A fizika világ- és Isten-képe

Az előadások a következő témára: "A fizika világ- és Isten-képe"— Előadás másolata:

1 A fizika világ- és Isten-képe
avagy "Hogy lehet egy természettudós hívő?!"

2 Amiről szó lesz… 1. Módszertani összehasonlítás
2. Válogatott fejezetek a fizikából Okszerűség? Célszerűség? Eleve elrendeltség? Véletlenszerűség? Szentháromság és részecske-hullám kettősség Örök a világ? Keletkezett? A természet számai 3. „Hogyan tovább?”

3 Módszertan: Az alapok I.

4 Módszertan: Az alapok II.
Matematika: LOGIKA Fizika: TERMÉSZETI JELENSÉGEK (+ logika) Teológia: KINYILATKOZTATÁS (+ logika + természeti jelenségek) Ellentmondás-mentesség csak egy rendszeren belül!

5 Módszertan: Ellentmondások?
Miértek és hogyanok, avagy „mi a kérdés?” Csodák és mérések Rembrant: Lázár feltámasztása

6 Módszertan: Összefonódások
„Egy jelenség vagy jelenségkör magyarázatára végtelen sok lehetőség van. E magyarázatok közül fogadjuk el azt, amelyik a legegyszerűbb és/vagy legesztétikusabb.” - (Occham borotvája) Tudományos elméletekre (is) hatással van: Vallás, filozófia, képzőművészet, irodalom, politika, gazdaság, korszellem és –divat, tekintélyek(!), stb. stb. stb.

7 Fejezetek: Okszerűség és célszerűség I.
Előzmények Arisztotelész: …cél-ok… Aquinói Szt. Tamás: Utrum Deus sit (5. út) Newton Okság és követői Célszerűség

8 Fejezetek: Okszerűség és célszerűség II.
Fermat-elv Maupertuis-elv Lagrange & Hamilton: „A legkisebb hatás elve”

9 Fejezetek: Okszerűség és célszerűség III.
Oksági tárgyalásmód: „Azért mozog ÍGY, MERT erő hat rá.” Célszerűségi tárgyalásmód: „Azért mozog ÍGY, HOGY a hatás minimális legyen.” KÉT, TELJESEN EKVIVALENS LEÍRÁSMÓD!

10 Fejezetek: Eleve elrendeltség?
A newtoni mechanika determinizmusa Minden részecskék halmaza (legfeljebb bonyolult) Minden részecske minden tulajdonsága mindig meghatározott Ha ismerem a részecskék valamennyi tulajdonságát, a rendszer múltját és jövőjét meghatározhatom! „A gép forog, az alkotó pihen.” – Madách Imre

11 Fejezetek: Véletlenszerűség?
„Szépséghibák” Káoszelmélet

12 Fejezetek: Véletlenszerűség!
Kvantummechanika Egymást „kizáró” tulajdonságok A részecskék tulajdonságai nem határozottak Fizikai törvények: nagy számok törvényei (sok véletlen szabályosságot szül) „Isten nem kockajátékos”(?) - Albert Einstein

13 Fejezetek: Több és mégis Egy?!
A fény Newton, Einstein: részecske! Huygens, Maxwell: hullám! Az elektron És még mi minden?!

14 Fejezetek: Öröktől való a világ?
A newtoni determinisztikus világkép Megmaradási tételek Anyag-, energia-, lendület-, perdület-, töltés-, stb. megmaradások Newton gravitációs elmélete

15 Fejezetek: Keletkezett a világ?
Olbers-paradoxon Mi itt vagyunk! (és még sokminden más is) A Világegyetem tágul! (Hubble) Egyszer keletkezett a világ, és nincs vége!

16 Fejezetek: A természet számai I.
Ha csak EGY világunk van, hogy lehetünk mi benne? A természet számai N, ε, Ω, λ, Q, D (Martin Rees: Csak hat szám) Szükségszerű a kezdőfeltétel „Isten pontosan célzott.” Mennyire? 1: :10^(1023) Lottó ötös: 1:108 Részecskék száma az Univerzumban: 10100 Túlélés esélye ejtőernyő nélküli ugrásra: 1:107 N = elektromágnesesség és gravitáció erősségének aránya (10^36), epszilon = atommag kötési erőssége (0.007), omega = anyag mennyisége (1), lambda

17 Fejezetek: A természet számai II.
Megoldások A Mindenség Elmélete? (Stephen Hawking) Párhuzamos világok? (Erős antropikus elv) Isten?

18 Fejezetek: Összefoglalás
Okszerűség – Célszerűség Meghatározottság – Véletlenszerűség Többség az Egységben A világ örökkévaló – A világ keletkezett A természet számai

19 - II. János Pál pápa, Fides et Ratio enc.
Hogyan tovább? „A hit és az ész két szárny, melyekkel az emberi szellem fölemelkedik az igazság szemlélésére.” - II. János Pál pápa, Fides et Ratio enc.

20 Köszönöm a figyelmet!