A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének módszertana

Az előadások a következő témára: "A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének módszertana"— Előadás másolata:

1 A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének módszertana
Dr. Tóth Péter Budapesti Műszaki Főiskola Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ Fővárosi Pedagógiai Intézet 2007. január 29.

2 A téma fókuszálása 1. A kvalifikált munkaerővel szembeni kompetencia igény* Kommunikációs képesség Problémamegoldó képesség Együttműködési képesség Szakmai ismeretek Megbízhatóság Tanulási képesség Tárgyalókészség Önállóság Kezdeményező készség Céltudatosság Reális önértékelés * Forrás: Barta T., 2005

3 Dr. Gyarmathy Éva nyomán
A téma fókuszálása 2. Egyre nő az iskolában megfelelni nem tudók aránya általános értelmi elmaradás specifikus tanulási zavar ISKOLAI KUDARCOK figyelemzavar hátrányos szocio-kulturális helyzet Dr. Gyarmathy Éva nyomán

4 Az iskolai kudarc az egész életre kihat
A téma fókuszálása 3. Az iskolai kudarc az egész életre kihat Önértékelési zavar Továbbtanulásban gát ISKOLAI KUDARCOK Anti-szociális fejlődés veszélye Munkavállalásban gát

5 Szocio-kulturális hátrány
A téma fókuszálása 4. Szocio-kulturális hátrány Feldolgozás: auditív képességek vizuális képességek motoros képességek feldolgozás sebessége szekvencialitás Kognitív képességek: verbális képességek absztrakciós képesség emlékezet figyelem Iskolai készségek: olvasási készség helyesírási készség számolási készség

6 Specifikus tanulási zavarok
A téma fókuszálása 5. Specifikus tanulási zavarok Feldolgozás: auditív képességek vizuális képességek motoros képességek feldolgozás sebessége szekvencialitás Kognitív képességek: verbális képességek absztrakciós képesség emlékezet figyelem Iskolai készségek: olvasási készség helyesírási készség számolási készség

7 A téma fókuszálása 6. Figyelemzavar Feldolgozás: auditív képességek
vizuális képességek motoros képességek feldolgozás sebessége szekvencialitás Kognitív képességek: verbális képességek absztrakciós képesség emlékezet figyelem Iskolai készségek: olvasási készség helyesírási készség számolási készség

8 Gyenge értelmi képességek
A téma fókuszálása 7. Gyenge értelmi képességek Feldolgozás: auditív képességek vizuális képességek motoros képességek feldolgozás sebessége szekvencialitás Kognitív képességek: verbális képességek absztrakciós képesség emlékezet figyelem Iskolai készségek: olvasási készség helyesírási készség számolási készség

9 MEGÉRTÉS EMLÉKEZÉS GONDOLKODÁS PROBLÉMAMEGOLDÁS
A gondolkodásfejlesztés pszichológiai alapjai A kognitív képességek rendszere (Kelemen L. 1968, Lénárd F. 1982) MEGÉRTÉS fogalomalkotás logikai felismerés (fogalomrendszer) összefüggések feltárása EMLÉKEZÉS Reproduktív tevékenység GONDOLKODÁS PROBLÉMAMEGOLDÁS A folyamat mikrostruktúrája (Gondolkodási műveletek) Lénárd F. 1979 Analízis Szintézis Összefüggések megértése Összehasonlítás Kiegészítés Általánosítás Konkretizálás Rendezés Analógia A folyamat makrostruktúrája (Gondolkodási fázisok) Lénárd F. 1978 ténymegállapítás módosítás, variálás megoldási javaslat kritika (megerősítés, cáfolat) mellékes mozzanatok említése kételkedés (?) csodálkozás, tetszés (+) bosszankodás (-) a munka feladása () Produktív tevékenység

10 A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK RENDSZERE
a Carroll féle [1993] faktor- és klaszteranalízis alapján (Nagy, J.) G faktor Komplex kognitív képességek Egyszerű kognitív képességek Kognitív komponensek

11 A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK RENDSZERE
a Carroll féle [1993] faktoranalízis alapján A gondolkodás során a meglévő tudásból módosult, vagy pedig új tudás jön létre. Műveleti képességek Rendszerezési képesség Kombinatív képesség Következtetési képesség Szabályindukciós képesség Problémamegoldó képesség

12 A KOGNITÍV KÉPESSÉGEK RENDSZERE
a Carroll féle [1993] faktoranalízis alapján az információ felvételének és kezelésének képessége az ismeretfeltárás képessége (próbálkozás, de nem a „vak véletlen”) Abszolúte új  KUTATÁS Relatíve új  OKTATÁS

13 A gondolkodás Treffinger féle [1990] komplex modellje
Komplex stratégiák Problémamegoldás Következtetés és döntéshozás „Műveleti képességek” (a gondolkodás irányultsága) Divergens gondolkodás Kreatív gondolkodás Konvergens gondolkodás Kritikai gondolkodás Előfeltételek Metakogníció = kognitív önszabályozás Meglévő tárgyi tudás Motiváció, elkötelezettség

14 A tanulás mint információfeldolgozás
Konkrét tapasztalatok szerzése Észlelés Alkalmazkodó tanulási stílus Divergens tanulási stílus Tapasztalatgyűjtés Megfigyelés és a tapasztalatok visszatükröződése A fogalmak aktív alkalmazása új szituációban Konvergens tanulási stílus Asszimiláló tanulási stílus Megfigyelés Elvont fogalmak alkotása (általánosítása) Gondolkodás a Kolb féle modell alapján

15 A tanulás mint információfeldolgozás tapasztalatok szerzése
A fogalmak aktív alkalmazása új szituációban Motoros kéreg Szenzoros kéreg Homlok- lebeny Konkrét tapasztalatok szerzése Elvont fogalmak alkotása (általánosítása) Halánték- lebeny Megfigyelés és a tapasztalatok visszatükröződése Zull alapján

16 A gondolkodásfejlesztés pedagógiai pszichológiai alapjai
Tanulás és problémamegoldás kapcsolata (D. A. Kolb, 1976) K Konvergens tanulási stílus A modell vagy a cél összehasonlítása a valósággal D Divergens tanulási stílus Egy modell vagy cél kiválasztása A probléma meghatározása Al Aktív kísérletezés Konkrét tapasztalatok A probléma megoldása A probléma értelmezése K D Elvont fogalomalkotás (általánosítása) A tapasztalatok visszatükröződése (megfigyelés) As Az alternatív megoldások számbavétele Egy lehetőség kiválasztása Al Alkalmazkodó tanulási stílus A megoldások lehetséges következményeinek számbavétele As Asszimiláló tanulási stílus

17 A tantárgyi tudás szerepe a problémamegoldásban (Carbonell modell [1986])
A megszerzett tudás szerepe a problémamegoldásban Újonnan megoldandó probléma A. Általános és szakspecifikus tervek hiányában, analogikus leképezés B. Szakpecifikus tervek és sémák ismeretében azok megoldása (szakértői szint) C. Kévés szakterületi tapasztalat esetén tudományterülettől független általános tervek megoldása D. A tapasztalat hiányában heurisztikus módszerek alkalmazása (kezdő szint) C B Tudományterülettől független, általános tervek D A Heurisztikus módszerek Szakspecifikus tervek, sémák Korábban megoldott problémák

18 A végrehajtandó feladat, ill. probléma megértése
A feladat, ill. probléma reprezentációjának létrehozása A megoldási algoritmus felidézése Korábban megoldott releváns feladatok, ill. problémák felidézése Az algoritmus transzferálása, a feladat megoldása A megoldási algoritmusok analizálása (szubrutinokra bontás) Az összefüggések keresése, felismerése Analógiás leképezés Egy új megoldási algoritmus létrehozása (szintézis) Ellenőrzés, értékelés reproduktív folyamat produktív folyamat

19 Gondolkodásfejlesztési szintek
tanári irányítás és korrektúra szerepe Végrehajtási szint Probléma feltárási szint Részfeladatok feltárásának szintje Önirányítás szintje tanulói irányítás és korrektúra szerepe

20 A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének módszerei
A tananyagfeldolgozás induktív és deduktív útja (általánosítás, konkretizálás). A gondolkodásfejlesztő variációs tanítási módszer. [Lénárd, F.] A gondolkodási műveletek tudatos alkalmazása a tananyagfeldolgozás során. [Lénárd, F.] Heurisztikus módszerek alkalmazása a problémamegoldás során. [Pólya, Gy.] Feladatmegoldás algoritmusalkotás által. [Pentelenyi, P.] A problémafelvető, problémamegoldó oktatás. [Dewey; Bruner; Okoń] A tananyag logikai struktúrájának feltárása. A problémamegoldás általános folyamata. [Polya, Gy.]

21 Az induktív és deduktív tananyag feldolgozási mód összehasonlítása
Deduktív módszer Induktív módszer általános érvényű szabályok, törvények egyedi jelenség egyedi jelenség MEGFIGYELÉS MEGFIGYELÉS KÖVETKEZTETÉS KÖVETKEZTETÉS egyedi jelenség egyedi jelenség általános érvényű szabályok, törvények ÚJ TUDÁS ÚJ TUDÁS

22 Variációs tanítás Az informatikai problémák általános szerkezete
Probléma Megoldás G1 G2 G3 Egy másolási művelet problématere Variációs tanítás

23 A gondolkodási műveletek
I. Analízis II. Szintézis III. Absztrahálás IV. Összehasonlítás V. Összefüggések (relációk) megértése VI. Kiegészítés VII. Általánosítás VIII. Konkretizálás IX. Rendezés X. Analógia Lénárd, F.

24 Gondolkodási műveletek I. Absztrakció
1. Forráskönyvtár kiválasztása 2. Állomány(ok) kijelölése 4. Célkönyvtár megadása 5. Beillesztés a vágólapról 3. Másolás a vágólapra

25 Gondolkodási műveletek II. Analízis és III. Szintézis
A fájlmásolás művelet analizálása A fájltömörítés művelet szintézise 1. Forráskönyvtár kiválasztása 2. Állomány(ok) kijelölése 3. Másolás a vágólapra 4. Célkönyvtár kiválasztása 5. Beillesztés a vágólapról 1. Célkönyvtár kiválasztása 2. Az archívum nevének megadása 3. Forráskönyvtár aktualizálása 4. Állomány(ok) kijelölése 5. A tömörítési paraméterek megadása

26 Gondolkodási műveletek IV. Összehasonlítás
Az állománymásolási és tömörítési műveletek összehasonlítása = = 1. Forráskönyvtár kiválasztása 2. Állomány(ok) kijelölése 3. Másolás a vágólapra 4. Célkönyvtár kiválasztása 5. Beillesztés a vágólapról 1. Célkönyvtár kiválasztása 2. Az archívum nevének megadása 3. Forráskönyvtár aktualizálása 4. Állomány(ok) kijelölése 5. A tömörítési paraméterek megadása =

27 a forráskönyvtár aktualizálása a szöveg helyére történő pozicionálás
Gondolkodási műveletek V. Reláció és VI. Kiegészítés = VII. Analógia ÁLLOMÁNY MÁSOLÁSA SZÖVEG MÁSOLÁSA 1. a forráskönyvtár aktualizálása a szöveg helyére történő pozicionálás

28 Analógiás tudástranszfer alkalmazása
ÁLLOMÁNY MÁSOLÁSA SZÖVEG MÁSOLÁSA 2. állomány kijelölése szöveg kijelölése

29 Analógiás tudástranszfer alkalmazása
ÁLLOMÁNY MÁSOLÁSA SZÖVEG MÁSOLÁSA 3. másolás a vágólapra másolás a vágólapra

30 Analógiás tudástranszfer alkalmazása
ÁLLOMÁNY MÁSOLÁSA SZÖVEG MÁSOLÁSA 4. a célkönyvtár aktualizálása a szöveg új helyének aktualizálása

31 Analógiás tudástranszfer alkalmazása
ÁLLOMÁNY MÁSOLÁSA SZÖVEG MÁSOLÁSA 5. beillesztés a vágólapról beillesztés a vágólapról

32 Gondolkodási műveletek VIII. Általánosítás és IX. Konkretizálás
Az állománymásolási művelet folyamata 1. Forráskönyvtár kiválasztása 2. Állományok kijelölése 3. Másolás a vágólapra 4. Célkönyvtár kiválasztása 5. Beillesztés a vágólapról

33 Gondolkodási műveletek VIII. Általánosítás és IX. Konkretizálás
Az állománymásolási művelet folyamata A karaktermásolási művelet folyamata 1. Forráskönyvtár kiválasztása 2. Állományok kijelölése 3. Másolás a vágólapra 4. Célkönyvtár kiválasztása 5. Beillesztés a vágólapról 1. A kurzorpozíció aktualizálása a forrásdokumentumban 2. Karakterek kijelölése 3. Karakterek másolása a vágólapra 4. A kurzorpozíció aktualizálása a céldokumentumban 5. Karakterek beillesztése a vágólapról Általánosítás Konkretizálás

34 Gondolkodási műveletek VIII. Általánosítás és IX. Konkretizálás
Az állománymásolási művelet folyamata A munkalap-másolási műveletek folyamata 1. Forráskönyvtár kiválasztása 2. Állományok kijelölése 3. Másolás a vágólapra 4. Célkönyvtár kiválasztása 5. Beillesztés a vágólapról 1. A kurzorpozíció aktualizálása a forrásdokumentumban 2. A munkalap kijelölése 3. A munkalap másolása a vágólapra 4. A kurzorpozíció aktualizálása a céldokumentumban 5. A munkalap beillesztése a vágólapról Általánosítás Konkretizálás

35 Gondolkodási műveletek VIII. Általánosítás és IX. Konkretizálás
Az objektummásolási műveletek folyamata 1. A forrásobjektum aktualizálása 2. Alobjektum(ok) kiválasztása 3. Az alobjektumok másolása a vágólapra 4. A célobjektum aktualizálása 5. Az alobjektum(ok) beillesztése a vágólapról Általánosítás Konkretizálás