Katona József élete (1791-1830) Kecskeméti polgárcsalád fia. Apja takácsmester, aki fia taníttatására nem sajnálja az anyagi áldozatot (pesti, kecskeméti.

Az előadások a következő témára: "Katona József élete (1791-1830) Kecskeméti polgárcsalád fia. Apja takácsmester, aki fia taníttatására nem sajnálja az anyagi áldozatot (pesti, kecskeméti."— Előadás másolata:

1 Katona József élete (1791-1830) Kecskeméti polgárcsalád fia. Apja takácsmester, aki fia taníttatására nem sajnálja az anyagi áldozatot (pesti, kecskeméti piaristáknál tanul, filozófiai tanfolyamot végez). Jogásznak szánja. Az ifjú joghallgató azonban történeti tárgyú könyveket olvas, s tagja a pesti magyar (második) színtársulatnak. Színész és fordító, dramaturg és szerző! Mégsem talált otthonra a színházban. Hozzájárult ehhez az a viszonzatlan szerelem is, amelyet a primadonna, a későbbi Déryné iránt érzett. Emellett apja nagyon haragudott a "komédiázás" miatt. Még utolsó drámájaként belefogott a Bánk bán megírásába (1814), ám kudarcok érték. Két tanulmányt is írt ebben az időben. Az egyikben Kisfaludy Károly Ilka c. darabját bírálta, a másikban a magyar drámaírás akadályairól értekezett. A színészetről nem nyújt hízelgő képet A rózsa c. vígjátéka sem. Készítette: Nagy Ákos 8.b

2 Mária Terézia idején már német nyelvű színjátszás kezdődött, majd később is jóval fejlettebb volt a magyarokénál, ami részben azzal is magyarázható, hogy a magyar lakosság többsége német nyelvű volt. A magyar színészeknek nem volt állandó színházuk. Nagy nehézséget okozott a pénz hiánya is. A magyar színjátszás és a drámairodalom fellendítésére Bessenyei György színházi programot készített: írt drámai műveket, tragédiát és sikeres vígjátékot (A filozófus, 1777). Csokonai is alkotott komédiákat, melyeket diákjaival adatott elő.

3 •Az első színtársulat 1790-ben Budán alakult meg Kelemen László vezetésével. Főleg Pesten lakó diákok látogatták a színházat, de a Martinovics-féle mozgalom leleplezése után a társulat 1796-ban feloszlott. •A második magyar színésztársaság, neves színészekkel, 1807-15-ig játszott a fővárosban. Hetenként kétszer játszottak kevés számú közönségnek, de minden alkalommal új darabot kellett előadniuk. A bemutatott darabot részben német színházaktól kölcsönözték. A műveket a színészek, a pesti egyetemi ifjúság (jogászhallgatók) maguk fordították át. •1815-ben a magyar színészetnek vidéki városok (Kassa, Miskolc, Kolozsvár, Székesfehérvár) adtak otthont. 1819-ben meglepő sikerrel adták elő Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon c. színművét. •1837-ben megnyílt a Nemzeti Színház Budapesten, így a magyar színészet a fővárosban végleges otthonra talált.

4 Bánk bán keletkezése Szerb Antal szavaival élve "a mű sorsa önmagában is szomorújáték" A Bánk bán első változatát a kolozsvári Erdélyi Múzeum c. folyóirat 1814-ben meghirdetett drámapályázatára készítette Katona József. Pályanyertes eredeti darabbal kívánták meg nyitni az épülő kolozsvári kőszínházat. A Kolozsvárra elküldött kitűnő alkotásra a bíráló bizottság tagjai fel sem figyeltek. A pályázat eredményét 1818-ban hirdették ki, melyről Katona nem értesült. 1819-ben sikeres székesfehérvári színészek érkeztek Budapestre. Ezen felbuzdulva Katona József jelentősen, igényesen átdolgozta a Bánk bánt.