15 Az 1902-ben átadott Művésztelep

16 A Damjanich-szobrot 1912-ben készítette Rudnai Béla szobrászművész carrarai márványból

17 Szolnok látképe a három templommal, amely a három felekezet közötti békét szimbolizálja
A Tiszán élénk volt a hajózás. Menetrendszerű teher-és személyhajózás folyt.

18 Az 1880-as évek végén épült a református templom

19 Az izraelita vallásúak 1899-ben építették föl gyönyörű zsinagógájukat a Tisza-parton.

20 Az 1736-ban épült római katolikus templomot az 1860-as évek végén felújították.

21 A Szapáry utcában épült fel az Ipartestület székháza és az európai színvonalú szálloda: a Nemzeti Szálló

22 A híres Kádár cukrászda
A híres Kádár cukrászda. Az épületeket neves építészek tervezték többnyire eklektikus vagy szecessziós stílusban.

23 Korzózás a Szapáry utcán

24 A Kereskedelmi Bank épülete a Szapáry utca bevezető szakaszán
A Kereskedelmi Bank épülete a Szapáry utca bevezető szakaszán. Most a nagy kereszteződés van a helyén a városközpontban.

25 A Barta-palota a Szapáry út végén
A Barta-palota a Szapáry út végén. A környéken a módos polgárok villaszerű házai sorakoztak.

26 A Pénzügyigazgatósági Palota. Ma a Verseghy Könyvtár épülete.

27 A Városi Színház első épülete 1912-ből.

28 A Konstantin Iskola, amelyen kívül több elemi iskola,
iparostanonc iskola, felső kereskedelmi iskola is épült ebben a korszakban.

29 Az 1880-as évek végén 46 petróleumlámpa jelentette a közvilágítást, két évtizeddel később megjelent a villanyvilágítás a belvárosban. A Vármegyei Kaszinó

30 Szolnok vasúti csomóponti szerepe erősödött: új fő- és szárnyvonalak épültek ki.

31 1909-ben készült el a Pfaff Ferenc tervezte új állomásépület
A város belsejéből beépítetlen telkek és kertek között vezetett az út az állomásig.

32 A város belsejéből beépítetlen telkek és kertek között vezetett az út az állomásig

33 1910-től a Víztorony látta el vezetékes vízzel a belvárosi lakásokat

34 „Tömegközlekedés” a városban

35 A Vármegyei Közkórház

36 1900-ban 434 fővel dolgozott MÁV vasúti javítóüzem
1900-ban 434 fővel dolgozott MÁV vasúti javítóüzem től saját tanonciskolát működtetett.

37 Élénk a gazdasági élet: hét fűrésztelep, két korszerű hengermalom, téglagyár, a korszak végén a cukorgyár működik gyáripari keretek között.

38 Az ország második legnagyobb vidéki malma, a Hungária Gőzmalom, Scheftsik István egykori polgármester tulajdona.

39 A legszebb Tisza-hidunk 1911- ben épült fel a jeges ártól elsodort fahíd helyett.

40 A mellékutcákban, a Tabánban megmaradtak az összevissza épül házacskák, náddal, zsindellyel fedve.

41 A kulturális élet megélénkült
A polgári társas élet kávéházakban és kaszinóban zajlott. A munkások körében dalkörök, olvasóegylet, zenekar alakult.

42 Megindul a sportélet a városban

43 Aki sokat tett a vármegyéért és a városért: gróf Szapáry Gyula
A Szolnokon álló Szapáry-szobor a háborúban elpusztult. Napjainkban a város vezetői új szobor felállításáról döntöttek.