Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaDezső Fábián Megváltozta több, mint 10 éve
1
Az EU energetikai irányelveinek magyarországi bevezetéséről Balatongyörök, 2009. március 26. Dr. Gordos Péter szakállamtitkár Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
2
Tartalom I.Az EU energiastratégiája II.A magyar energiapolitika fő kihívásai III.Hazai intézkedések
3
Az EU Energiastratégiája a második energiastratégiai felülvizsgálatról szóló közlemény alapján A Bizottság „Biztonsági és Szolidaritási Akciótervet” javasol a következő 5 területen infrastruktúra és ellátás-diverzifikáció; energia külkapcsolatok; kőolaj- és földgáztartalékok képzése; energiahatékonyság; az EU-n belüli források jobb kihasználása.
4
I. Infrastruktúrafejlesztés és ellátás- diverzifikáció prioritásai Déli földgázkorridor kiépítése (Nabucco); LNG (cseppfolyósított földgáz) Akcióterv; Közép- és Délkelet-Európa földgáz- és villamosenergia- hálózata észak-déli irányú összeköttetéseinek fejlesztése; Balti Összekapcsolási Terv; Mediterrán Energiagyűrű; Északi-tengeri Offshore Szélenergia Hálózat;
5
II. Energia külkapcsolatok továbbfejlesztése Megbízható partnerség a szállító és tranzitországokkal; a közösségi vívmányok (acquis) és az Energia Karta alapjain; Partnerségi együttműködés megújítása Oroszországgal; „Speaking with one voice”;
6
III. Kőolaj- és földgáztartalékok képzése 2006/67/EK irányelv felülvizsgálata: a tagállamok minimális kőolaj és kőolajtermék készletezési kötelezettségének szigorítása; 2004/67/EK irányelv felülvizsgálata: a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről, biztonsági földgáz tárolási kötelezettségek szigorítása;
7
IV. Energiahatékonysági csomag A következő irányelvek felülvizsgálata, a termékkörök kiterjesztése és a feltételek szigorítása Energiafogyasztó termékekre vonatkozó energiacímkézés; Épületek energiahatékonysága; Eco-design; Kapcsolt hő- és villamos energiatermelés;
8
V. Az EU-n belüli források jobb kihasználása megújuló energiaforrások arányát az Unión belül 2020-ra 20%-ra kell növelni; Kőszénfelhasználás; Kőolaj, földgáz, tőzeg; nukleáris energia; Tartalékok hatékonyabb kihasználása / arányuk növelése
9
Tartalom I.Az EU energiastratégiája II.A magyar energiapolitika fő kihívásai III.Hazai intézkedések
10
Az energetikában kezelendő főbb kihívások Energiaimport függőség – ellátásbiztonság; Energiaárak – versenyképesség; Állami szerepvállalással az energiahatékonyság fokozása, illetve a megújuló energiafelhasználás növelése – fenntarthatóság; A formálódó közösségi energiapolitikával való összhang megteremtése, illetve annak a hazai érdekeknek megfelelő alakítása;
11
Ellátásbiztonság Az energiaellátás folyamatosságá- nak és biztonságának fenntartása és javítása. Energiaforrás-struktúra Energiaimport diverzifikáció Stratégiai energiahordozó készletek CélRészterületek
12
Versenyképesség Az energetika járuljon hozzá hazánk verseny- képességének növekedéséhez. Liberalizált energiapiacok, Energiaárak, szociális gondoskodás Korszerű távhőszolgáltatás CélRészterületek
13
Fenntarthatóság A fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése. Energiahatékonyság, takarékosság Megújuló energiaforrások CélRészterületek
14
Tartalom I.Az EU energiastratégiája II.A magyar energiapolitika fő kihívásai III.Hazai intézkedések
15
Földgázellátás-biztonság Tárolóbővítések A földgáz biztonsági készlet létesítését az eredeti tervek szerint folytatni kell; ezzel a jelenleg rendelkezésre álló 500 Mm 3 -ről az év végére 1,2 Mrd m 3 -re nő hazánk biztonsági földgáztartaléka; Az ismert befektetői szándékok szerint a kereskedelmi tárolók kapacitása a jelenlegi kb. 3,7 Mrd m 3 -ről 2010-re 4,1 Mrd m 3 -re, 2011-re kb. 4,8 Mrd m 3 -re bővül; Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi tárolók jelenlegi 53,2 Mm 3 /nap-os kapacitása 2011-re 62,2 Mm 3 /napra nő; Új beszállítási útvonalak A források diverzifikálása érdekében folytatni kell az alternatív gázszállító útvonalak kiépítésére megkezdett munkát, legyen szó akár a Nabucco, akár a Déli Áramlat vezetékekről, vagy LNG terminálról. Rendszerösszekötés Magyarország mint elosztóközpont; NETS program; horvát-magyar, román-magyar, szlovák-magyar rendszer- összekötő vezetékek;
16
A szénipar támogatása Az Európai Unió energiabiztonságának a belföldi primer energiahordozók felhasználásán keresztül történő megerősítése indokolttá teheti a széntermelési kapacitások fenntartását. 2005-ben Magyarország a szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló 1407/2002/EK tanácsi rendelettel összhangban szerkezetátalakítási tervet jelentett be az Európai Bizottságnál a szénbányászati ágazat tekintetében. Az intézkedési terv 2004-től 2014-ig tartó időszak tekintetében tartalmaz részletes intézkedéseket. Tekintettel arra, hogy a 1407/2002/EK rendelet 2010. december 31-én hatályát veszti, a Bizottság a magyar bejelentést tudomásul vette, de a jóváhagyást 2010. december 31-ig adta meg.
17
Atomerőművi kapacitások A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása Program benyújtása: legkésőbb a tervezett üzemidő lejárta előtt négy évvel (2008. december 15-ig) A Paksi Atomerőmű Zrt. 2008. november 14-én benyújtotta az OAH-NBI-nek az ÜH programot Üzemeltetési engedély megkérése: a tervezett üzemidőre érvényes üzemeltetési engedély lejárta előtt 1 évvel Az új blok(kok)kal kapcsolatos H/9173. számú országgyűlési határozati javaslat 2009. március 11. – a kormány elfogadja az új atomerőművi blokkokkal kapcsolatos KHEM előterjesztést; 2009. március 13. – a KHEM benyújtja az OGY-hez a H/9173. számú határozati javaslatot; 2009. március 18. – a Gazdasági és informatikai bizottság egyhangúlag támogatta a H/9173. számú országgyűlési határozati javaslatunkat; 2009. március 30. – a Környezetvédelmi bizottság tárgyalja a határozati javaslatot és várhatóan jövő héten kezdődik a plenáris ülés – általános vita
18
Energiahatékonyság A Kormány elfogadta a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet [2019/2008 (II. 23.) Korm. hat.] Az energiahatékonyság hatásai import függőség csökkenés; a környezet javulása és tudatos javítása; csökkennek a lakosság energia terhei; Az energiahatékonysági beruházások támogatását szolgáló források Energiatakarékossági Hitel Alap; Panelprogram; ÖKO program; Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP); Környezetvédelem és Energetika Operatív Program (KEOP); Tervezett Zöld Beruházási Rendszer;
19
Megújuló energiaforrások A megújuló források részaránya Magyarország energiafelhasználásában 2020-ra 13%; 2013-ig a KEOP-ban mintegy 100 milliárd forint megújuló energiaforrásokra és energiahatékonyságra, a többi program forrása bizonytalan; A Kormány 2008 szept. 4-én elfogadta az új megújuló energiahordozó felhasználás növelési stratégiát; A POLICY forgatókönyv eredmény táblázatai (PJ) Megújuló energiafelhasználás mindösszesen2005201020152020 Mindösszesen49,92103,66149,54186,28 Bioüzemanyag0,2110,4616,2719,55 Összesen (bioüzemanyag nélkül)49,7193,20133,27166,73 Vízenergia0,730,710,790,88 Szél0,042,024,046,12 Napenergia (napelem+napkollektor)0,080,531,101,66 Geotermikus3,635,608,4011,36 Biomassza43,5678,08107,04130,81 Biogáz+biometán0,303,909,0612,57 Hulladék megújuló része1,382,352,843,33
20
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! www.khem.gov.hu
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.