Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az EU energetikai irányelveinek magyarországi bevezetéséről Balatongyörök, 2009. március 26. Dr. Gordos Péter szakállamtitkár Közlekedési, Hírközlési és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az EU energetikai irányelveinek magyarországi bevezetéséről Balatongyörök, 2009. március 26. Dr. Gordos Péter szakállamtitkár Közlekedési, Hírközlési és."— Előadás másolata:

1 Az EU energetikai irányelveinek magyarországi bevezetéséről Balatongyörök, 2009. március 26. Dr. Gordos Péter szakállamtitkár Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

2 Tartalom I.Az EU energiastratégiája II.A magyar energiapolitika fő kihívásai III.Hazai intézkedések

3 Az EU Energiastratégiája a második energiastratégiai felülvizsgálatról szóló közlemény alapján A Bizottság „Biztonsági és Szolidaritási Akciótervet” javasol a következő 5 területen  infrastruktúra és ellátás-diverzifikáció;  energia külkapcsolatok;  kőolaj- és földgáztartalékok képzése;  energiahatékonyság;  az EU-n belüli források jobb kihasználása.

4 I. Infrastruktúrafejlesztés és ellátás- diverzifikáció prioritásai  Déli földgázkorridor kiépítése (Nabucco);  LNG (cseppfolyósított földgáz) Akcióterv;  Közép- és Délkelet-Európa földgáz- és villamosenergia- hálózata észak-déli irányú összeköttetéseinek fejlesztése;  Balti Összekapcsolási Terv;  Mediterrán Energiagyűrű;  Északi-tengeri Offshore Szélenergia Hálózat;

5 II. Energia külkapcsolatok továbbfejlesztése  Megbízható partnerség a szállító és tranzitországokkal;  a közösségi vívmányok (acquis) és az Energia Karta alapjain;  Partnerségi együttműködés megújítása Oroszországgal;  „Speaking with one voice”;

6 III. Kőolaj- és földgáztartalékok képzése  2006/67/EK irányelv felülvizsgálata: a tagállamok minimális kőolaj és kőolajtermék készletezési kötelezettségének szigorítása;  2004/67/EK irányelv felülvizsgálata: a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről, biztonsági földgáz tárolási kötelezettségek szigorítása;

7 IV. Energiahatékonysági csomag A következő irányelvek felülvizsgálata, a termékkörök kiterjesztése és a feltételek szigorítása  Energiafogyasztó termékekre vonatkozó energiacímkézés;  Épületek energiahatékonysága;  Eco-design;  Kapcsolt hő- és villamos energiatermelés;

8 V. Az EU-n belüli források jobb kihasználása  megújuló energiaforrások arányát az Unión belül 2020-ra 20%-ra kell növelni;  Kőszénfelhasználás;  Kőolaj, földgáz, tőzeg;  nukleáris energia; Tartalékok hatékonyabb kihasználása / arányuk növelése

9 Tartalom I.Az EU energiastratégiája II.A magyar energiapolitika fő kihívásai III.Hazai intézkedések

10 Az energetikában kezelendő főbb kihívások  Energiaimport függőség – ellátásbiztonság;  Energiaárak – versenyképesség;  Állami szerepvállalással az energiahatékonyság fokozása, illetve a megújuló energiafelhasználás növelése – fenntarthatóság;  A formálódó közösségi energiapolitikával való összhang megteremtése, illetve annak a hazai érdekeknek megfelelő alakítása;

11 Ellátásbiztonság Az energiaellátás folyamatosságá- nak és biztonságának fenntartása és javítása.  Energiaforrás-struktúra  Energiaimport diverzifikáció  Stratégiai energiahordozó készletek CélRészterületek

12 Versenyképesség Az energetika járuljon hozzá hazánk verseny- képességének növekedéséhez.  Liberalizált energiapiacok,  Energiaárak, szociális gondoskodás  Korszerű távhőszolgáltatás CélRészterületek

13 Fenntarthatóság A fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése.  Energiahatékonyság, takarékosság  Megújuló energiaforrások CélRészterületek

14 Tartalom I.Az EU energiastratégiája II.A magyar energiapolitika fő kihívásai III.Hazai intézkedések

15 Földgázellátás-biztonság Tárolóbővítések  A földgáz biztonsági készlet létesítését az eredeti tervek szerint folytatni kell; ezzel a jelenleg rendelkezésre álló 500 Mm 3 -ről az év végére 1,2 Mrd m 3 -re nő hazánk biztonsági földgáztartaléka;  Az ismert befektetői szándékok szerint a kereskedelmi tárolók kapacitása a jelenlegi kb. 3,7 Mrd m 3 -ről 2010-re 4,1 Mrd m 3 -re, 2011-re kb. 4,8 Mrd m 3 -re bővül;  Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi tárolók jelenlegi 53,2 Mm 3 /nap-os kapacitása 2011-re 62,2 Mm 3 /napra nő; Új beszállítási útvonalak A források diverzifikálása érdekében folytatni kell az alternatív gázszállító útvonalak kiépítésére megkezdett munkát, legyen szó akár a Nabucco, akár a Déli Áramlat vezetékekről, vagy LNG terminálról. Rendszerösszekötés  Magyarország mint elosztóközpont;  NETS program;  horvát-magyar, román-magyar, szlovák-magyar rendszer- összekötő vezetékek;

16 A szénipar támogatása  Az Európai Unió energiabiztonságának a belföldi primer energiahordozók felhasználásán keresztül történő megerősítése indokolttá teheti a széntermelési kapacitások fenntartását.  2005-ben Magyarország a szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló 1407/2002/EK tanácsi rendelettel összhangban szerkezetátalakítási tervet jelentett be az Európai Bizottságnál a szénbányászati ágazat tekintetében.  Az intézkedési terv 2004-től 2014-ig tartó időszak tekintetében tartalmaz részletes intézkedéseket. Tekintettel arra, hogy a 1407/2002/EK rendelet 2010. december 31-én hatályát veszti, a Bizottság a magyar bejelentést tudomásul vette, de a jóváhagyást 2010. december 31-ig adta meg.

17 Atomerőművi kapacitások A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása  Program benyújtása: legkésőbb a tervezett üzemidő lejárta előtt négy évvel (2008. december 15-ig)  A Paksi Atomerőmű Zrt. 2008. november 14-én benyújtotta az OAH-NBI-nek az ÜH programot  Üzemeltetési engedély megkérése: a tervezett üzemidőre érvényes üzemeltetési engedély lejárta előtt 1 évvel Az új blok(kok)kal kapcsolatos H/9173. számú országgyűlési határozati javaslat  2009. március 11. – a kormány elfogadja az új atomerőművi blokkokkal kapcsolatos KHEM előterjesztést;  2009. március 13. – a KHEM benyújtja az OGY-hez a H/9173. számú határozati javaslatot;  2009. március 18. – a Gazdasági és informatikai bizottság egyhangúlag támogatta a H/9173. számú országgyűlési határozati javaslatunkat;  2009. március 30. – a Környezetvédelmi bizottság tárgyalja a határozati javaslatot és várhatóan jövő héten kezdődik a plenáris ülés – általános vita

18 Energiahatékonyság A Kormány elfogadta a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet [2019/2008 (II. 23.) Korm. hat.] Az energiahatékonyság hatásai  import függőség csökkenés;  a környezet javulása és tudatos javítása;  csökkennek a lakosság energia terhei; Az energiahatékonysági beruházások támogatását szolgáló források  Energiatakarékossági Hitel Alap;  Panelprogram;  ÖKO program;  Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP);  Környezetvédelem és Energetika Operatív Program (KEOP);  Tervezett Zöld Beruházási Rendszer;

19 Megújuló energiaforrások  A megújuló források részaránya Magyarország energiafelhasználásában 2020-ra 13%;  2013-ig a KEOP-ban mintegy 100 milliárd forint megújuló energiaforrásokra és energiahatékonyságra, a többi program forrása bizonytalan;  A Kormány 2008 szept. 4-én elfogadta az új megújuló energiahordozó felhasználás növelési stratégiát; A POLICY forgatókönyv eredmény táblázatai (PJ) Megújuló energiafelhasználás mindösszesen2005201020152020 Mindösszesen49,92103,66149,54186,28 Bioüzemanyag0,2110,4616,2719,55 Összesen (bioüzemanyag nélkül)49,7193,20133,27166,73 Vízenergia0,730,710,790,88 Szél0,042,024,046,12 Napenergia (napelem+napkollektor)0,080,531,101,66 Geotermikus3,635,608,4011,36 Biomassza43,5678,08107,04130,81 Biogáz+biometán0,303,909,0612,57 Hulladék megújuló része1,382,352,843,33

20 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! www.khem.gov.hu


Letölteni ppt "Az EU energetikai irányelveinek magyarországi bevezetéséről Balatongyörök, 2009. március 26. Dr. Gordos Péter szakállamtitkár Közlekedési, Hírközlési és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések