M AGYARORSZÁG ÉS K ÖZÉP -E URÓPA ENERGIA SZEKTORÁNAK A FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI (a középületeket érintő szempontok) Dr. Völner Pál államtitkár.

Az előadások a következő témára: "M AGYARORSZÁG ÉS K ÖZÉP -E URÓPA ENERGIA SZEKTORÁNAK A FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI (a középületeket érintő szempontok) Dr. Völner Pál államtitkár."— Előadás másolata:

1 M AGYARORSZÁG ÉS K ÖZÉP -E URÓPA ENERGIA SZEKTORÁNAK A FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI (a középületeket érintő szempontok) Dr. Völner Pál államtitkár

2 2 ENERGIAPOLITIKAI HÁTTÉR J ELENLEG AZ ENERGIAPOLITIKÁBAN KEZELENDŐ FŐ KIHÍVÁSOK Kihívások: •Éghajlatváltozás – környezetvédelem •Az energiahordozók drágulása •Energiaimport függőség-ellátásbiztonság •Az EU energiapolitikájával való összhang FOKOZOTTAN ELŐTÉRBE KERÜL AZ ENERGIA- TAKARÉKOSSÁG, A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE. EHHEZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS SZÜKSÉGES

3 3 A Z ENERGIAPOLITIKÁT BEFOLYÁSOLÓ AKTUÁLIS EU IRÁNYELVEK, EGYÉB DOKUMENTUMOK ( AMELYEK A KLÍMAVÁLTOZÁS MÉRSÉKLÉSÉRE IRÁNYULNAK AZ ENERGIA - TAKARÉKOSSÁGON, A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁSON KERESZTÜL ) •2006/32/EK irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról •2007: új energiacsomag (3x20%) •2009 február 3-ai állásfoglalás •2009/28/EK megújuló energiahordozó irányelv •2010/31/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról •Európa 2020 Stratégia

4 4 2006/32/EK IRÁNYELV AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÉKONYSÁGÁRÓL ÉS AZ ENERGETIKAI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL •CÉLOK: - 9 évig évi 1% energiatakarékosság (a nem ETS szektorra) - támogatási alap létrehozása - jól hozzáférhető pénzügyi és jogi keretrendszer kialakítása •FŐ CÉLCSOPORTOK: épületek, közlekedés, közületek •A közszektorra előírja, hogy az irányelvvel összefüggésben példamutatóan járjon el •Előírja, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy hatékony, jó minőségű energia auditálási rendszerek álljanak rendelkezésre •Az irányelv által előírt nemzeti energiahatékonysági tervet a korábbi kormány (1076/2010.(III.31.) határozatával fogadta el

5 5 2009. ÉVI GÁZELLÁTÁSI ZAVAROK HATÁSA Az Európai Parlament 2009 február 3-i állásfoglalása az energiapolitika felülvizsgálatáról • Ellátásbiztonság: Nabucco, Déli Áramlat, cseppfolyós gázbázisok,stratégiai gáztárolás, 10%-os rendszerek közötti összekötő kapacitás • Importfüggőség mérséklése: energiatakarékosság (jogszabályok szerepe kiemelve, EU támogatások szorgalmazása, közlekedés vasútra és vízi útra terelése) • Az EU saját forrásainak jobb kihasználása: megújuló energiahordozó felhasználás növelése (nap és szél kiemelve) • A nukleáris energia szerepének az újragondolása: konkrét EU beruházási menetrend javaslata, hangsúlyozva a radioaktiv hulladékok végleges ártalmatlanítását • 2050-es távlat: 80%-os ÜHG mérséklés 35%-os energiatakarékosság 60%-os megújuló energiahordozó részarány 5

6 6 2010/31/EK IRÁNYELV AZ ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGÁRÓL ( EZ VÁLTOTTA FEL A KORÁBBI 2002/91/EK IRÁNYELVET ) • A korábbi irányelv hatályát kiterjeszti a passzív házakra • Szigorúbb minimumkövetelményeket ír elő az épületekre, épületgépészeti rendszerekre • Minden új épületnél vizsgálni kell: a megújuló energiahordozó használat, a kapcsolt energiatermelés, a táv-, vagy tömbfűtés és a hőszivattyú alkalmazás lehetőségét • Új épületeknél és minden ingatlanügyletnél már jelenleg kötelező legyen az energiatanúsítás • Szakpolitikát kell kidolgozni az épületek közel nulla energiaigényű épületekké történő átalakításának az ösztönzésére • 2019 január 1-től minden új hatósági épület közel nulla energiaigényű legyen • 2020. december 31-től minden új épület közel nulla energiaigényű legyen

7 7 2010: E URÓPA 2020 S TRATÉGIA ( A FOGLALKOZTATÁST ÉS NÖVEKEDÉST CÉLZÓ ÚJ EURÓPAI STRATÉGIA ) CÉLOK: • 20-64 éves korcsoport: 75%-os foglalkoztatás • A K+F-nek a GDP 3%-ára történő növelése • Az éghajlatváltozás megfékezése (a 3x20%-as célkitűzés elősegítése, a 20% EU energiatakarékosság nemzeti célszámokra bontása) • Oktatási cél: a népesség 40%-a felsőfokú végzettségű legyen • A szegénység elleni küzdelem: 2020-ig 20 millió emberre kiterjedő program

8 8 NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERV Cél: Magyarország energiafelhasználásának évi 1%-os (6,4 PJ/év) csökkentése a következő 9 évben. A cselekvési terv vázolja a már folyamatban lévő illetve tervezett intézkedéseket. A célkitűzések elérése érdekében a cselekvési terv 30 intézkedést tartalmaz INTÉZKEDÉSEK: jogi beavatkozások támogatások tudatformálás TÁMOGATÁSI IGÉNY: 2016-ig kb. 395 Mrd Ft Finanszírozási lehetőségek: önálló energetikai OP ETS aukciós bevételek

9 9 A Z ENERGIATAKARÉKOSSÁG SZÜKSÉGESSÉGÉNEK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEMPONTJAI •Környezetvédelem •EU felzárkózás •Ellátásbiztonság (70% fölötti importfüggőség) •Külkereskedelmi mérleg •Gazdaság világpiaci versenyképessége •Gazdasági élénkülés (vállalkozások, beruházások) •Költségvetési ráfordítás mérséklés (intézmények) •Költségvetési bevétel növelés (ÁFA, SZJA, TB) •Munkanélküliség csökkentése •Nemzetközi elvárások

10 10 AZ ÚJ KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJA, ENERGIAPOLITIKÁJA A SZÉCHENYI TERV KITÖRÉSI PONTJAI •Egészségipar •Megújuló Magyarország:Zöld gazdaság •Otthonteremtés, lakásprogram •Vállalkozásfejlesztés •Tudomány - innováció •Foglalkoztatás: munka és teljesítmény központú gazdaság •Tranzitgazdaság (közlekedés)

11 11 E GÉSZSÉGIPAR G EOTERMIKUS ENERGIA MÁSODLAGOS HASZNOSÍTÁSA •hazai fürdők hőpiaci felmérése •auditálás, a „hőfelesleg” (hulladékhő) meghatározása •energia-racionalizálási tervek kidolgozása költség- elemzéssel •általános követelmény a kaszkád rendszerű termálvíz hasznosítás

12 12 Ú J S ZÉCHENYI T ERV ZÖLD GAZDASÁG A JÖVŐBENI MAGYAR ENERGIAPOLITIKA PRIORITÁSAI 1. Gazdasági növekedés támogatása, foglalkoztatottság növelése 2. Ellátásbiztonság növelése, forrásdiverzifikáció 3. Energiaimport függőség mérséklése 4. Megújuló energiahordozók kiemelt ösztönzése Továbbiak: - Klímavédelem – összhang a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiával - Atomenergia szerepének a növelése (élettartam hosszabbítás, új blokk) - Zöld Fejlesztési Bank létrehozása A prioritások döntő része közvetlenül összefügg az energiahatékonysággal és a megújuló energiahordozó felhasználással és érinti az energiaszektor fejlesztéseket.

13 13 Ú J S ZÉCHENYI T ERV 1. ENERGIAPOLITIKAI PRIORITÁS G AZDASÁGI NÖVEKEDÉS, TÁMOGATÁS, MUNKAHELYTEREMTÉS •hatékony áram- és gázpiaci verseny •stabil szabályozási és beruházási környezet •átlátható energiahatékonysági program megvalósítása •húzó energetikai iparágak ösztönzése •technológiai előrehaladás, kutatás-fejlesztés •szigorú árgazdálkodás

14 14 Ú J S ZÉCHENYI T ERV 2. ENERGIAPOLITIKAI PRIORITÁS E LLÁTÁSBIZTONSÁG NÖVELÉS, FORRÁSDIVERZIFIKÁCIÓ •Kiegyensúlyozott forrásszerkezet az igényekkel összhangban •Energiaforrás diverzifikáció, törekvés a tranzit szerepre •Stratégiai energiahordozó készletezés •Megújuló energiahordozók ösztönzése •Energetikai fejlesztésekben az állami szerepvállalás növelése

15 15 Ú J S ZÉCHENYI T ERV 3. ENERGIAPOLITIKAI PRIORITÁS E NERGIA IMPORTFÜGGŐSÉG MÉRSÉKLÉSE •Az indokolatlan földgáz támogatások leépítése és ezáltal a földgáz felhasználásának mérséklése •Energiahatékonyság támogatása, komplex lakásprogram •A fűtésben a földgáz kiváltása megújuló energiahordozókkal •Megújuló bázisú, magas hatásfokú villamos energia termelés támogatása

16 16 Ú J S ZÉCHENYI T ERV 4. ENERGIAPOLITIKAI PRIORITÁS M EGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK KIEMELT ÖSZTÖNZÉSE •Fosszilis ártámogatások leépítése •Kötelező átvételi rendszer megújulókra koncentrálása •Hazai hozzáadott érték preferálása a támogatási rendszerben •Fűtési célú energiafelhasználást prioritásként kezelni (épületek) •Engedélyezési rendszer egyszerűsítése •Hálózati csatlakozás könnyítése

17 17 HOVA KONCENTRÁLJUNK AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁGNÁL? A VÉGSŐ ENERGIAFELHASZNÁLÁS MEGOSZLÁSA SZEKTORONKÉNT

18 18 A LAKÁSOKNÁL ELÉRHETŐ ENERGIATAKARÉKOSSÁG % eFt • gépészet (mérés, szabályozás) 8-15 150 • kazáncsere 10-15 500-600 • hőszigetelés 25-30 1500-2000 • nyílászáró csere 20-25 1600-2000 • komplex felújítás 40-45 4500-7500

19 19 Ú J S ZÉCHENYI T ERV L AKÁSPROGRAM ENERGETIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEI •A lakás fajlagos energiafelhasználásának évi 120kWh/m 2 - re való csökkentése 5 éven belül •A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása •A hazai hozzáadott érték preferálása a támogatási rendszerben •Panellakások felújítására komplex program •A közintézmények energetikai korszerűsítését előtérbe kell helyezni •EU támogatások biztosítása az épületek felújításához •Új épületek (passzív házak) támogatása

20 20 E NERGIATAKARÉKOSSÁGI ÉS MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSÉRE IRÁNYULÓ TÁMOGATÁSOK • Energiatakarékossági Hitel Alap 1991-től működik • PANELPROGRAM - 2009-ben megszűnt, a helyét a ZBR vette át • ÖKO program: mérés, szabályozás megteremtése • NEP - 2009-ben megszűnt, a helyét a ZBR vette át • KEOP felülvizsgálat alatt, korszerűsítve folytatódik • Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) felülvizsgálat alatt, korszerűsítve folytatódik

21 21 KEOP PÁLYÁZATOK, AMELYBEN KÖZINTÉZMÉNYEK IS PÁLYÁZHATNAK • KEOP-2009-5.3.0/A Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás korszerűsítése című pályázati konstrukció (kerettúllépés miatt felfüggesztve) • KEOP-2009-5.3.0/B Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrásokkal kombinálva című pályázati konstrukció (kerettúllépés miatt felfüggesztve) • KEOP-2009-5.2.0/A Harmadik feles finanszírozás című pályázati konstrukció • KEOP-2009-5.2.0/B Harmadik feles finanszírozás épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva című pályázati konstrukció • KEOP-2009-7.4.0 Egészségügyi intézmények energetikai racionalizálása című pályázati konstrukció (kerettúllépés miatt felfüggesztve) A közintézmények kiemelt szerepét biztosítja, hogy a támogatás 100% is lehet!

22 22 ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER A támogatás forrása: CO 2 értékesítés Korábbi kezelője: KvVM Eddigi ZBR programok • ZBR Panel Alprogram • ZBR Energiahatékonysági Alprogram • ZBR Háztartási Gépcsere Alprogram • ZBR Energiatakarékos Izzócsere Alprogram

23 23 K ÖSZÖNÖM M EGTISZTELŐ F IGYELMÜKET !