A vállalkozások finanszírozása

Az előadások a következő témára: "A vállalkozások finanszírozása"— Előadás másolata:

1 A vállalkozások finanszírozása
4.Előadás Dr.Béza Dániel.

2 Külső finanszírozás Típusai
Megnöveljük a vállalkozás számára rendelkezésre álló forrást Adósság finanszírozás kölcsön, amit kamatostul vissza kell fizetni Vagyonfinanszírozás végleges pénzátadás illetve forrásbiztosítás (a vállalkozás jelenlegi tulajdonosai, vagy más befektetők a szükséges pénz mennyiséget – alaptőke emelés keretében – véglegesen a vállalkozás rendelkezésére Bocsátják)

3 Családi, baráti kölcsön
Külső adósságjellegű nem intézményes finanszírozási formák Tagi kölcsön Családi, baráti kölcsön Szállítói hitelek Vevői előleg Váltó, csekk

4 Külső adósságjellegű intézményes finanszírozási formák
Bankhitel Lízing Faktoring Kötvény, Közraktárjegy

5 Külső tőkejellegű finanszírozás

6 Mikor vesszük igénybe a tőke jellegű finanszírozást?
Amikor nem tudunk, vagy nem akarunk hitelt fölvenni Miért nem tudunk hitelt fölvenni? mert a vállalkozásunk nem hitelképes, illetve nem tud a hitelezők követelményeinek megfelelni Miért nem akarunk hitelt fölvenni? mert drága finanszírozásnak tartjuk, -esetleg rövidtávon nem tudjuk a kölcsön tőkét és kamatait kitermelni

7 A tőkefinanszírozás előnyei
A vállalkozás teljes élettartamára szóló pénzügyi forráshoz jut Nem terheli a vállalkozást fix visszafizetési kötelezettség Nem kell “fedezet”. Akkor is hosszú távú forráshoz lehet jutni, amikor más külső finanszírozási formákra, már nem lehet számítani A befektető bővülő szaktudást és üzleti kapcsolatokat biztosíthat a vállalkozás számára A megnövekedett tőkeerő következtében nő a vállalkozás hitelképessége

8 A tőkefinanszírozás hátrányai
Rendkívül idő és ráfordítás igényes folyamat során lehet a forráshoz hozzájutni. Az eredeti tulajdonos(ok) részben vagy egészben elveszíthetik a vállalkozás irányításának a jogát. Üzleti titkok kerülhetnek ki. Rendszeres adatszolgáltatási és ellenőrzési feladatok jelennek meg a működésben Az irányításban egyeztetni kell az új befektetők képviselőivel, csökken a döntéshozatal rugalmassága A befektetők magas hozamelvárásokat támasztanak (magas kockázat = magas hozam)

9 A befektető érdekei Hogyan jut a befektető a befektetett pénzhez?
eladja az üzletrészét alaptőke leszállítás során vonják ki a tőkét Mi jelenti számára a hasznot? Az üzletrész értéknövekedése, és az osztalék Hogyan fizeti meg a vállalkozás az így szerzett pénz árát? A vállalkozás – ha van nyeresége, az adózott eredményből, osztalék formájában fizet a pótlólagos forrásért

10 A finanszírozási források csoportosítási szempontjai
A finanszírozási forrásokat csoportosíthatjuk: az igénybe vett forrás költsége alapján Az igénybevett forrás lejárata alapján A tulajdonosi jogok korlátozásának mértéke alapján

11 a). Csoportosítás a forrásköltség alapján
-a forrás megszerzésének költségétől (személyes kiadások, időráfordítás, stb.,) -a tranzakciós költségektől (amit a finanszírozó számol föl) -az ügylet kockázatától (hitelkamat) -a befektető hozamelvárásától (osztalék) Mitől függ a forrásköltség? Csoportosítás forrásköltség alapján Belső finanszírozás (kivéve kényszerlikvidálás) Tagi kölcsön, baráti kölcsön, pénzkímélő módszerek Szállítói hitel, vevői előleg (rövid futamidő kb. 1 hónap) bankhitel Lízing, faktoring, szállítói hitel (hosszabb lejárat) Tőkefinanszírozás, tőkeemelés (minél nagyobb vállaltról van szó ez a forrás relatíve annál olcsóbbá válik

12 Baráti, családi kölcsönök
b) Csoportosítás a források futamideje alapján Futamidő Hosszú táv Rövid Pénzkímélő eszközök Baráti, családi kölcsönök Tagi kölcsön Szállítói hitel Vevői előleg Faktoring Bankhitel Lízing Alaptőke emelés

13 (kivéve, ha a tőkeemelést a jelenlegi tulajdonosok hajtják végre.)
c) A tulajdonosi jogok korlátozásának mértéke szerint Az adósságfinanszírozás általában nem jár a tulajdonosi jogok korlátozásával, illetve a cégünk feletti rendelkezési jog elvesztésével. A vagyonfinanszírozás általában a tulajdonosi jogok megosztását illetve korlátozását is jelenti. (kivéve, ha a tőkeemelést a jelenlegi tulajdonosok hajtják végre.)

14 Finanszírozási formák közötti választás szubjektív tényezői
Ahol a tulajdonosok és a vezetők azonosak ott az érzelmi kötődés miatt kerülni fogják a tőke bevonást Ahol a tulajdonosok, és a menedzsment szétválik, ott a menedzsment általában a hitelt preferálja Az egyéni vállalkozók és a kisvállalkozók idegenkednek a hitelfelvételtől (hazai felmérési tapasztalatok)

15 A vállalat életciklusához igazodó finanszírozási stratégiák

16 NYERESÉG, ÁRBEVÉTEL ÉLETKOR
MAGVETŐ INDULÓ KORAI NÖVEKEDÉS TERJESZKEDÉS FEDEZETI PONT A „halál völgye” NYERESÉG, ÁRBEVÉTEL KORAI FÁZIS KÉSEI FÁZIS 3F ill. a közszférától és bizonyos vállalatoktól kapott támogatás, források Üzleti angyalok, magvető tőke Kockázatitőke-szervezetek, vállalatközi fejlesztőtőke Első tőzsdei kibocsátás 2. kör 3. kör Áthidaló NYERESÉG ÉLETKOR 1. kör ÉRETTSÉG, MEGÚJULÁS

17 Hanyatlás (összeomlás, vagy megújulás)
A finanszírozás szempontjából elkülöníthető fejlődési szakaszok Alapítás, indulás Gyors növekedés Érettség szakasza Hanyatlás (összeomlás, vagy megújulás)

18 Az induló vállalkozások finanszírozási problémái

19 Alapítás és indulás pénzügyi menedzselése: A vállalkozás indításának fázisai
Előkészítés Alapítás Működésbe hozatal

20 Az alapítás és indulás pénzügyi menedzselése
Mennyi pénz áll rendelkezésünkre? Mennyi pénzre lenne szükség? Milyen külső források állnak rendelkezésre? Mit tegyünk, ha nincs elég pénzforrás? Más forrás jöhet szóba a befektetett eszközök finanszírozásánál és más a forgóeszközök finanszírozása esetén, ezeket külön – külön kell optimalizálni.

21 A gyorsan növekvő vállalkozások finanszírozási sajátosságai

22 A gyors növekedés finanszírozási problémái
Két fő kérdés van: Honnan szerezzünk pénzt a gyors növekedés finanszírozására? Hogyan osszuk föl a megszerzett forrást a felfutó termelés forgóeszköz szükségletének finanszírozása és a bővülő termelés növekvő állóeszköz szükségletének fedezése között?

23 Válsághelyzetek pénzügyi menedzselése

24 A válság jelei I. Az első jel a rendszeres likviditási probléma.
E mögött számtalan ok húzódhat meg: A válság jelei I. A vállalkozás gyorsabban növeli a termelését, mint arra a képződő nyereség fedezetet biztosítana A vállalkozásnak romlott a jövedelemtermelő képessége, esetleg már veszteségbe fordult A cég raktárra termel, nőnek az eladatlan készletek Rossz minőségű vállalkozásoknak szállítunk, akik maguk is válságban vannak, ezért egyre később fizetnek, vagy egyáltalán nem fizetnek Romlott a vevő-szállítói lejárati összhang Elfekvő készletek halmozódtak föl

25 Néhány szállító felszámolást kezdeményez a cég ellen
A válság jelei II. Fontos figyelmeztető jel lehet, hogy egyre nagyobb hitelre van szüksége a vállalkozásnak a termelés finanszírozására. (Az okok hasonlóak a fentiekhez) Súlyos figyelmeztető jel, hogy a bank egyre szigorúbb feltételek mellett hajlandó csak a vállalkozást finanszírozni A szállítók nem adnak szállítói hitelt, csak készpénzért hajlandóak a vállalkozást kiszolgálni Néhány szállító felszámolást kezdeményez a cég ellen

26 A válságkezelés lépései I.
Nézzünk szembe a problémákkal! Hárítsuk el az azonnali fizetésképtelenséget, a felszámolás veszélyét! Nyerjünk időt! Sürgősen meg kell egyezni a szállítókkal Egyeztetni kell a vevőkel (azonnali fizetés, vevői előleg, stb.) Egyeztetni a bankkal, haladékot kérni a lejárt hitel visszafizetésére Egyeztetni kell az APEH-al Sürgősen friss pénzhez juttatni a vállalkozást (tagi kölcsön, baráti kölcsönök, stb.) Tisztázzuk a válság okát! Készítsünk válságkezelési stratégiát! Vonjuk be a hitelezőket is!

27 A válságkezelés lépései II.
A belső finanszírozásnál ismertetett módszerekkel el kell kezdeni a kevésbé likvid eszközöket likviddé tenni. (Alapanyag készlet, félkész-termékek, késztermék készlet, stb., gyors értékesítése és likviddé tétele.) Ezzel a válság okát még nem hárítottuk el, de készpénzhez jutottunk és időt nyertünk a válságterv megvalósításához, és az új finanszírozási struktúra kialakításhoz. Kezdjük el felszámolni a válság valódi okait! Befektetett eszközök csökkentése (vissz-lízing, bérlés stb.) Korszerűbb készletgazdálkodás bevezetése Megfelelő vevő-szállítói összhang kialakítása Veszteséges termelés fölszámolása, termékstruktúra átalakítása Finanszírozási struktúra átalakítása, (pl.: a hosszú lejáratú források arányának növelése hiányzó tőke pótlása stb.)

28 Köszönöm a figyelmet! Viszontlátásra. http://kfk.uni-corvinus.hu